Archívum: Vitaminok

B4-vitamin, M-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.

Fokozza a tejképződést, véd a bélparaziták és az ételmérgezések ellen, fájdalomcsillapító hatású, legyengült állapotban fokozza az étvágyat.

Mihez szükséges a B4-vitamin?

  1. A fehérvérsejtek képzéséhez.
  2. A vörösvértestek képzéséhez.
  3. A vérlemezkék képzéséhez.
  4. Az aminosavak anyagcseréjéhez.
  5. A nukleinsavak anyagcseréjéhez.
  6. A gyomor-bélrendszer épségéhez.
  7. A szájnyálkahártya épségéhez.

További tapasztalatok a B4-vitamin kapcsán

  1. Kutatások szerint a nők szívinfarktus kockázata 42 százalékkal csökkenthető napi 400 µg folsav és 2-10 mg B6-vitamin szedésével.
  2. Születési rendellenességek ellen védelmet nyújt.
  3. Növeli a tejtermelést.
  4. Védelmet nyújt bélparaziták és ételmérgezés ellen.
  5. Mérsékli a homocisztein szintet, csökkentve ezzel a szívbetegségek kockázatát.
  6. Segít a vérszegénység megelőzésében.
  7. Segít az egészséges bőr kialakításában.
  8. Fájdalomcsillapítóként is hat.
  9. Fontos szerepet játszik a DNA és RNA felépítésében.
  10. Nélkülözhetetlen a csontvelőben levő vörös vérsejtek felépítésében.
  11. Segíti az aminosavak anyagcseréjét.

Mennyi szükséges a B4-vitaminból?

Érdekes módon a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. Ha valakinek jó a folsav-ellátottsága, akkor az elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozást folytatóknál lehet veszélyes. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

A javasolt napi bevitel 100 µg.

Miben található meg a B4-vitamin?

Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.

Hiányállapotok a B4 vitamin kapcsán

Folsav (B4-vitamin) hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

B5-vitamin (Pantoténsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzimA nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.

Véd a fáradtság ellen, csökkenti az antibiotikumok nem kívánatos hatását. Elősegíti a sebgyógyulást és az ellenanyagok termelődését.

Mihez szükséges a B5-vitamin?

  1. Koleszterinszintézis.
  2. Ingerületátvivő anyagok képzése.
  3. Hemoglobin szintézise.
  4. Gyógyszerek kiürülése.

Mennyi szükséges a B5-vitaminból?

A pantoténsav szükségletét nem túl könnyű meghatározni hiszen mint fent is utaltunk rá, szinte minden élelmiszerben előfordul. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatása mégis elindíthatja lebontását.

Újabban javasolt bevitele naponta 50 mg.

Miben található meg a B5-vitamin?

A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék-péksütemények.

Hiányállapotok a B5-vitamin kapcsán

Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem igazán jellemzőek, így csak néha lehetséges a valódi ok feltárása. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja.

Napi B5-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 1,7 mg B5 vitamin
fél és 1 év közöt: 1,8 mg B5 vitamin
1 és 3 év közöt: 2,0 mg B5 vitamin
4 és 6 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin
7 és 10 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 4 – 7 mg B5 vitamin
terhesség alatt: 6 -10 mg B5 vitamin
szoptatás idején: 7 – 10 mg B5 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 5 mg B5 vitamin

C-vitamin

C-vitamin

C-vitamin

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Egyébként az emberen kívül, még egy faj van amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.

Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos, és higgadt férjként, veszekedés, vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta, elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és mivel sok más zöldség és gyümölcs után, amiket addig sikertelenül kipróbált, veszíteni valója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. A környék zöldségesei nem tudták ekkor még, hogy hová tolja talicskaszám a piacokon megvásárolt paprikát, és, hogy mihez kezd vele.

Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi Albert), vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav névre, méghozzá a skorbut megelőzésével kapcsolatban.

Szent-Györgyi Albert (archív):
“Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezemben addig csak ezred-gramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek az alapvető forrását.”

Napjainkban többnyire nem a vitaminhiány megelőzésére használják, sokkal inkább antioxidáns, sejtvédő hatása adja használatának a fontosságát.

Mire jó a C-vitamin?

Vízben oldódó vitamin, (emiatt nem is lehet túladagolni, de erről majd később) a szabad gyökök káros hatásával szemben védi szervezetünket. A zsírban oldódó E-vitaminnal együtt alkalmazva rendkívül hatásos tud lenni. Ma már senki sem vitatja, hogy a szívinfarktus és a koszorúér-betegségek kockázatát jelentősen csökkenti.

Szintén jelentősen csökkenti a gyomor- gége- és nyelőcső rák kialakulásának a veszélyét.

Jelentős szerepet játszik a növekedésben, a fogak és csontok fejlődésében.

Dohányosok számára kiemelten fontos ennek a vitaminnak a rendszeres használata, mert a dohányzás megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben.

A C-vitamin felszívódásában segítenek az ún. bioflavonoidok, ezért a leghatásosabbak a természetes alapanyagokból készült C-vitamin termékek. A C-vitamin és a vas is segítik egymás felszívódását és hasznosulását a szervezetben.

A vitamin fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében. Bár, fő hatását az immunrendszeri működés fokozásán keresztül fejti ki. Növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. Vírus- és baktérium-ellenes hatása is bizonyított.

A C-vitamin-készítmények enyhíthetik a nátha tüneteit és elősegítik a gyógyulást,

A C-vitamin védelmet nyújt a szürke hályog ellen is.

Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin bizonyos védelmet nyújthat különösen az időseknek a légzőszervi megbetegedésekkel szemben, mivel gátolja a hisztamin felszabadulását, és nagy mennyiségben megakadályozhatja az allergének (pl. virágpor, állati szőr) kiváltotta gyulladáskeltő anyagok hatását a szervezetben. Több vizsgálat szerint a C-vitamin segít megelőzni és gyógyítani az asztma tüneteit is.

Linus Pauling naponta 10-18 g C-vitamint fogyasztott,
Szent-Györgyi Albert, amikor beteg volt, a napi adagját 1 grammról 8 grammra emelte
Michael Colgan, a világ egyik leghíresebb táplálkozási szakértője 5 gramm C-vitamint fogyaszt naponta

Mega dózis vagy nem mega dózis a C-vitaminból?

Nem vagyok híve a szélsőségeknek, ezért nem hiszem el azt a javaslatot, mely szerint egy embernek napi 60-80 mg C-vitamin elég lenne, de azt a másik álláspontot sem, hogy napi 1000 mg fölötti mennyiséget kellene szedni a C-vitaminból. Tudom, Szent-Györgyi Albert napi 8-10 gramm(!) mennyiséget szedett be, de csak akkor amikor betegségek gyötörték (93 éves koráig élt!).

A szükséges mennyiség véleményem szerint egy egészséges ember esetében 200-500 mg között van. Ezt a mennyiséget lehet hosszabb időn keresztül szedni, pl. mondjuk egy októbertől májusig tartó ősz-tél-tavasz időszakban. Nyáron amikor elvileg sok zöldséget és gyümölcsöt lehet viszonylag olcsón vásárolni, akkor lehet mondjuk szüneteltetni a C-vitamin szedését, vagy csak a mennyiségét csökkenteni 100 mg körüli értékre.

Az persze más kérdés, hogy a piacokon és hipermarketekben kapható zöldségek mennyi C-vitamint tartalmaznak, mert olvastam olyan cikkeket, melyek szerint napjainkban az élelmiszereink csak a töredékét tartalmazzák a hasznos tápanyagoknak és vitaminoknak, mondjuk a 100 évvel ezelőtti mennyiséghez képest. Ez persze nem csoda, ha a napjainkban alkalmazott nagyüzemi élelmiszer termelésre, vagy a kizsigerelt, műtrágyával kezelt termőföldekre gondolunk.

Amikor megbetegszünk, illetve amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben pl. influenza járvány kezdődött akkor viszont nyugodtan meg lehet emelni a napi adagot akár 1000mg fölé.

Összefoglalva inkább többet fogyasszunk a C-vitaminból, mint kevesebbet. Ne feledjük, vízben oldódó vitaminról van szó, amit nem lehet túladagolni, a felesleg egész egyszerűen ki fog ürülni a szervezetünkből. Egyes cikkek szerint nagy mennyiségű (napi 2-3000 mg fölött) átmenetileg hasmenést, gyomorproblémákat, illetve hosszabb távon vesekövet okozhat.

FONTOS! Dohányosoknak több C-vitamint kell fogyasztaniuk, mint nem dohányzó embertársaiknak!

Az E-vitaminnal együtt szedve rendkívül hatékony párost alkotnak.

A C-vitamin nagyobb mennyiségben megtalálható az alábbiakban: csipkebogyó, citrusfélék, paprika, feketeribiszke, eper, brokkoli.

Érdekességek a C-vitaminról

“Ezerszer kell felfedezni valamit, amíg egyszer jön valaki és megérti.”

Egy 1999-es tanulmány bebizonyította, hogy napi 500 mg C-vitamin, ha hosszú távon fogyasztjuk, a kialakul szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja. 30 nap múlva már jelentkezett a hatás!

2002-ben bebizonyították, hogy a vér magas C-vitamin tartalma védi az érfalak izomzatát, megőrzi az erek rugalmasságát. A vizsgálat napi 2500 mg C-vitamin fogyasztását javasolja.

Egy 2004-as vizsgálat szerint napi 1 g C-vitamin csökkenti a vérnyomást fiatal embereknél. Tehát a hangsúly a megelőzésen van!

A C-vitamin rákellenes hatása abban nyilvánul meg, hogy az úgynevezett szabadgyököket megköti, a rákkeltő anyagokat semlegesíti, az immunsejteket aktivizálja.

C-vitamin a hályog ellen

Egy 492 nővel végzett tanulmány kimutatta (53 és 73 év közöttiek), hogy több mint 10 éven keresztül szedett C-vitamin jóvoltából a hályog százalékos esélye náluk 60%-kal alacsonyabb, mint azoknál akik nem szedtek C-vitamint. Azoknál a nőknél volt a legjobb az eredmény, akik 400-800 milligrammot kaptak naponta.

Néhány orvos C-vitaminnal kezeli a rákot

Laboratóriumban egy csőben vizsgálva nagy dózisú C-vitamin megölte a ráksejteket. Ezért alkalmaz sok orvos intravénás, nagy adag C-vitamint a rák ellen alternatív terápiaként. Számos betegnél, természetesen nem mindnél, megállt vagy lelassult a rák folyamata.

A C-vitamin részletesen

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.

Gyakran használjuk az “aszkorbinsav” megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik. A C-vitamin 2-3 óránként kiürül a szervezetből, ezért a vér C-vitamin tartalmának fenntartásához a hagyományos (nem kérleltetett felszívódású) C-vitamint 2-3 óránként pótolni kell!

C-vitamin formák

  1. aszkorbinsav
  2. aszkorbil palminát (zsíroldékony)
  3. aszkorbinsav ásványokkal képzett sói (kálcium-aszkorbát, magnézium-aszkorbát)

Mihez szükséges a C-vitamin?

  1. Oxido-reduktív folyamatok.
  2. Kollagénfehérjék szintézise.
  3. Hormonok szintézise.
  4. Immunrendszer működése.
  5. Vas- és rézfelszívódás.

Mennyi szükséges a C-vitaminból?

A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.

Újabb kutatások szerint 500-1000 mg a kedvező naponta a szervezetünknek.

Miben található meg a C-vitamin?

Legjobb C-vitamin forrásaink a csipkebogyó, zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.

Hiányállapotok a C-vitamin kapcsán

C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).

További érdekességek a C-vitaminról

A mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, a táplálékból csak akkor juthatnánk kielégítő mennyiséghez, ha visszaköltöznénk az esőerdőbe.

Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 milligramm C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 500 milligrammot kell fogyasztanunk.

Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, vagyis a halálozás kockázatát.

Linus Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra.

A szív- és érrendszeri betegségek lényegében ismeretlenek az állatok között, miközben az embereknél ez a vezető halálok. A következő felfedezés áttörést jelentett a természetes egészség terén az egész világon: az állatok saját testükben maguk állítják elő a C-vitamint, amire szükség van a testük és érrendszerük ellenálló-képességét erősítő molekuláknak, az úgynevezett kollagéneknek az előállításához. Minél több a C-vitamin, annál több a kollagén, annál stabilabbak az érfalak, és annál kevesebb a szívroham. Az állatok azért kapnak igen ritkán szívrohamot, mert testükben elegendő mennyiségben állítanak elő C-vitamint. Mi, emberek ebből a vitaminból egyetlen molekulát sem tudunk előállítani, ráadásul gyakori, hogy étrendünk túl kevés vitamint tartalmaz, ezért érrendszerünk meggyengül és kialakulnak a lerakódások. Ezek a lerakódások elsősorban azokon a területeken jönnek létre, ahol az érfalak mechanikus stressznek is ki vannak téve, így hat például a szív pumpálása a koszorúerekre.

  1. Nélkülözhetetlen az egészséges fogazat, csontozat és íny felépítéséhez.
  2. Elősegíti a sebgyógyulást, a sebhegedést, a csont összeforrását törés után.
  3. Megelőzi a skorbut kialakulását.
  4. Segít az ellenálló-képesség kialakulásában.
  5. Megfázás megelőzésére, a meglevő tünetek kezelésére alkalmas.
  6. Erősíti a vérereket.
  7. Megkönnyíti a vas felszívódását.
  8. A kollagén szintéziséhez szükséges.
  9. Megakadályozza azt, hogy a dohányfüstben, szmogban, szalonnában, az iparilag feldolgozott húsokban levő nitrátok rákképző anyaggá váljanak.
  10. Gyorsítja a műtét utáni gyógyulást.
  11. Elősegíti a vér koleszterin szintjének csökkentését.
  12. Védelmet nyújt többféle rákbetegség ellen.
  13. Természetes hashajtóként hat.
  14. Csökkenti a vénákban a vérrögök kialakulását.
  15. Csökkenti a vérnyomást.
  16. Sokféle allergiát kiváltó anyag hatását csökkenti.

A fölöslegben felvett aszkorbinsav – vízoldékony lévén – könnyen távozik a vizelettel. Joggal mondhatnánk tehát: ha túl sok aszkorbinsavat fogyasztunk, csak elpocsékoljuk. Hallani olyan nézetet, hogy ezzel a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő. De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1.5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2.5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C -vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.

A megfelelő adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények. Ha valaki sok alkoholt fogyaszt, szennyezett levegőjű városban él, rendszeresen szed szalicilsav-származékokat tartalmazó gyógyszert vagy dohányzik, egyszóval az életét meghatározza a stressz, tanácsos az adagot akár 10 grammra is növelni.

Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigarettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni.

A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben, egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült. A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt.

K-vitamin (Fillokinon)

K-vitamin (Fillokinon)

K-vitamin (Fillokinon)

A K-vitamin (Fillokinon) zsírban oldódó vitamin. Megjelenési formájában hasonlóan a D-vitaminhoz több megjelenési formában is létezik, így a szervezetben megtalálható a K1-vitamin és K2-vitamin is. A K1-vitamin jellemzően zöld növényekben lelhető fel, míg a K2-vitamint inkább a baktériumok szintetizálják. A K-vitamin is rendelkezik úgynevezett elővitaminnal, provitaminnal, mely provitamin a menadion. A K-vitamin bár zsíroldékony vitamin mégsem raktározódik túl hosszú ideig a szervezetben. Terhesség utolsó heteiben nem javasolt a szedése. A K-vitamin szedése esetén ügyelni kell arra,hogy az A-vitamin gátolhatja a K-vitamin felszívódását.

Mihez szükséges a K-vitamin?

A K-vitamin szerepe a véralvadásban jelentős, illetve a máj méregtelenítésében is fontos szerepet játszik. A K-vitamin a szervezet sérülése esetén a véralvadási faktorok aktivizáláshoz elengedhetetlen, ha nincs elég K-vitamin nem a megfelelő alvadási faktorok jönnek létre így a véralvadás, a vérzés ideje megnyúlik, esetenként vérzékenység is felléphet.

Mennyi szükséges a K-vitaminból?

A táplálékkal felvett K-vitamin pusztán 10-70%-ban szívódik fel, míg jelentős mennyiségű K-vitamin termelődik szervezeten belül a bélflórákban. Jól működő bélrendszer esetén a K-vitamin mennyisége elegendő, csecsemőknél valamint bélgyulladásban vagy krónikus bélbetegségben szenvedők között, antibiotikum kúra után felléphet K-vitamin hiány. Ebben az esetben a K-vitamint kívülről kell pótolni.

Miben található K-vitamin?

A K-vitaminok közül a K1-vitamint táplálkozással pótoljuk. Ilyen ételek a zöld ételek, mint a spenót, brokkoli, káposzta, főzeléknövények, bimbós kel, kelkáposzta.  tejtermékek és a máj is jelentős K-vitamin forrás. A K2-vitamint a szervezeten belül, az elővitaminok (menadion), bélflórák pótolják.

Hiányállapotok a K-vitamin kapcsán

A K-vitamin hiánya vérzékenységgel, véralvadási problémákkal járhat. Az E-vitamin enyhe véralvadásgátló hatását K-vitamin és E-vitamin együttes szedése esetén figyelembe kell venni, ebben az esetben javasolt a két vitamin bevitele között néhány órát várni.

A K-vitamin túladagolása

A K-vitamin túladagolása felnőtt emberen nem ismert. Csecsemők esetében a túlzott K-vitamin bevitel idegi károsodást okozhat.

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.

Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.

Mihez szükséges az E-vitamin?

  1. Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként.
  2. Öregedési folyamatok gátlásához.
  3. Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.

Egyéb tapasztalatok

  1. Fontos antioxidáns tápanyag.
  2. Az oxidációs folyamattal lassítja a sejtöregedést.
  3. Megelőzi a káros koleszterin oxidációját.
  4. Segít többféle rákbetegség megelőzésében.
  5. Enyhíti a kimerültség érzését.
  6. Hashajtóként a vérnyomást csökkentheti.
  7. Segít az elvetélés megelőzésében.
  8. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a levegőszennyezettség ellen.
  9. Csökkenti a szívbetegségek és a szélütés kialakulásának kockázatát.
  10. Csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
  11. Megnöveli a vér oxigént szállító képességét.
  12. Segít táplálékot szállítani a sejtekhez.
  13. Erősíti a vérerek falát.
  14. Megakadályozza a vérrögök kialakulását és feloldja a meglévő vérrögöket.

Mennyi szükséges az E vitaminból?

Az E-vitamin szükségletét milligrammban (mg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, a tokoferolekvivalenssel és az NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit) jelöléssel is találkozhatunk. 1 mg tokoferolekvivalens, tehát 1 NE E vitamin egyenlő 1 mg úgynevezett d-alfa tokoferollal vagy 10 mg d-gamma-tokoferollal. A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E vitamin szükségletet.

Újabb kutatások szerint 400 NE kell belőle naponta a szervezetünknek.

Miben található meg az E vitamin?

Legjobb E vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

Hiányállapotok az E vitamin kapcsán

Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.

E vitamin érdekességek

“Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése 25-50%kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. A vitamin amellett, hogy az érrendszer védelmét biztosítja, főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban. Más vizsgálati eredmények szerint az E- és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolja az érelmeszesedés kialakulását.”

“Mivel megköti a rák keletkezésében és terjedési folyamatában is szerepet játszó szabadgyököket, illetve védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Az E vitamin az immunrendszer normális működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel az immunsejtek különösen érzékenyek a szabadgyök reakciók káros hatásaival szemben. A szervezet E vitaminszintje nagymértékben befolyásolja az immunsejtek válaszkészségét, olyankor is jótékony hatású, amikor az E vitaminhiány jelei nem is mutatkoznak. A vitamin előnyei különösen az idősek immunfunkcióinak javításában jelentenek nagy segítséget. Tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben.

Hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet. A bőrsérülésekre kent E vitaminos krém vagy olaj pedig sokak tapasztalata szerint elősegíti a sebgyógyulást.”

Napi E-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 4 mg E vitamin
fél és 1 év között: 5 mg E vitamin
1 és 3 év között: 6 mg E vitamin
4 és 6 év között: 7 mg E vitamin
7 és 10 év között: 9 mg E vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 11 mg E vitamin
15 és 18 év között: 15 mg E vitamin
felnőtt korban: 15 mg E vitamin
terhesség között: 15 mg E vitamin
szoptatás idején: 19 mg E vitamin

Férfiak:

11 és 14 év között: 11 mg
15 és 18 év között: 15 mg
felnőtt korban: 15 mg

Miben mennyi van?

Mogyoró: 28,0 mg/100 g E vitamin
Mandula: 26,0 mg/100 g E vitamin
Földimogyoró: 20,2 mg/100 g E vitamin
Tojássárga: 3,0 mg/100 g E vitamin

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.

D-vitamin (Kalciferol) részletesen

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges a D-vitamin?

  1. A kalcium és a foszfor felszívódása.
  2. A csontképződés folyamata.
  3. A kalcium és foszfor beépülése.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. A csontok gyógyulása például törés után.
  6. A csontritkulás megelőzése.

Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán

  1. Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
  2. Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
  3. C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.

Napi javasolt mennyisége 400 NE.

Miben található meg a D-vitamin?

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Napi D-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 10 µg D vitamin
fél és 1 év között: 10 µg D vitamin
1 és 3 év között: 10 µg D vitamin
4 és 6 év között: 10 µg D vitamin
7 és 10 év között: 10 µg D vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 6 µg D vitamin
terhesség alatt: 10 µg D vitamin
szoptatás idején: 10 µg D vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 5 µg D vitamin

Miben mennyi van?

Margarin: 7,5 µg/100 g D vitamin
Tojássárga: 60 µg/100 g D vitamin
Lazac: 10 µg/100 g D vitamin
Kaviár: 6 µg/100 g D vitamin

A-vitamin

Érdekességek

“Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”

A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).

Az A-vitamin részletesen

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A béta-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges az A vitamin?

  1. Látás folyamatai.
  2. A bőr és egyéb szövetek épsége.
  3. A zavartalan növekedéshez.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
  6. Nyálkahártya épsége.
  7. Gyulladásos tünetek csökkentése.

Mennyi szükséges az A-vitaminból?

Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (µg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 6 µg béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 5000 NE. Viszont újabb kutatások szerint az 5000 – 10000 NE javallott.

A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.

Miben található meg az A-vitamin?

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Hiányállapotok az A-vitamin kapcsán

A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás az A-vitamin kapcsán

Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A béta-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.

Mi is a béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg az A-vitamin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa: 6.6 mg
  • spenót: 4.9 mg
  • brokkoli: 1.5 mg
  • mangó: 2.9 mg
  • őszibarack: 0.5 mg
  • sárgadinnye: 2.0 mg

Mi a szerepe az A-vitaminnak?

Az A-vitamin, illetve előanyaga (provitaminja), a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigment-képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű Avitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). Az A-vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az Ivitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények az A-vitaminról

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Napi A-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 420 µg az A vitamin
fél és 1 év között: 400 µg az A vitamin
1 és 3 év között: 400 µg az A vitamin
4 és 6 év között: 500 µg az A vitamin
7 és 10 év között: 700 µg az A vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 800 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 800 µg az A vitamin
felnőtt korban: 800 µg az A vitamin
terhesség alatt: 1000 µg az A vitamin
szoptatás idején: 1300 µg az A vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1000 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 1000 µg az A vitamin
felnőtt korban: 1000 µg az A vitamin

B17-vitamin (Laetril)

Az évtized egyik legellentmondásosabb vitaminja. Kémiai szerkezetét tekintve ez a vegyület benzaldehidből, ciángyökből és gencióbiózból álló amigdalin. Barackmagból állítják elő. Ez olyan B-vitamin, ami a sörélesztőben nem fordul elő.

Milyen hatásai vannak a B17-vitaminnak?

Azt állítják, hogy specifikus rákellenes és azt megelőző tulajdonsága van.

Miben található meg a B17-vitamin?

A barackban, az alma, a cseresznye, az őszibarack, a szilva és a sima héjú őszibarack teljes magvában.

Hiányállapotok a B17-vitamin kapcsán

A rák elleni csökkent ellenállást okozhatja.

B17-vitamin, mint az alternatív rákgyógyszer

A B-17 vitamin (Laetrile, Amigdalina) alternatív rákgyógyszer, injekció és tabletta a rákos sejtek csökkentésére, megszüntetésére, valamint szaporodásuk megállítására. Tulajdonképpen olyan természetes kemoterápia, aminek nincsenek káros mellékhatásai.

Előnye : A klinikai leírások alapján sokkal hatékonyabb a hagyományos kemo- és sugárterápiánál. Használható a hagyományos terápiák közben is (kemo és sugárterápia), ebben az esetben csökkenti azok káros mellékhatásait is. A B-17 vitaminnak nincsenek kellemetlen és káros mellékhatásai. Egy hónap alatt látványos eredményeket lehet vele elérni!

Hátránya : Kialakult daganat esetében injekcióba kell beadni, ( lehetőleg intravénásan, de muszkulárisan is lehet ) mert úgy több hatóanyag jut be a véráramba. Hatékonysága a bevitt dózis nagyságával egyenesen arányos. A tablettás kiszerelést inkább az injekciómentes napokon, vagy alacsony daganati sejtszám esetén célszerű kúraszerűen alkalmazni. Tablettát alkalmazhatunk a kúrák után, fenntartás, megelőzés céljából is!

Felhívjuk a figyelmét, hogy a készítmény egyáltalán nem mérgező és számottevő kellemetlen mellékhatásai nincsenek és soha nem is voltak. Ha ön olyan információt kapott, hogy a B-17 vitaminban lévő szerves cián esetleg mérgező, akkor ne felejtse el: a cián nagyon fontos eleme az egészséges szervezet működésének. Szabályozza a vérnyomást, fájdalomcsillapító hatású, nagyon sok hormonnak és vitaminnak az alapanyaga, elpusztítja a rákos sejteket, csökkenti az ízületi gyulladásokat és fájdalmakat. Tehát nem káros, hanem fontos!

B15-vitamin (Pangamsav)

Mivel eddig nem bizonyították be, hogy az étrend nélkülözhetetlen része, a szó szoros értelmében nem vitamin. Mennyiségét milligrammban (mg) mérik. Az E-vitaminhoz hasonló a hatása tehát antioxidáns. A hatását gyakran javítja, ha A-vitaminnal és E-vitaminnal együtt alkalmazzák.

Milyen hatásai vannak a B15-vitaminnak?

  1. Meghosszabbítja a sejtek élettartamát.
  2. Közömbösíti a szeszes ital utáni vágyakozást.
  3. Gyorsabban mulasztja a fáradtságot.
  4. Csökkenti a vér koleszterinszintjét.
  5. Véd a levegőszennyeződés ellen.
  6. Enyhíti az anginás és asztmás tüneteket.
  7. Védi a májat a zsugorodás ellen.
  8. Megakadályozza a gyógyszerfüggőség kialakulását.
  9. Fokozza az immunválaszokat.
  10. Elősegíti a fehérjeszintézist.

Miben található meg a B15-vitamin?

Sörélesztő, hántolatlan rizs, hántolatlan gabona, tökmag, szezámmag.

Hiányállapotok a B15-vitamin kapcsán

Kevés a kutatási eredmény, de a meglévők mirigy, és idegrendszeri zavarokra, szívbántalmakra, valamint az élő szövetek csökkent oxigénellátására utalnak.

A B15-vitamin ellenségei: a víz és a napfény.

B13-vitamin (Orotsav)

Közreműködik a folsav és a B12-vitamin anyagcseréjében.

Milyen hatásai vannak a B13-vitaminnak?

  1. Megvéd bizonyos májműködési zavaroktól és a korai öregedéstől.
  2. Elősegíti a sclerosis multiplex kezelését.
  3. Magnézium-orotát formájában adva oldja a szorongást és feszült állapotokat, enyhíti a pszichovegetatív kimerültséget, gátolja a koncentráló- és emlékezőképesség csökkenését.

Mennyi szükséges a B13-vitaminból?

A felnőttek ajánlott adagja 3 mikrogramm. Terhes és szoptató nőknek többet javasolnak.

Miben található meg a B13-vitamin?

Gyökérzöldségek, tejsavó.

A B13 vitamin ellenségei: a víz és a napfény.