Tag Archives: idegrendszer

Milyen vitaminokra van szükségünk?

Bizonyos esetekben a szervezetnek szüksége lehet némi ásványi anyag-, nyomelem- vagy vitaminpótlásra – még akkor is, ha egészségesen táplálkozunk.

Amióta édesanyánk először a kezünkbe nyomta a vicces figurákat formázó színes tablettákat, azóta tudjuk, hogy mindennap be kell venni egy multivitamint, mert a szervezetünknek szüksége van ezekre az értékes tápanyagokra. Egy amerikai kimutatás azonban pár hónapja arra az eredményre jutott, hogy azoknál a nőknél, akik napi rendszerességgel szednek multivitamin tablettát, nem csökken a rák vagy szívinfarktus kockázata, és nem élnek tovább sem azoknál, mint akik multivitaminok nélkül élik mindennapjaikat.

A Hutchinson Rákkutató Központ szakértői szerint zöldségekkel és gyümölcsökkel, nem tablettákkal kellene fedeznünk a napi vitaminszükségletünket. Eszerint elképzelhető, hogy több millió ember pazarolja a pénzét valami olyasmire, amire egyáltalán nincs is szüksége?

Ha az egyén étrendje megfelelően van összeállítva, akkor a válasz egyértelmű igen, azaz minden forint fölösleges pénzkidobás volt, amit eddig vitaminokra költöttünk. Az igazság azonban az, hogy néhány kivételtől eltekintve senki nem táplálkozik manapság tökéletesen.

B5-vitamin (Pantoténsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzimA nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.

Véd a fáradtság ellen, csökkenti az antibiotikumok nem kívánatos hatását. Elősegíti a sebgyógyulást és az ellenanyagok termelődését.

Mihez szükséges a B5-vitamin?

  1. Koleszterinszintézis.
  2. Ingerületátvivő anyagok képzése.
  3. Hemoglobin szintézise.
  4. Gyógyszerek kiürülése.

Mennyi szükséges a B5-vitaminból?

A pantoténsav szükségletét nem túl könnyű meghatározni hiszen mint fent is utaltunk rá, szinte minden élelmiszerben előfordul. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatása mégis elindíthatja lebontását.

Újabban javasolt bevitele naponta 50 mg.

Miben található meg a B5-vitamin?

A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék-péksütemények.

Hiányállapotok a B5-vitamin kapcsán

Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem igazán jellemzőek, így csak néha lehetséges a valódi ok feltárása. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja.

Napi B5-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 1,7 mg B5 vitamin
fél és 1 év közöt: 1,8 mg B5 vitamin
1 és 3 év közöt: 2,0 mg B5 vitamin
4 és 6 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin
7 és 10 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 4 – 7 mg B5 vitamin
terhesség alatt: 6 -10 mg B5 vitamin
szoptatás idején: 7 – 10 mg B5 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 5 mg B5 vitamin

Taurin – mikro tápanyag

A taurin az emberi szervezetben is előforduló kéntartamú aminosav (az aminosavak a fehérjék alkotórészei), amely legnagyobb mennyiségben az agyban és az idegrendszerben található meg. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin van.

Miben található a Taurin?

Legfőbb forrásai a tenger gyümölcsei (kagyló, rák) és a hal. Az egyéb húsokban és az anyatejben is természetes formában fordul elő. Az anyatejben a második legnagyobb mennyiségben képviselt aminosav.

Mi a Taurin szerepe?

Energiatovábbítóként és méregtelenítőként működik. Stabilizálja a sejtmembránokat és szabályozza a kalciumkoncentrációt. Különböző módokon részt vesz a teljesítmény és az egészség megőrzésének folyamatain, többek közt a folyadékok szintjének szabályozásával az izomsejtekben, az ásványok szállításával, hatásával van az inzulin és az adrenalin szintjére, az anyagcserére, a zsiradékok emésztésére, az immunrendszerre, a koleszterinszintre, a sperma és epe termelésére. Jelenléte elengedhetetlen az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ha a szervezetben alacsony a taurin szint, különböző zavarok jelentkezhetnek, például a szívizom károsodása, a recehártya rendellenes fejlődése és növekedési visszaesések. A taurin az összes, szívben jelenlévő szabad aminosav 50 %-át teszi ki. Pozitív hatást fejt ki a szívizomra és több kutatás során kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást. A taurin segít a sejt belsejében lévő kalcium szintjének szabályozásában. Ha tehát a szervezetben elegendő taurin található, úgy a szív elmeszesedésének veszélye jelentősen csökken. A taurin adagolás a stresszes állapotban lévő, extrém energiát kifejtő szervezet számára, a szellemi tevékenység és a cukorbetegek megsegítésére hasznos.

Kutatási eredmények a Taurin kapcsán

Egy kísérlet során a taurin az inzulin 50%-os kapacitásának megfelelő mennyiségű glükóz bevitelt stimulált a sejtekbe. Egy másik, ugyancsak az inzulint és a taurint összehasonlító kísérlet során a taurin megnövelte a prolin nevű aminosav bevitelét. Érdekes módon az inzulin-taurin kombináció nem hozott jobb eredményt, mint a két anyag egyedül. A glutaminhoz hasonlóan, sokan vélik a taurint is meghatározóan fontosnak a kondíció szempontjából. Bár normális állapotban szervezetünk előállít valamennyi taurint, a hiánya bizonyos szövetek funkcionális elégtelenségében mutatkozik meg.

Réz – ásványi anyag

A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.

Réz nélkül a vas nem tud beépülni a hemoglobinba. A C-vitamin csak réz jelenlétében tud hasznosulni a szervezetben. Szerepe van a tirozin nevü aminosav felhasználásában, amely a haj és a bőr pigmentfaktorának része. Kutatások szerint a réz bevitele jótékonyan hat a legkülönbözőbb betegségekben, mint amilyen például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és az idegrendszer más betegségei, epilepszia, a pajzsmirigy működési zavarai stb.

Magnézium – ásványi anyag

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium– és foszforegyensúlyhoz, illetve ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Az idegek, az izmok és számos enzim hatékony működése lehetetlen nélküle. Több mint 300-féle kulcsfontosságú enzim működésének szabályozásában vesz részt, ekként jelentős szerepe van a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében, továbbá az energiatermelő és -felhasználó folyamatokban.

Kalcium – ásványi anyag

Erős csontok és egészséges fogak csak megfelelő mennyiségű kalcium jelenlétében alakulhatnak ki, illetve maradhatnak meg. A kalcium segít a szervezetnek a szabályos szívműködésben, a mélyebb alvásban. Támogatja az idegrendszert, különösen az idegingerületek átadását. Részt vesz a vas felszívódásában. Hasznos lehet azoknak is, akik túlságosan érzékenyek a stresszre, fokozott hajlamuk van gyulladásra, egyes izomcsoportok görcsére. Mérsékli a légúti allergiás tünetek erősségét. Hasznos lehet hát- és derékfájásban szenvedőknek illetve azoknak a tizenéveseknek, akiknek “növekedési fájdalmaik” vannak.

Jód – ásványi anyag

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A “sugárzásvédő” hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.

A szervezetben található jód kétharmad része a pajzsmirigyben összpontosul. A jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin – T4 és trijódtironin – T3) alapanyaga. A pajzsmirigyhormonok az anyagcsere legfőbb szabályozói, ezért akár a jódhiány, akár a jódfelesleg erőteljesen befolyásolja az anyagcserét, a testsúlyt, az egész hormonrendszer működését. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.

D-vitamin (Kalciferol) részletesen

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges a D-vitamin?

  1. A kalcium és a foszfor felszívódása.
  2. A csontképződés folyamata.
  3. A kalcium és foszfor beépülése.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. A csontok gyógyulása például törés után.
  6. A csontritkulás megelőzése.

Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán

  1. Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
  2. Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
  3. C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.

Napi javasolt mennyisége 400 NE.

Miben található meg a D-vitamin?

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Napi D-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 10 µg D vitamin
fél és 1 év között: 10 µg D vitamin
1 és 3 év között: 10 µg D vitamin
4 és 6 év között: 10 µg D vitamin
7 és 10 év között: 10 µg D vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 6 µg D vitamin
terhesség alatt: 10 µg D vitamin
szoptatás idején: 10 µg D vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 5 µg D vitamin

Miben mennyi van?

Margarin: 7,5 µg/100 g D vitamin
Tojássárga: 60 µg/100 g D vitamin
Lazac: 10 µg/100 g D vitamin
Kaviár: 6 µg/100 g D vitamin

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

Vízben oldódó vitamin, általában “vörös vitamin“-ként, vagy mint cianokobalamint ismerik.

Segíti megelőzni a krónikus fáradtságot, depressziót, székrekedést, emésztési zavarokat, szédülést, álmosságot.

 

 

Milyen hatásai vannak a B12-vitaminnak?

  1. Elősegíti a vörösvérsejtek képződését és regenerálódását, és így megelőzi a vérszegénységet.
  2. Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát.
  3. Növeli a szervezet energiáját.
  4. Egészségesen tartja az idegrendszert.
  5. A zsírok, szénhidrátok és fehérjék, megfelelő felhasználását biztosítja.
  6. Mérsékli az ingerlékenységet.
  7. Javítja a koncentráló-, emlékező és egyensúlyozó képességet.

Mennyi szükséges a B12-vitaminból?

A felnőttek ajánlott adagja 50 µg, újabb kutatások szerint.

Miben található meg a B12-vitamin?

Máj, marhahús, sertéshús, tojás, tej, sajt, vese.

Hiányállapotok a B12-vitamin kapcsán

Vészes vérszegénység (anaemia perniciosa), agykárosodás. A B1-vitaminban szegény és folsavban gazdag diéta (mint amilyen a vegetáriánus étrend) gyakran elfedi a B12-vitamin-hiányt. A jól működő pajzsmirigy segíti a B12-vitamin felszívódását. A B12-vitamin-hiány tünetei esetleg csak 5 évvel az után jelennek meg, hogy a szervezet raktárai kiürültek.

Ellenségei: Savak, lúgok, víz, napfény, alkohol, ösztrogének, altatók.

Napi B12-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 µg B12 vitamin
fél és 1 év között: 0,5 µg B12 vitamin
1 és 3 év között: 0,7 µg B12 vitamin
4 és 6 év között: 1,0 µg B12 vitamin
7 és 10 év között: 1,4 µg B12 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin
terhesség alatt: 2,6 µg B12 vitamin
szoptatás idején: 2,6 µg B12 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin

Miben mennyi B12-vitamin van?

Marhahús: 2 µg / 100g B12 vitamin
Sertéshús: 0,8 µg / 100g  B12 vitamin
Borjúmáj, sertésmáj: 58 µg / 100g B12 vitamin