Milyen vitaminokra van szükségünk?

Bizonyos esetekben a szervezetnek szüksége lehet némi ásványi anyag-, nyomelem- vagy vitaminpótlásra – még akkor is, ha egészségesen táplálkozunk.

Amióta édesanyánk először a kezünkbe nyomta a vicces figurákat formázó színes tablettákat, azóta tudjuk, hogy mindennap be kell venni egy multivitamint, mert a szervezetünknek szüksége van ezekre az értékes tápanyagokra. Egy amerikai kimutatás azonban pár hónapja arra az eredményre jutott, hogy azoknál a nőknél, akik napi rendszerességgel szednek multivitamin tablettát, nem csökken a rák vagy szívinfarktus kockázata, és nem élnek tovább sem azoknál, mint akik multivitaminok nélkül élik mindennapjaikat.

A Hutchinson Rákkutató Központ szakértői szerint zöldségekkel és gyümölcsökkel, nem tablettákkal kellene fedeznünk a napi vitaminszükségletünket. Eszerint elképzelhető, hogy több millió ember pazarolja a pénzét valami olyasmire, amire egyáltalán nincs is szüksége?

Ha az egyén étrendje megfelelően van összeállítva, akkor a válasz egyértelmű igen, azaz minden forint fölösleges pénzkidobás volt, amit eddig vitaminokra költöttünk. Az igazság azonban az, hogy néhány kivételtől eltekintve senki nem táplálkozik manapság tökéletesen. A cikk folytatása “Milyen vitaminokra van szükségünk?”

B5-vitamin (Pantoténsav)

B5-vitamin (Pantoténsav)
B5-vitamin (Pantoténsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzimA nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.

A cikk folytatása “B5-vitamin (Pantoténsav)”

Taurin – mikro tápanyag

A taurin az emberi szervezetben is előforduló kéntartamú aminosav (az aminosavak a fehérjék alkotórészei), amely legnagyobb mennyiségben az agyban és az idegrendszerben található meg. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin van. A cikk folytatása “Taurin – mikro tápanyag”

Réz – ásványi anyag

A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.

Réz nélkül a vas nem tud beépülni a hemoglobinba. A C-vitamin csak réz jelenlétében tud hasznosulni a szervezetben. Szerepe van a tirozin nevü aminosav felhasználásában, amely a haj és a bőr pigmentfaktorának része. Kutatások szerint a réz bevitele jótékonyan hat a legkülönbözőbb betegségekben, mint amilyen például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és az idegrendszer más betegségei, epilepszia, a pajzsmirigy működési zavarai stb. A cikk folytatása “Réz – ásványi anyag”

Magnézium – ásványi anyag

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium– és foszforegyensúlyhoz, illetve ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Az idegek, az izmok és számos enzim hatékony működése lehetetlen nélküle. Több mint 300-féle kulcsfontosságú enzim működésének szabályozásában vesz részt, ekként jelentős szerepe van a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében, továbbá az energiatermelő és -felhasználó folyamatokban. A cikk folytatása “Magnézium – ásványi anyag”

Kalcium – ásványi anyag

Erős csontok és egészséges fogak csak megfelelő mennyiségű kalcium jelenlétében alakulhatnak ki, illetve maradhatnak meg. A kalcium segít a szervezetnek a szabályos szívműködésben, a mélyebb alvásban. Támogatja az idegrendszert, különösen az idegingerületek átadását. Részt vesz a vas felszívódásában. Hasznos lehet azoknak is, akik túlságosan érzékenyek a stresszre, fokozott hajlamuk van gyulladásra, egyes izomcsoportok görcsére. Mérsékli a légúti allergiás tünetek erősségét. Hasznos lehet hát- és derékfájásban szenvedőknek illetve azoknak a tizenéveseknek, akiknek “növekedési fájdalmaik” vannak. A cikk folytatása “Kalcium – ásványi anyag”

Jód – ásványi anyag

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A “sugárzásvédő” hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.

A szervezetben található jód kétharmad része a pajzsmirigyben összpontosul. A jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin – T4 és trijódtironin – T3) alapanyaga. A pajzsmirigyhormonok az anyagcsere legfőbb szabályozói, ezért akár a jódhiány, akár a jódfelesleg erőteljesen befolyásolja az anyagcserét, a testsúlyt, az egész hormonrendszer működését. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található. A cikk folytatása “Jód – ásványi anyag”

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza. A cikk folytatása “Foszfor – ásványi anyag”

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)
D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között. A cikk folytatása “D-vitamin (Kalciferol)”

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)
B12-vitamin (Kobalamin)

Vízben oldódó vitamin, általában “vörös vitamin“-ként, vagy mint cianokobalamint ismerik.

Segíti megelőzni a krónikus fáradtságot, depressziót, székrekedést, emésztési zavarokat, szédülést, álmosságot.

A cikk folytatása “B12-vitamin (Kobalamin)”