Probiotikumok

A probiotikumok története

Ilja Mecsnyikov (1845-1916) orosz mikrobiológus Pasteur intézetében dolgozott, amikor érdeklődése hirtelen az öregedés vagy még inkább a hosszú élet titka felé fordult. Az ő felfogása szerint a korai öregedésnek és a halálnak az oka az érelmeszesedés, amit a bélben élő “vad, rohasztó baktériumok” termelte mérgek okoznak. Tudomására jutott, hogy Bulgáriában, a hegyi pásztorok között sok a százévesnél is idősebb ember, akik főleg joghurton élnek. Ebből Mecsnyikov arra következtetett, hogy a joghurtban élő tejsavbacilus elpusztítja az általa oly veszedelmesnek vélt rothasztó baktériumokat. Tisztán a joghurtból kitenyésztette a tej alvadását előidéző baktériumfajt, és elkeresztelte bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus bulgaricusnak.

Noha a hosszú élet “titkának” a megfejtésében Mecsnyikovot egy kissé elragadta lángoló képzelete, a dolognak mégis volt jelentősége. Egyrészt elindította a joghurtot világkörüli hódító útjára, másrészt felhívta a kutatók figyelmét a bélbaktériumok jelentőségére.

Baktériumok

A baktériumoktól általában félünk, pedig testünk felületén és szervezetünkben számos baktériumfaj lakozik még akkor is, amikor makkegészségesek vagyunk. A probiotikumok mint humánbarát baktériumok benépesítik az egész tápcsatornát, a hüvelyt, a száj- és az orrüreget, még a kötőhártyát is. Közülük a vastagbélben lakó baktériumok összességét bélflórának nevezzük. (Flóra = valamely vidék növényzete. Utalás arra, hogy a baktériumokat rendszertanilag a növényvilághoz sorolják.)

A kutatók az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a probiotikus baktériumok emberi fogyasztásra történő felhasználásával. Ekkor kezdtek megjelenni azok az élelmiszerek, étrend-kiegészítők, amelyek élő bélbaktériumokat tartalmaztak. A probiotikumok kifejezés szorosan értelmezve azokat a baktériumtörzseket jelöli, melyek a szervezetben, de főként a bélben jótékony hatást fejtenek ki. Ám manapság tágabb értelemben használjuk a kifejezést, és probiotikumnak hívjuk az összes olyan készítményt, amely a jótékony hatású baktériumokat tartalmazza.

Az emésztőrendszer mikroflórája

Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén több mint 400-500-féle mikroorganizmus (baktérium és gomba) található, amelyet mikroflórának nevezünk, de csak körülbelül 30-40 fajtára tehető azoknak a száma, melyek a bélflóra 99%-át alkotják. Megfigyelhető, hogy a mikrobaszám növekszik, ahogyan haladunk a gyomortól a vastagbél felé. A gyomorban és a vékonybélben az enzimes emésztés a jellemző (gyomorsav, epe…), míg a vastagbélben a bakteriális emésztés a jellemző. A bélflóránk össztömege kb. 1-1,5 kg, ami a bélsár tömegének 40-60%-át alkotja. Nemcsak a tömege jelentős, hanem számbeli mennyisége is, hiszen csak a bélsár 1 grammja 100 billió (1014) élő baktériumot tartalmaz, pontosan annyit, mint amennyi sejt van az emberi testben!

A bélflóra kialakulása

Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása függ az anya saját baktériumflórájától és a csecsemő táplálásától. A flóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet, és nem mindig tökéletes.

Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében (lásd: bifidus és lactobacillusok), mely a csecsemőknél az immunrendszer érését is támogatja. Anyatejes táplálás hiányában a tápszeres csecsemőnél is kialakul a vegyes flóra, de a patogén kórokozók nagyobb előfordulásával. A csecsemőkorban kialakult bélflóra összetétele az egyénre jellemző, és meghatározza a felnőttkori baktériumösszetételt. A felnőtt bélflóra egyébként igen hosszú időn át stabil – egyénenként és országonként is jelentős különbségeket mutat. 2000-2003 között 3000 fő bélflóráját vizsgálták meg Európában, és kiderült, hogy a magyarországi és az európai átlag között is van különbség: sehol sem éri el a bélflóra a kívánt mennyiséget. Magyarországon 12% alatt van, az európai átlag pedig épp csak eléri a 40%-ot.

A vastagbél baktériumai

A vastagbélben 3 típust tudunk megkülönböztetni, a probiotikumokat, amelyek egyértelműen hasznosak, a patogén baktériumokat, amelyek mindig károsak (általában rothasztó baktériumok) és az eseti patogéneket, amelyek esetileg károsak.

A legismertebb probiotikumok a következők:

  • Lactobacillusok – (lacto: tejsav) – Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus plantarum.
  • Bifidobaktériumok – (bifido: kétágú) – Bifidobacterium longum, Bifidobacterium lactis.
  • Streptococcusok – (strepto: párokban és láncokban előforduló; coccus: gömbölyű vagy tojásdad alakú).
  • Eubacteriumok – (eu-: jó)

A probiotikumok tápanyagai a prebiotikumok

Prebiotikumnak nevezzük azokat a természetes tápanyagokat, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, és így elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Olyan, nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre az emésztőenzimek nem hatnak, és így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, és itt táplálják a probiotikumokat. Ilyenek a vízben oldható, diétás rostok, melyek leginkább 2-9 egyszerű cukorból felépülő, úgynevezett oligoszacharidok.

Számos élelmiszer – például gyümölcsök, fokhagyma, zabkorpa vagy az aloe vera – természetes módon tartalmazza ezeket.

A prebiotikumok hatásai

  • Fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizálódását.
  • Megakadályozzák a patogén baktériumok megtapadását, a patogénekre nézve káros anyagok képződését segítik elő.
  • Fokozzák a vastagbél mozgását.
  • Elősegítik a nyálkahártya sejtjei számára táplálékul szolgáló rövid szénláncú zsírsavak termelődését.
  • Csökkentik a koleszterin és triglicerid-szintet, hatékonyak a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében.
  • Megkötik a rákkeltőket, daganatmegelőző hatásúak.
  • Fokozzák a kalcium bélből való felszívódását és biohasznosulását, ezáltal csökkentik a csontritkulás kockázatát.
  • Vizet kötnek meg, csökkentik a székrekedést.
  • Szerepük van az allergia megelőzésében.

A probiotikumok feladata

A bél mikroflórája jelentős szerepet tölt be az egészség megőrzésében. Ezt úgy éri el, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, gyulladáscsökkentő anyagokat termel. A bélben több betegség kivédésében is szerepet játszik.

A probiotikumok a normális bélműködés kialakításában is részt vesznek azáltal, hogy az általuk termelt anyagok serkentik a belek összehúzódó képességét, elvégzik bizonyos tápanyagok lebontását (például a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozása), segítik a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, valamint B-vitaminokat és K-vitamint termelnek.

A probiotikumok és az immunrendszer kapcsolata

Az immunrendszer 70%-a a bélben, vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el, így a humán mikroflóra az immunrendszer részeként működik.

A probiotikumok több ponton is serkentik az immunrendszer működését. Egyrészt a születést követően hatásuk van az immunrendszer érésére, másrészt a későbbiekben segítik az idegen anyagok felismerését, a falósejtek munkáját. Elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag termelődését is. Valószínűleg ezen hatásokkal magyarázható egyes allergiás betegségekben tapasztalható kedvező hatásuk.

A bélflóra összetételét befolyásoló tényezők

Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak. Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Természetesen a romlott vagy fertőzött ételektől is óvakodni kell, mert hasmenést okozva teret biztosítanak a nemkívánatos baktériumok elszaporodásának.

Károsító hatása van még a dohányzásnak és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés vagy hasmenés állapotának. Igen gyakran köthető gyógyszerszedéshez a bélflóra csökkenése. A különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok, a gyomorsavkötő gyógyszerek, a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerekés a hormontartalmú készítmények tartoznak ide. Az életünkben előforduló stresszhelyzetek minimalizálásával vagy megfelelő megoldásával is sokat tehetünk bélrendszerünk egészségéért.

A bélflóraegyensúly felborulásának legvalószínűbb tünetei

A probiotikumok hiányának leggyakoribb tünetei a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenálló képesség csökkenése.

A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbélgyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bélszindróma és hasnyálmirigy-gyulladás is.

A bélflóra egyensúlyi állapotának megtartása

A természetes probiotikumok rendszeres bejuttatásával az egyensúly a szervezetben visszaállítható!

Mellékhatások

A probiotikumok alkalmazása mellett ez idáig káros hatást illetve mellékhatást nem észleltek.

A probiotikumok alkalmazásának területei

  • Akut hasmenések
  • Antibiotikumok okozta hasmenés
  • Gyulladásos bélbetegségek (bárhol előforduló autoimmun betegség)
  • Allergiás betegségek (ekcéma, tehéntej-allergia)
  • Magas koleszterinszint (képesek a koleszterin közvetlen emésztésére)
  • Májbetegségek (csökkentik a vér ammóniaszintjét)
  • Tejcukor-érzékenység (laktóz-intolerancia)
  • Székrekedés
  • Rákmegelőzés