Tag Archives: E-vitamin

Milyen vitaminokra van szükségünk?

Bizonyos esetekben a szervezetnek szüksége lehet némi ásványi anyag-, nyomelem- vagy vitaminpótlásra – még akkor is, ha egészségesen táplálkozunk.

Amióta édesanyánk először a kezünkbe nyomta a vicces figurákat formázó színes tablettákat, azóta tudjuk, hogy mindennap be kell venni egy multivitamint, mert a szervezetünknek szüksége van ezekre az értékes tápanyagokra. Egy amerikai kimutatás azonban pár hónapja arra az eredményre jutott, hogy azoknál a nőknél, akik napi rendszerességgel szednek multivitamin tablettát, nem csökken a rák vagy szívinfarktus kockázata, és nem élnek tovább sem azoknál, mint akik multivitaminok nélkül élik mindennapjaikat.

A Hutchinson Rákkutató Központ szakértői szerint zöldségekkel és gyümölcsökkel, nem tablettákkal kellene fedeznünk a napi vitaminszükségletünket. Eszerint elképzelhető, hogy több millió ember pazarolja a pénzét valami olyasmire, amire egyáltalán nincs is szüksége?

Ha az egyén étrendje megfelelően van összeállítva, akkor a válasz egyértelmű igen, azaz minden forint fölösleges pénzkidobás volt, amit eddig vitaminokra költöttünk. Az igazság azonban az, hogy néhány kivételtől eltekintve senki nem táplálkozik manapság tökéletesen.

Amit az étrend-kiegészítőkről tudni érdemes!

Mit is jelent a vitamin és az étrend-kiegészítő egyáltalán? Mindenekelőtt járjuk körbe a vitamin fogalmát. Tudnunk kell, hogy maga a vitamin szó ezt jelenti: az élethez szükséges anyag.

Vitaminnak, vitaminoknak nevezhetjük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, valamint belőle energia keletkezik.

A vitaminok többféleképpen csoportosíthatók. Mindössze két vitaminról, a D-vitaminról és a K-vitaminról tudjuk, hogy szervezetünk képes az előállításukra, a többi vitamint azonban ételeinkkel és étrend-kiegészítőkkel kell bejuttatnunk a szervezetünkbe. Abban az esetben ha akár csak egy fontos vitamin, ásványi anyag, vagy nyomelem hiányzik a szervezetünkből, esetleg a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodnak a szervezet egészséges élettani folyamatai. Először különböző panaszok jelentkeznek, majd később akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Jó tudni, hogy már egy vitamin-hiányában is vitamin-hiányállapotról beszélünk!

Miért szedjük a vitaminokat?

Felmerülhet a kérdés, egyáltalán miért van szükség vitaminok és más étrend- (vagy táplálék-) kiegészítők fogyasztására?

Még ma is sokszor hallhatjuk képzett, szakmájuk fejlődésével lépést tartó orvosoktól is, hogy általában felesleges étrend-kiegészítőket szedni, hiszen ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor valamennyi szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem a megfelelő mennyiségben bekerül a szervezetébe.

Sajnos egyértelmű azonban, hogy ez az álláspont már túlhaladottnak számít, több okból kifolyólag is.

Miért? Táplálékaink ma már messze nem olyan minőségűek, mint amilyenek egy-két évszázaddal, vagy akár 1-2 évtizeddel ezelőtt fogyasztottunk. A termőföldek is alapvető hiányosságokban szenvednek, az ilyen, sok esetben silány termőtalajról pedig következetesen nem nőhetnek ki teljes értékű növények.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a korszerű mezőgazdaságban alkalmazott különféle vegyszerek (növényvédő és gyomirtó készítmények) nagyon is károsító hatásáról sem. A károsító hatáshoz természetesen nagyban hozzá járul annak a levegőnek és víznek a minősége, amely napjainkban már sok mindennek nevezhető, éppen csak tisztának, vagy az egészségre ártalmatlannak nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az a zöldség, vagy gyümölcs, amely szennyezett talajon terem, hasonlóan “tiszta” vízzel öntözik (manapság az esővíz sem olyan tiszta, mint évtizedekkel ezelőtt) és szennyezett levegő veszi körül, szolgálhat-e a tápanyagok kifogástalan, vagy akár megfelelő forrásául?

A fentiekre a válasz nyilvánvaló és ez még nem minden. A mai kor embere másképpen él, mint az ősei: Soha nem ér teendői végére, rohan, erősen stresszel és természetesen ugyanaz a levegő és víz szolgál számára is, mint amely a növényeknek. A modern ember mindezek felett általában helytelenül lélegzik; felületesen, kapkodva és hibásan táplálkozik, továbbá gyakran tér be a gyorséttermekbe, ahol egészségesnek aligha nevezhető ételeket vesz magához, alig-alig mozog, gyakran nyúl az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen tudatmódosító szer után. Az csak hab a tortán, hogy ha megfájdul valamije, azonnal bekap egy szem gyógyszert: amikor nem tud elaludni, „természetesen” az altatót hívja segítségül.

Az ember általában nem is gondol arra, hogy a gyógyszerrel többnyire csak a tüneteit nyomja el, a tüneti kezelés viszont a baj okát nem szünteti meg; ezzel ellentétben gyakran szintetikus, testidegen anyagot juttat be a szervezetébe. Érdemes még megemlíteni a gyógyszerek gyakori mellékhatásait és azok következményeit.

Egy önmagáért beszélő, elég riasztó adat: A Nagy-Britanniában nemrég végzett tudományos kutatás eredményei szerint 18. 820 kórházi felvétel közül 1.225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszer-mellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszer-mellékhatás miatt került oda! (A cikket 2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a British Medical Journal közölte.) Gyaníthatóan hazánkban (sem) javult a helyzet azóta.

Környezetünk telis-tele van az egészségre ártalmas elektro- mágneses sugárzást kibocsátó eszközökkel, mint amilyen a televízió, a számítógép monitorja, a mikrohullámú sütő és a mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefon. Ha valaki azt mondja, hogy „élni sem tud nélkülük”, nem is gondol rá, hogy kétségtelenül az igazat fogalmazza meg!

A fentiekben vázolt tények és káros folyamatok külön-külön és együttesen is a sejtkárosító szabad gyökök fokozott képződéséhez, ezen felül pedig az egészség korai megromlásához vezethetnek. Talán nem véletlen az sem, hogy miért olyan sok napjainkban a „civilzációs betegség”: az allergiás, asztmás vagy más betegségben szenvedő gyermek.

Lassan talán mindenki számára világossá válik, hogy a mai kor emberének őseihez képest jóval több vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szüksége. Amikor valaki erre rádöbben, természetessé válik számára, hogy a tudatos és egészséges táplálkozás mellett étrend-kiegészítőket szedjen. Ezzel azonban még mindig nem tett meg mindent az egészségéért, hiszen a helyes életmódra, a rendszeres mozgásra és lazításra (pihenésre) ugyancsak szüksége van, de kétségtelen, hogy egy fontos lépéssel előbbre jutott.

Vízben és zsírban oldódó vitaminok

A vitaminokat általában aszerint csoportosítják, hogy vízben, vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, hiszen a vízoldható (vagy vízoldékony) vitaminok szervezetben fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, ellentétben a zsírban oldódó vitaminokkal, melyek hosszabb ideig elraktározódnak. A vízoldékony vitaminok esetében tehát különösebb kockázat nélkül, általában emelt dózist is bevehetünk, míg a zsíroldékony vitaminok esetében feltétlenül nagyobb körültekintés szükséges. A zsíroldékony vitaminokat hosszabb időn át, folyamatosan nem szabad szedni, mert azok könnyen felhalmozódhatnak, és vitamin-túladagolás következhet be.

Könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsíroldékony vitaminok közé: az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin: Az összes többi vitamin vízben oldódik. A vízben oldódó vitaminoknál is akad egy kivétel: ez a B12-vitamin, amely hosszabb ideig is megmarad a szervezetben.

Gyógyszerrel együtt vagy külön-külön fogyasszuk a vitaminokat?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmazhat-e és egyáltalán célszerű-e étrend-kiegészítőt szedni esete, vagy állandó gyógyszerfogyasztás mellett? Általános alapelv, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítsük étrend-kiegészítővel, vagy ha mégis ez a szándékunk, beszéljük meg a kezelőorvossal!

Ha jól választunk, vagyis az étrend-kiegészítővel elérjük a kívánt gyógyhatást hatást, akkor nagy valószínűséggel szükség lehet a korábban beállított gyógyszeradagolás módosítására is. Szintén fontos szempont, hogy az étrend-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, illetve a betegségek megelőzésére valók.

A vitaminok használhatók a gyógyulás meggyorsítására is, de elsősorban kiegészítő terápiaként.

Tudni kell, hogy a legtöbb étrend-kiegészítőt étkezés közben vagy utána célszerű bevenni, mert az ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag hatékonyabban hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorra bevett étrend-kiegészítő gyorsan áthaladhat az emésztőrendszeren és eközben esetleg félig, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem hasznosul.

Néhány étrend-kiegészítő kapcsán azonban itt is előfordulhat kivétel: a ginzeng reggel, éhgyomorra bevéve fejti ki a legjobban állóképességét fokozó, élénkítő hatását. Javára írható még, hogy természetesen sokkal egészségesebb, hasznosabb, mint a kávé, vagy a szintetikus energiaitalok!

Az egyes étrend-kiegészítők között ismertek kölcsönhatások is, amelyek egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek is. A ginzengnél maradva pl., a C-vitamint együtt ne vegyünk be, mert gyengítik egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal is. Ismeretes a szinergizmus jelensége is, amely azt jelenti, hogy egyes vitaminok és ásványi anyagok egyszerre elfogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Ilyenek pl. az E-vitamin és a szelén.

Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket ős az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, illetve kedvezőtlen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítők szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.

Egyben, vagy darabokban érdemes a vitaminokat fogyasztani?

Néhány étrend-kiegészítő fogyasztásakor kifejezetten sok folyadékot szükséges elfogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok „kimosására”, eltávolítására.

A vitaminokat és ásványi anyagokat – mint étrend kiegészítőket – általában célszerű egészben lenyelni, mert darabokra törve könnyebben megemésztődnek, szívódnak fel, így rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből. A kapszulás kivitelű készítmények kapszuláját sem célszerű szétszedi, vagy ha ezt mégis megtesszük, számolnunk kell azzal, hogy a hatóanyagai nem az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a késleltetve történne meg. Az étrend kiegészítő kapszula többnyire arra való, hogy a benne lévő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. Ékes példa erre a fokhagyma kapszula.

Hatványozottan igazak a fent leírtak  az olyan korszerű készítményre, amelyek folyamatos felszívódásúak és a bevételtől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.

Melyik vitaminkészítményt válasszuk?

Mint az élet minden területén, itt sem feltétlenül az árnak (kellene) dominálnia, feltétlenül ügyeljünk az adott étrend-kiegészítő jó minőségére! Az olcsóbb készítmények ugyanis nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagokat, így azok hasznosulása sem mindig megfelelő, vagy egyáltalán történik meg. Sokan nem is tudják, hogy a fémionok akkor szívódnak fel a legjobban, ha szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelátkötésben vannak.

A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és ráadásul nem ott történik, ahol ez a szervezetnek ez a legelőnyösebb lenne. A szerves kelátkötésű vas pedig – főleg ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe – kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen további mellékhatása

Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk?

Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni. Létezik irányadó mérték: az ajánlott napi adag (angol rövidítéssel: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet, mi több, többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg és a szakemberek nagy részének véleménye szerint ez a dózis a mai világban általában már nem elegendő. További, hasznos információt a tudástárban talál!

Magyarországon a C-vitaminból napi 60 mg az ajánlott adag, ennek az egészségre gyakorolt hatása elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbut megakadályozásához éppen elég lehet, azonban jól tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is leköthet/tönkre a szervezetünkben. Ez esetben vajon elegendő lehet a 60 mg C-vitamin?

A gyártó minden esetben köteles az étrend-kiegészítők dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Minimum ennyit tehát nyugodtan elfogyaszthatunk bármilyen készítményből, de ne áltassuk magunkat, ettől még az étrend-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.

Éppen a fent leírtakra való tekintettel a táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag (angol rövidítésén: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ez a mérték azonban még nem tart ott, hogy az ODA adagolási irányelv mérvadónak számítana.

Kérdéseinkkel forduljunk tehát bizalommal az étrend-kiegészítők témakörében jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Hasznos lehet ha az Interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok és az értékesítés nyomás gyakran sokkal erősebb, mint az egészségvédelem diktálta megfontolás.

Kapcsolódó cikkek:

Vonzó vitamintabletták

A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak “bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.

Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektől a készítményektől: rák- és infarktusmegelőző csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás előnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelőzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6- és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlődaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezető hatására.

Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik – ilyen például a C- vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelőzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett előnyös hatását (az ún. “gyökfogó elméletet”) két dologra alapozzák. Az első egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek előfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdőbetegségek esetében is.)

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, időskori makuladegeneráció és vesebetegség megelőző hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a későbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnőttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.

Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?

Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.

Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintű sportolás), a terhesség és szoptatás időszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.

Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemőkorban pedig az anyatej nem fedezi a D- és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.

Érvek, ellenérvek a multivitaminok ellen

Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékű pótlása fokozhatja a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdőrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek előfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítő formájában bevitt összetevőjének önmagában kifejezett rákmegelőző hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem előzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sőt a szívelégtelenség előfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának előnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy a nők egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülőknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szűkülete miatt gyógyszeresen kezel betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítő terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészről a különböző vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérő ideig (és eltérő végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevők közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhető. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különböző tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erős gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.

Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.

Mihez szükséges az E-vitamin?

  1. Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként.
  2. Öregedési folyamatok gátlásához.
  3. Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.

Egyéb tapasztalatok

  1. Fontos antioxidáns tápanyag.
  2. Az oxidációs folyamattal lassítja a sejtöregedést.
  3. Megelőzi a káros koleszterin oxidációját.
  4. Segít többféle rákbetegség megelőzésében.
  5. Enyhíti a kimerültség érzését.
  6. Hashajtóként a vérnyomást csökkentheti.
  7. Segít az elvetélés megelőzésében.
  8. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a levegőszennyezettség ellen.
  9. Csökkenti a szívbetegségek és a szélütés kialakulásának kockázatát.
  10. Csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
  11. Megnöveli a vér oxigént szállító képességét.
  12. Segít táplálékot szállítani a sejtekhez.
  13. Erősíti a vérerek falát.
  14. Megakadályozza a vérrögök kialakulását és feloldja a meglévő vérrögöket.

Mennyi szükséges az E vitaminból?

Az E-vitamin szükségletét milligrammban (mg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, a tokoferolekvivalenssel és az NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit) jelöléssel is találkozhatunk. 1 mg tokoferolekvivalens, tehát 1 NE E vitamin egyenlő 1 mg úgynevezett d-alfa tokoferollal vagy 10 mg d-gamma-tokoferollal. A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E vitamin szükségletet.

Újabb kutatások szerint 400 NE kell belőle naponta a szervezetünknek.

Miben található meg az E vitamin?

Legjobb E vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

Hiányállapotok az E vitamin kapcsán

Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.

E vitamin érdekességek

“Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése 25-50%kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. A vitamin amellett, hogy az érrendszer védelmét biztosítja, főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban. Más vizsgálati eredmények szerint az E- és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolja az érelmeszesedés kialakulását.”

“Mivel megköti a rák keletkezésében és terjedési folyamatában is szerepet játszó szabadgyököket, illetve védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Az E vitamin az immunrendszer normális működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel az immunsejtek különösen érzékenyek a szabadgyök reakciók káros hatásaival szemben. A szervezet E vitaminszintje nagymértékben befolyásolja az immunsejtek válaszkészségét, olyankor is jótékony hatású, amikor az E vitaminhiány jelei nem is mutatkoznak. A vitamin előnyei különösen az idősek immunfunkcióinak javításában jelentenek nagy segítséget. Tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben.

Hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet. A bőrsérülésekre kent E vitaminos krém vagy olaj pedig sokak tapasztalata szerint elősegíti a sebgyógyulást.”

Napi E-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 4 mg E vitamin
fél és 1 év között: 5 mg E vitamin
1 és 3 év között: 6 mg E vitamin
4 és 6 év között: 7 mg E vitamin
7 és 10 év között: 9 mg E vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 11 mg E vitamin
15 és 18 év között: 15 mg E vitamin
felnőtt korban: 15 mg E vitamin
terhesség között: 15 mg E vitamin
szoptatás idején: 19 mg E vitamin

Férfiak:

11 és 14 év között: 11 mg
15 és 18 év között: 15 mg
felnőtt korban: 15 mg

Miben mennyi van?

Mogyoró: 28,0 mg/100 g E vitamin
Mandula: 26,0 mg/100 g E vitamin
Földimogyoró: 20,2 mg/100 g E vitamin
Tojássárga: 3,0 mg/100 g E vitamin

A-vitamin

Érdekességek

“Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”

A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).

Az A-vitamin részletesen

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A béta-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges az A vitamin?

  1. Látás folyamatai.
  2. A bőr és egyéb szövetek épsége.
  3. A zavartalan növekedéshez.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
  6. Nyálkahártya épsége.
  7. Gyulladásos tünetek csökkentése.

Mennyi szükséges az A-vitaminból?

Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (µg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 6 µg béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 5000 NE. Viszont újabb kutatások szerint az 5000 – 10000 NE javallott.

A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.

Miben található meg az A-vitamin?

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Hiányállapotok az A-vitamin kapcsán

A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás az A-vitamin kapcsán

Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A béta-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.

Mi is a béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg az A-vitamin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa: 6.6 mg
  • spenót: 4.9 mg
  • brokkoli: 1.5 mg
  • mangó: 2.9 mg
  • őszibarack: 0.5 mg
  • sárgadinnye: 2.0 mg

Mi a szerepe az A-vitaminnak?

Az A-vitamin, illetve előanyaga (provitaminja), a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigment-képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű Avitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). Az A-vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az Ivitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények az A-vitaminról

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Napi A-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 420 µg az A vitamin
fél és 1 év között: 400 µg az A vitamin
1 és 3 év között: 400 µg az A vitamin
4 és 6 év között: 500 µg az A vitamin
7 és 10 év között: 700 µg az A vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 800 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 800 µg az A vitamin
felnőtt korban: 800 µg az A vitamin
terhesség alatt: 1000 µg az A vitamin
szoptatás idején: 1300 µg az A vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1000 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 1000 µg az A vitamin
felnőtt korban: 1000 µg az A vitamin

B15-vitamin (Pangamsav)

Mivel eddig nem bizonyították be, hogy az étrend nélkülözhetetlen része, a szó szoros értelmében nem vitamin. Mennyiségét milligrammban (mg) mérik. Az E-vitaminhoz hasonló a hatása tehát antioxidáns. A hatását gyakran javítja, ha A-vitaminnal és E-vitaminnal együtt alkalmazzák.

Milyen hatásai vannak a B15-vitaminnak?

  1. Meghosszabbítja a sejtek élettartamát.
  2. Közömbösíti a szeszes ital utáni vágyakozást.
  3. Gyorsabban mulasztja a fáradtságot.
  4. Csökkenti a vér koleszterinszintjét.
  5. Véd a levegőszennyeződés ellen.
  6. Enyhíti az anginás és asztmás tüneteket.
  7. Védi a májat a zsugorodás ellen.
  8. Megakadályozza a gyógyszerfüggőség kialakulását.
  9. Fokozza az immunválaszokat.
  10. Elősegíti a fehérjeszintézist.

Miben található meg a B15-vitamin?

Sörélesztő, hántolatlan rizs, hántolatlan gabona, tökmag, szezámmag.

Hiányállapotok a B15-vitamin kapcsán

Kevés a kutatási eredmény, de a meglévők mirigy, és idegrendszeri zavarokra, szívbántalmakra, valamint az élő szövetek csökkent oxigénellátására utalnak.

A B15-vitamin ellenségei: a víz és a napfény.