Tag Archives: c vitamin

C-vitamin

C-vitamin

C-vitamin

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Egyébként az emberen kívül, még egy faj van amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.

Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos, és higgadt férjként, veszekedés, vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta, elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és mivel sok más zöldség és gyümölcs után, amiket addig sikertelenül kipróbált, veszíteni valója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. A környék zöldségesei nem tudták ekkor még, hogy hová tolja talicskaszám a piacokon megvásárolt paprikát, és, hogy mihez kezd vele.

Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi Albert), vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav névre, méghozzá a skorbut megelőzésével kapcsolatban.

Szent-Györgyi Albert (archív):
“Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezemben addig csak ezred-gramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek az alapvető forrását.”

Napjainkban többnyire nem a vitaminhiány megelőzésére használják, sokkal inkább antioxidáns, sejtvédő hatása adja használatának a fontosságát.

Mire jó a C-vitamin?

Vízben oldódó vitamin, (emiatt nem is lehet túladagolni, de erről majd később) a szabad gyökök káros hatásával szemben védi szervezetünket. A zsírban oldódó E-vitaminnal együtt alkalmazva rendkívül hatásos tud lenni. Ma már senki sem vitatja, hogy a szívinfarktus és a koszorúér-betegségek kockázatát jelentősen csökkenti.

Szintén jelentősen csökkenti a gyomor- gége- és nyelőcső rák kialakulásának a veszélyét.

Jelentős szerepet játszik a növekedésben, a fogak és csontok fejlődésében.

Dohányosok számára kiemelten fontos ennek a vitaminnak a rendszeres használata, mert a dohányzás megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben.

A C-vitamin felszívódásában segítenek az ún. bioflavonoidok, ezért a leghatásosabbak a természetes alapanyagokból készült C-vitamin termékek. A C-vitamin és a vas is segítik egymás felszívódását és hasznosulását a szervezetben.

A vitamin fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében. Bár, fő hatását az immunrendszeri működés fokozásán keresztül fejti ki. Növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. Vírus- és baktérium-ellenes hatása is bizonyított.

A C-vitamin-készítmények enyhíthetik a nátha tüneteit és elősegítik a gyógyulást,

A C-vitamin védelmet nyújt a szürke hályog ellen is.

Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin bizonyos védelmet nyújthat különösen az időseknek a légzőszervi megbetegedésekkel szemben, mivel gátolja a hisztamin felszabadulását, és nagy mennyiségben megakadályozhatja az allergének (pl. virágpor, állati szőr) kiváltotta gyulladáskeltő anyagok hatását a szervezetben. Több vizsgálat szerint a C-vitamin segít megelőzni és gyógyítani az asztma tüneteit is.

Linus Pauling naponta 10-18 g C-vitamint fogyasztott,
Szent-Györgyi Albert, amikor beteg volt, a napi adagját 1 grammról 8 grammra emelte
Michael Colgan, a világ egyik leghíresebb táplálkozási szakértője 5 gramm C-vitamint fogyaszt naponta

Mega dózis vagy nem mega dózis a C-vitaminból?

Nem vagyok híve a szélsőségeknek, ezért nem hiszem el azt a javaslatot, mely szerint egy embernek napi 60-80 mg C-vitamin elég lenne, de azt a másik álláspontot sem, hogy napi 1000 mg fölötti mennyiséget kellene szedni a C-vitaminból. Tudom, Szent-Györgyi Albert napi 8-10 gramm(!) mennyiséget szedett be, de csak akkor amikor betegségek gyötörték (93 éves koráig élt!).

A szükséges mennyiség véleményem szerint egy egészséges ember esetében 200-500 mg között van. Ezt a mennyiséget lehet hosszabb időn keresztül szedni, pl. mondjuk egy októbertől májusig tartó ősz-tél-tavasz időszakban. Nyáron amikor elvileg sok zöldséget és gyümölcsöt lehet viszonylag olcsón vásárolni, akkor lehet mondjuk szüneteltetni a C-vitamin szedését, vagy csak a mennyiségét csökkenteni 100 mg körüli értékre.

Az persze más kérdés, hogy a piacokon és hipermarketekben kapható zöldségek mennyi C-vitamint tartalmaznak, mert olvastam olyan cikkeket, melyek szerint napjainkban az élelmiszereink csak a töredékét tartalmazzák a hasznos tápanyagoknak és vitaminoknak, mondjuk a 100 évvel ezelőtti mennyiséghez képest. Ez persze nem csoda, ha a napjainkban alkalmazott nagyüzemi élelmiszer termelésre, vagy a kizsigerelt, műtrágyával kezelt termőföldekre gondolunk.

Amikor megbetegszünk, illetve amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben pl. influenza járvány kezdődött akkor viszont nyugodtan meg lehet emelni a napi adagot akár 1000mg fölé.

Összefoglalva inkább többet fogyasszunk a C-vitaminból, mint kevesebbet. Ne feledjük, vízben oldódó vitaminról van szó, amit nem lehet túladagolni, a felesleg egész egyszerűen ki fog ürülni a szervezetünkből. Egyes cikkek szerint nagy mennyiségű (napi 2-3000 mg fölött) átmenetileg hasmenést, gyomorproblémákat, illetve hosszabb távon vesekövet okozhat.

FONTOS! Dohányosoknak több C-vitamint kell fogyasztaniuk, mint nem dohányzó embertársaiknak!

Az E-vitaminnal együtt szedve rendkívül hatékony párost alkotnak.

A C-vitamin nagyobb mennyiségben megtalálható az alábbiakban: csipkebogyó, citrusfélék, paprika, feketeribiszke, eper, brokkoli.

Érdekességek a C-vitaminról

“Ezerszer kell felfedezni valamit, amíg egyszer jön valaki és megérti.”

Egy 1999-es tanulmány bebizonyította, hogy napi 500 mg C-vitamin, ha hosszú távon fogyasztjuk, a kialakul szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja. 30 nap múlva már jelentkezett a hatás!

2002-ben bebizonyították, hogy a vér magas C-vitamin tartalma védi az érfalak izomzatát, megőrzi az erek rugalmasságát. A vizsgálat napi 2500 mg C-vitamin fogyasztását javasolja.

Egy 2004-as vizsgálat szerint napi 1 g C-vitamin csökkenti a vérnyomást fiatal embereknél. Tehát a hangsúly a megelőzésen van!

A C-vitamin rákellenes hatása abban nyilvánul meg, hogy az úgynevezett szabadgyököket megköti, a rákkeltő anyagokat semlegesíti, az immunsejteket aktivizálja.

C-vitamin a hályog ellen

Egy 492 nővel végzett tanulmány kimutatta (53 és 73 év közöttiek), hogy több mint 10 éven keresztül szedett C-vitamin jóvoltából a hályog százalékos esélye náluk 60%-kal alacsonyabb, mint azoknál akik nem szedtek C-vitamint. Azoknál a nőknél volt a legjobb az eredmény, akik 400-800 milligrammot kaptak naponta.

Néhány orvos C-vitaminnal kezeli a rákot

Laboratóriumban egy csőben vizsgálva nagy dózisú C-vitamin megölte a ráksejteket. Ezért alkalmaz sok orvos intravénás, nagy adag C-vitamint a rák ellen alternatív terápiaként. Számos betegnél, természetesen nem mindnél, megállt vagy lelassult a rák folyamata.

A C-vitamin részletesen

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.

Gyakran használjuk az “aszkorbinsav” megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik. A C-vitamin 2-3 óránként kiürül a szervezetből, ezért a vér C-vitamin tartalmának fenntartásához a hagyományos (nem kérleltetett felszívódású) C-vitamint 2-3 óránként pótolni kell!

C-vitamin formák

  1. aszkorbinsav
  2. aszkorbil palminát (zsíroldékony)
  3. aszkorbinsav ásványokkal képzett sói (kálcium-aszkorbát, magnézium-aszkorbát)

Mihez szükséges a C-vitamin?

  1. Oxido-reduktív folyamatok.
  2. Kollagénfehérjék szintézise.
  3. Hormonok szintézise.
  4. Immunrendszer működése.
  5. Vas- és rézfelszívódás.

Mennyi szükséges a C-vitaminból?

A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.

Újabb kutatások szerint 500-1000 mg a kedvező naponta a szervezetünknek.

Miben található meg a C-vitamin?

Legjobb C-vitamin forrásaink a csipkebogyó, zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.

Hiányállapotok a C-vitamin kapcsán

C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).

További érdekességek a C-vitaminról

A mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, a táplálékból csak akkor juthatnánk kielégítő mennyiséghez, ha visszaköltöznénk az esőerdőbe.

Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 milligramm C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 500 milligrammot kell fogyasztanunk.

Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, vagyis a halálozás kockázatát.

Linus Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra.

A szív- és érrendszeri betegségek lényegében ismeretlenek az állatok között, miközben az embereknél ez a vezető halálok. A következő felfedezés áttörést jelentett a természetes egészség terén az egész világon: az állatok saját testükben maguk állítják elő a C-vitamint, amire szükség van a testük és érrendszerük ellenálló-képességét erősítő molekuláknak, az úgynevezett kollagéneknek az előállításához. Minél több a C-vitamin, annál több a kollagén, annál stabilabbak az érfalak, és annál kevesebb a szívroham. Az állatok azért kapnak igen ritkán szívrohamot, mert testükben elegendő mennyiségben állítanak elő C-vitamint. Mi, emberek ebből a vitaminból egyetlen molekulát sem tudunk előállítani, ráadásul gyakori, hogy étrendünk túl kevés vitamint tartalmaz, ezért érrendszerünk meggyengül és kialakulnak a lerakódások. Ezek a lerakódások elsősorban azokon a területeken jönnek létre, ahol az érfalak mechanikus stressznek is ki vannak téve, így hat például a szív pumpálása a koszorúerekre.

  1. Nélkülözhetetlen az egészséges fogazat, csontozat és íny felépítéséhez.
  2. Elősegíti a sebgyógyulást, a sebhegedést, a csont összeforrását törés után.
  3. Megelőzi a skorbut kialakulását.
  4. Segít az ellenálló-képesség kialakulásában.
  5. Megfázás megelőzésére, a meglevő tünetek kezelésére alkalmas.
  6. Erősíti a vérereket.
  7. Megkönnyíti a vas felszívódását.
  8. A kollagén szintéziséhez szükséges.
  9. Megakadályozza azt, hogy a dohányfüstben, szmogban, szalonnában, az iparilag feldolgozott húsokban levő nitrátok rákképző anyaggá váljanak.
  10. Gyorsítja a műtét utáni gyógyulást.
  11. Elősegíti a vér koleszterin szintjének csökkentését.
  12. Védelmet nyújt többféle rákbetegség ellen.
  13. Természetes hashajtóként hat.
  14. Csökkenti a vénákban a vérrögök kialakulását.
  15. Csökkenti a vérnyomást.
  16. Sokféle allergiát kiváltó anyag hatását csökkenti.

A fölöslegben felvett aszkorbinsav – vízoldékony lévén – könnyen távozik a vizelettel. Joggal mondhatnánk tehát: ha túl sok aszkorbinsavat fogyasztunk, csak elpocsékoljuk. Hallani olyan nézetet, hogy ezzel a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő. De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1.5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2.5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C -vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.

A megfelelő adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények. Ha valaki sok alkoholt fogyaszt, szennyezett levegőjű városban él, rendszeresen szed szalicilsav-származékokat tartalmazó gyógyszert vagy dohányzik, egyszóval az életét meghatározza a stressz, tanácsos az adagot akár 10 grammra is növelni.

Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigarettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni.

A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben, egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült. A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt.

Vas – ásványi anyag

Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. A vas legfontosabb feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, ezt különböző kémiai reakciókon keresztül valósítja meg.

Szükség van vasra a hemoglobinnak, vagyis a vörösvértestek festékanyagának képződéséhez. Ugyancsak elengedhetetlen az izmok vörös festékanyagának (mioglobin) és bizonyos enzimeknek a keletkezéséhez. A vas tehát az élethez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A szervezetben jelen lévő vastól függ, mennyi oxigén jut el az agyhoz, a szívhez, a májhoz, az izmokhoz és a többi szövethez. Szükség van rá a növekedési folyamatokban, fokozza az ellenálló képességet a betegségekkel szemben. Elengedhetetlen a jó közérzethez, a megfelelő szellemi teljesítményhez, az egészséges bőrhöz.

Mangán – ásványi anyag

Hozzájárul a normális izomreflexekhez, csökkenti az idegek ingerelhetőségét, adagolásával hamarabb elmúlik a fáradtság. Segíthet visszatérő szédülések leküzdésében, az agy koncentráló- és emlékezőképességének javításában.

A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt:

Részt vesz azoknak az enzimeknek az aktiválásában, amelyeknek szerepük van a C-vitamin, a B1-vitamin és a biotin (B7 vitamin) beépülésében. Szükséges az egészséges csontszerkezethez, közreműködik a pajzsmirigyhormon, a tiroxin képződésében. A táplálék megfelelő emésztéséhez, az emésztőenzimek hibátlan funkciójához, a központi idegrendszer és az ivarszervek működéséhez is szükség van rá.

Természetes és szintetikus vitaminok

Néhány alapvető fontosságú dologról sosem hallunk a szintetikus vitaminok reklámhirdetéseiben, pedig sok embert érdekelne bizonyára az a tény, hogy miközben egészségét óvni akarja, mennyire árthat szervezetének.

Az egyik fontos tényező, hogy a szintetikus vitamin sosem képes teljes mértékben betölteni ugyanazt a szerepet, mint a természetes vitamin. E mellett a szintetikus vitaminok csökkentik más tápanyagok hasznosulását a szervezetben, és a vesét is megterhelik.

Aki valaha is tanult biokémiát, jól tudja, hogy a vitaminok működéséhez nem csupán a vitamin-molekulára van szükség, hanem mellette enzimekre, koenzimekre, kofaktorokra. Ezek mind megtalálhatóak a természetes vitaminforrásokban, de a szintetikus formulákban már nem.

Hogyan hasznosul a C-vitamin szervezetünkben?

Vegyük az egyik legismertebb vitamin, a C-vitamin példáját! Ha C-vitamint vásárolunk valahol, leggyakrabban összetevőként csak maga az aszkorbinsav van feltüntetve. Ez nem egyenlő a természetben előforduló C-vitaminnal.

Ha zöldség vagy gyümölcs formájában kerül a szervezetbe a vitamin, akkor nem csupán az aszkorbinsavat juttatjuk ne, hanem mellette számos egyéb faktort is, például: bioflavonoidokat, K-, P-, J-faktort, aszkorbinogént, stb. is.

Ennek ismeretében már egyszerűen megérthető az, hogy szintetikus C-vitamin fogyasztásakor a szervezet a hasznosulás érdekében a többi komponenst a testszövetekből vonja el. A felhasználásra nem kerülő aszkorbinsav a vizelettel távozik. A C-vitaminhoz hasonlóan a többi vitamin hasznosulásához is egyéb faktorok szükségesek.

Ezen túl a különböző vitaminok és ásványi anyagok bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Például rézre van szükség a C-vitamin hasznosulásához és szeléniumra az E-vitamin működéséhez. A szintetikus vitaminok fogyasztásakor erre a tényezőre nem is fordítunk figyelmet.

A teljes vitaminkomlexek

A természet úgy alkotta meg a vitaminokat, hogy a vitaminforrásokban a vitamin működéséhez szükséges ásványi anyag is megtalálható.

Léteznek olyan vitaminkészítmények, melyek természetes nővényi kivonatokat és teljes vitamin-komplexeket tartalmaznak, ezek fogyasztása ajánlott a mesterséges készítményekkel szemben.

(Dr. Csuth Ágnes, Vital Balance Életmód Központ; Forrás: Dr. Ben Kim: Synthetic vs. Natural Vitamins)

Vonzó vitamintabletták

A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak “bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.

Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektől a készítményektől: rák- és infarktusmegelőző csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás előnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelőzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6- és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlődaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezető hatására.

Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik – ilyen például a C- vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelőzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett előnyös hatását (az ún. “gyökfogó elméletet”) két dologra alapozzák. Az első egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek előfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdőbetegségek esetében is.)

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, időskori makuladegeneráció és vesebetegség megelőző hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a későbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnőttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.

Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?

Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.

Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintű sportolás), a terhesség és szoptatás időszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.

Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemőkorban pedig az anyatej nem fedezi a D- és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.