Emelkedő vitaminszükségletünk

A lépcső alján

A vitaminok és ásványi anyagok létünk nélkülözhetetlen elemei. Cikkeinkben már olvashattak arról, hogyan is fedezték fel őket, mi a szerepük életünkben, de még az egyes anyagokról (“Vitamin és ásványianyag ABC” című rovatunkban) külön-külön is bőséges információmennyiséget halmoztunk fel az Önök szolgálatára. Minden együtt van tehát, hogy Ön teljesen tájékozott legyen e létfontosságú mikrotápanyagokat illetően.
Mégsem mondhatjuk, hogy teljes lenne a kép. Miért is? Mivel mindeddig a szükségletekről, azok alakulásáról legfeljebb számadatokat láthattunk, ebben a cikkben viszont megpróbálunk egy kicsit a számok mögé nézni, mit takarnak pontosan a milli- vagy mikrogrammok.

Lépjünk rá az első lépcsőfokra!

Itt most nem érdemes külön kitérnünk arra, hogy az egyes vitaminokból és ásványi anyagokból mennyire is van szükségünk: rovatunkban minden egyes anyagnál pontos adatokat találhatnak. Ez a számadat azt fejezi ki, hogy szervezetünk biztonságos működéséhez – hosszú idők vizsgálatai alapján – az adott tápanyagból ennyi szükséges. Természetesen az ajánlásoknál figyelembe veszik a nemet, az életkort, az aktuális állapotot, hiszen ezek mindegyike befolyásolja az értéket.

Hogyan határozzák meg az értékeket?
A kutatók sok emberen – egészségeseken és nem egészségeseken egyaránt – vizsgálják a táplálkozást, mérik az elfogyasztott ételek vitamintartalmát és vizsgálják az esetleg fellépő hiánytüneteket. A kapott adatokból statisztikai számításokkal képeznek átlagot, de a végső értékelésnél figyelembe veszik állatkísérletek és esetleges célzott humán kísérletek eredményeit is. E vizsgálatok szinte folyamatosan zajlanak, ezért az ajánlások is időről-időre változnak, és – mint címünk is mutatja – általában növekedni szoktak.

Hol találhatóak meg a hiteles szükségleti adatok?
A táplálkozási kutatások túlnyomó többségét manapság az óceánon túl, az Egyesült Államokban végzik, hiszen ott anyagi és humán erőforrásokban sem szűkölködnek. Egészen pontosan az egyik ottani szervezet, az FDA (Food and Drugs Administration Office) adja ki az ajánlásokat, RDA (Recommended Daily Allowances – ajánlott napi bevitelei értékek) néven. Természetesen az RDA ajánlások nem vonatkoztathatók bármely ország lakosságára, hiszen a táplálkozási szokások nagyon eltérőek is lehetnek. Ezért az egyes országokban helyi felméréseket is készítenek a tápanyag-szükségletekkel kapcsolatban, de ne ijedjünk meg, ha csak ezzel a három betűvel találkozunk, mert jelentős (nagyságrendbeli) eltérések nem fordulhatnak elő. Az RDA adatok elfogadottsága széleskörű, több tápanyag esetében hazánkban is pontosan ugyanannyi a meghatározott érték. Az RDA ajánlás története során többször is változott, ahogy újabb és újabb kutatási adatok jelentek meg a tápanyagok szükségletéről, és bizony, kevés alkalommal módosult lefelé valamely érték, inkább mindig fölfelé kúsztak a számok.

Fogjuk meg a korlátot! – avagy: Mi befolyásolja szükségleteinket?

Vitamin- és ásványi anyag szükségleteinket alapvető tényezők határozzák meg. Milyen neműnek születtünk – egyes anyagokra inkább a hölgyeknek, míg másokra a férfiaknak van nagyobb mennyiségben szükségük. Milyen idősek vagyunk – nem mindegy, valaki még fejlődésben van-e, vagy már túljutott élete delén. Van-e valamilyen állapot, betegség, amely szükségletünket emeli – a stressz, a nehéz fizikai munka, az anyagcsere- betegségek vagy éppen a várandósság mind-mind ilyen tényező.

Szükségletünk meghatározására nagyon jól használható Vitaminkalkulátorunk, amely mindenkinek testre szabottan mondja meg, miből mennyit kell a szervezetébe juttatnia. Bizonyára kipróbálták már – és minden bizonnyal az is feltűnt, hogy néha a korábban ismertnél is magasabb szám jött ki. Érdekes tény az is, mintha korábban kevesebbet hallottunk volna a vitaminok és ásványi anyagok fontosságáról, nem lett volna ennyi készítmény, nem zúdult volna ránk ennyi táplálkozással kapcsolatos információ a sajtóból – és talán nagymamáink korában nem is volt ennyi, a vitaminhiánynak tulajdonított megbetegedés. Valóban így van ez?

Elindul a mozgólépcső

Sajnos, jelen esetben – talán kivételesen, de – a sajtóhangoknak van igazuk. Valóban, mostanában már más a szükségletünk ezekből az anyagokból – és ahogy arra korábban már kitértünk – rendületlenül emelkedik tovább. Minek köszönhetjük ezt? Elsősorban annak, hogy ma már pontosabban, nagyobb mintán vizsgálhatják a tudósok a témakört, és pontosabban tudják meghatározni az értékeket. Másodsorban annak, hogy néha kiderül, ételeink nem is tartalmaznak annyi mikrotápanyagot, amennyit korábban feltételeztek. Aztán még azért is, mert egyre több betegségről derül ki, hogy kialakulásában igenis szerepet játszik a hiányos, egyoldalú táplálkozás, az egészségtelen életmód. Az egészségügyön belül a hangsúly lassan a prevencióra, a megelőzésre helyeződik át a korábbi gyógyítás-központú szemlélettel szemben, és egyre nagyobb szerepet kap maga az egyén.

Környezeti hatások
Környezetünk változása kétféle módon is befolyásolja a probléma kimenetelét. Ismerkedjünk meg velük részletesebben!

Külső tényezők

  • Mezőgazdaság: Bármilyen meglepő, az intenzív növénytermesztés, állattenyésztés nem minden esetben járt csupán jótékony hatásokkal. A tenyészidő csökkenése, a különböző mesterséges anyagokkal, vegyszerekkel való kezelések az élelmiszereink vitamin- és ásványi anyag tartalmát lefelé mozdították el.
  • Élelmiszeripar: A nagyüzemi élelmiszertermelés- és előállítás is meghozta a maga “gyümölcsét” – az alkalmazott nagyipari módszerek alaposan csökkentették az élelmiszerek tápanyagtartalmát. Hazánkban csak mostanában indult meg egy olyan folyamat, amely külföldön már régebbi múltra tekint vissza: minél kíméletesebben kell feldolgozni a nyersanyagokat, hogy minél kevésbé sérüljenek az értékes anyagok. Ha ez valamilyen okból mégsem volna járható út, akkor meg kell próbálni visszapótolni az elvesztett értékeket. Sajnos, ennek a folyamatnak pontosan mi, fogyasztók vagyunk az elindítói és egyben kerékkötői is: mindig egyre finomabb, egyre tovább eltartható, gusztusosabb és könnyebben elkészíthető termékeket akarunk látni a bevásárlókosarunkban és az asztalunkon. Jobban tetszik a fehér kenyér, mint a barna, jobban szeretjük a konyhakész vagy félkész termékeket a több munkát igénylő nyersanyagoknál.

Belső változásaink
Mi sem maradtunk változatlanok az eltelt évtizedek során. Élet- és munkakörülményeink változásai egyaránt feljebb tették a mércét a mikrotápanyag-szükséglet tekintetében. A hajszolt, stresszes életmód, a dohányzás és egyéb élvezeti szerek fokozott használata miatt vitamin– és ásványanyag-szükségletünk alaposan megugrott. Negatívan befolyásolt minket környezetünk változása is: a környezetszennyezés, a zaj- és porártalom sokszor áttételesen ugyan, de szintén felfelé mozdította el igényeinket. Ezeket a változásokat követi nyomon a bevitelei értékek fokozatos emelkedése, és ezzel áll szemben az, hogy élelmiszereink beltartalmi értékei viszont egyre csökkentek.

A lépcső teteje?

A fentiek alapján jogosan vetődik fel a kérdés: lehetséges-e pusztán átgondolt, egészséges és kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással fedezni vitamin– és ásványanyag-szükségleteinket? A válasz nem egyértelmű. Egyrészt sok-sok hozzáértéssel és odafigyeléssel minden bizonnyal. Másrészt a realitások talaján maradva meg kell mondjuk, hogy ez nem biztos, hogy sikerül. Életmódunk, munkakörülményeink, lehetőségeink megváltoztatása sokszor elháríthatatlan akadályokba ütközik. Tehát aki úgy gondolja, hogy szeretne egészségesen élni, korszerűen táplálkozni, de bizonytalan abban, hogy ezt teljes mértékben meg tudja-e valósítani, az reális alternatívaként számoljon a vitamin– és ásványianyag-pótló készítményekkel.