Tag Archives: szénhidrát

B5-vitamin (Pantoténsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzimA nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.

Véd a fáradtság ellen, csökkenti az antibiotikumok nem kívánatos hatását. Elősegíti a sebgyógyulást és az ellenanyagok termelődését.

Mihez szükséges a B5-vitamin?

  1. Koleszterinszintézis.
  2. Ingerületátvivő anyagok képzése.
  3. Hemoglobin szintézise.
  4. Gyógyszerek kiürülése.

Mennyi szükséges a B5-vitaminból?

A pantoténsav szükségletét nem túl könnyű meghatározni hiszen mint fent is utaltunk rá, szinte minden élelmiszerben előfordul. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatása mégis elindíthatja lebontását.

Újabban javasolt bevitele naponta 50 mg.

Miben található meg a B5-vitamin?

A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék-péksütemények.

Hiányállapotok a B5-vitamin kapcsán

Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem igazán jellemzőek, így csak néha lehetséges a valódi ok feltárása. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja.

Napi B5-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 1,7 mg B5 vitamin
fél és 1 év közöt: 1,8 mg B5 vitamin
1 és 3 év közöt: 2,0 mg B5 vitamin
4 és 6 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin
7 és 10 év közöt: 3,0 mg B5 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 4 – 7 mg B5 vitamin
terhesség alatt: 6 -10 mg B5 vitamin
szoptatás idején: 7 – 10 mg B5 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 4 mg B5 vitamin
15 és 18 év között: 5 mg B5 vitamin
felnőtt korban: 5 mg B5 vitamin

Glükozamin – mikro tápanyag

Mi is a Glükozamin?

A szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület, melynek molekulájában a szénhidrátokat általánosan alkotó szén, hidrogén és oxigén mellett nitrogént is találhatunk. A csoportot szokták aminocukroknak is hívni, ahol az -amin előtag a nitrogén jelenlétére utal. A rovarok páncélját alkotó kitin tulajdonképpen polimer (rendkívül sok összekapcsolódótt molekula) glükozamin.

Miben található meg a Glükozamin?

A glükozamin természetes anyag, tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő. Érdekesség, hogy az újzélandi taréjos zöld kagylónak több mint 13% a glükozamin tartalma.

Mi a Glükozamin szerepe?

Segíti a súrlódásnak kitett ízületi szövetek működését és a porcszövetek újraképződését. A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük sejt közötti tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van: a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükozamin. A rugalmas rostok keresztül-kasul futva térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja. Ennek a tárhálónak az üregeit töltik ki a glükozaminok, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteoglykánok. Minden glükozamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejt közötti vízterek, melyekben gyakorlatilag “úszkálnak” a működő (funkcionális) sejtek. Ezen sejtek anyagcseréje (tápanyagok és oxigén odajutása, salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása) a sejt közötti víztereken keresztül történik, ezek vannak kapcsolatban a legapróbb vérerekkel, a kapillárisokkal. A glükozaminnak azonban nemcsak statikai – az adott szövetféleség rugalmasságát biztosító – szerepe van, hanem az anyagcsere-folyamatban mint tápanyag is részt vesz, tehát egy része folyamatosan elhasználódik. Mivel a glükozamint a szervezet saját maga nem állítja elő, elengedhetetlenné válik rendszeres pótlása. Kis mennyiségben glükozamin a legtöbb táplálékban megtalálható, azonban igazán gazdag forrást a tengeri eredetű élelmiszerek jelentenek, azon belül is a kagylók. A sejt közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken (kiszáradás, ráncosodás), akárcsak a szövetek rugalmassága, ami az ízületek esetében a legszembetűnőbb: fokozatosan a mozgásképesség jelentős csökkenéséhez vezet.

Kutatási eredmények a Glükozamin

Egy hazai vizsgálatba 163 térdartrózisos beteget vontak be. Akik glükozamin-szulfát-kezelésben részesültek, azoknál kilenc hónap után lényegesen enyhült a fájdalom, mellékhatás pedig nem lépett fel.

Vanádium – ásványi anyag

A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok (Ascidiacea fajok) igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus, mérgező koncentrációnak felel meg.

Nem kell azonban ilyen messze kitekinteni, hogy vanádiumfelhasználó szervezetre bukkanjunk: ugyancsak fontos vanádium-felhalmozó a légyölő galóca, amelyben a vanádium koncentrációja elérheti a 0,04 százalékot.

Molibdén – ásványi anyag

Az emberi szervezetben olyan kis mennyiségű molibdén található, hogy pontos adattal ennek mennyiségéről még nem is rendelkezünk, de kimutatták, hogy közreműködik a szénhidrát- és zsíranyagcserében, és a vas hasznosulásáért felelős enzim lényeges része. Segít megakadályozni a vérszegénységet (anémiát), hasznos az általános jó közérzet fenntartásához.

Mangán – ásványi anyag

Hozzájárul a normális izomreflexekhez, csökkenti az idegek ingerelhetőségét, adagolásával hamarabb elmúlik a fáradtság. Segíthet visszatérő szédülések leküzdésében, az agy koncentráló- és emlékezőképességének javításában.

A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt:

Részt vesz azoknak az enzimeknek az aktiválásában, amelyeknek szerepük van a C-vitamin, a B1-vitamin és a biotin (B7 vitamin) beépülésében. Szükséges az egészséges csontszerkezethez, közreműködik a pajzsmirigyhormon, a tiroxin képződésében. A táplálék megfelelő emésztéséhez, az emésztőenzimek hibátlan funkciójához, a központi idegrendszer és az ivarszervek működéséhez is szükség van rá.

Magnézium – ásványi anyag

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium– és foszforegyensúlyhoz, illetve ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Az idegek, az izmok és számos enzim hatékony működése lehetetlen nélküle. Több mint 300-féle kulcsfontosságú enzim működésének szabályozásában vesz részt, ekként jelentős szerepe van a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében, továbbá az energiatermelő és -felhasználó folyamatokban.

Kálium – ásványi anyag

A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme, ezen felül a káliumionok szabályozzák a szervezet vízegyensúlyát (a nátriumionokkal együtt), továbbá a szívritmust.  A nátrium és a kálium egyensúlya szükséges az idegek és az izmok zavartalan működéséhez.

Bevitelével csökkenthető a magas vérnyomás, segít a a salak és méreganyagok kiürítésében, az allergia tüneteinek enyhítésében. Javítja a szellemi teljesítményt, mivel oxigént juttat az agyba.

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

Cink – ásványi anyag

Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi. Szükséges
a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához. Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és valószínűleg az agy normális működéséhez is szükség van rá.

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

Vízben oldódó vitamin, általában “vörös vitamin“-ként, vagy mint cianokobalamint ismerik.

Segíti megelőzni a krónikus fáradtságot, depressziót, székrekedést, emésztési zavarokat, szédülést, álmosságot.

 

 

Milyen hatásai vannak a B12-vitaminnak?

  1. Elősegíti a vörösvérsejtek képződését és regenerálódását, és így megelőzi a vérszegénységet.
  2. Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát.
  3. Növeli a szervezet energiáját.
  4. Egészségesen tartja az idegrendszert.
  5. A zsírok, szénhidrátok és fehérjék, megfelelő felhasználását biztosítja.
  6. Mérsékli az ingerlékenységet.
  7. Javítja a koncentráló-, emlékező és egyensúlyozó képességet.

Mennyi szükséges a B12-vitaminból?

A felnőttek ajánlott adagja 50 µg, újabb kutatások szerint.

Miben található meg a B12-vitamin?

Máj, marhahús, sertéshús, tojás, tej, sajt, vese.

Hiányállapotok a B12-vitamin kapcsán

Vészes vérszegénység (anaemia perniciosa), agykárosodás. A B1-vitaminban szegény és folsavban gazdag diéta (mint amilyen a vegetáriánus étrend) gyakran elfedi a B12-vitamin-hiányt. A jól működő pajzsmirigy segíti a B12-vitamin felszívódását. A B12-vitamin-hiány tünetei esetleg csak 5 évvel az után jelennek meg, hogy a szervezet raktárai kiürültek.

Ellenségei: Savak, lúgok, víz, napfény, alkohol, ösztrogének, altatók.

Napi B12-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 µg B12 vitamin
fél és 1 év között: 0,5 µg B12 vitamin
1 és 3 év között: 0,7 µg B12 vitamin
4 és 6 év között: 1,0 µg B12 vitamin
7 és 10 év között: 1,4 µg B12 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin
terhesség alatt: 2,6 µg B12 vitamin
szoptatás idején: 2,6 µg B12 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin

Miben mennyi B12-vitamin van?

Marhahús: 2 µg / 100g B12 vitamin
Sertéshús: 0,8 µg / 100g  B12 vitamin
Borjúmáj, sertésmáj: 58 µg / 100g B12 vitamin