Tag Archives: pigment
Lutein – mikro tápanyag
Mi is az a Lutein?
A lutein a béta-karotinnal együtt a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Fő forrásai a spenót és más sötétzöld leveles zöldségek.
Miben található meg a Lutein?
Főleg a színes zöldségekben, kifejezetten a spenótban, káposztafélékben, de szinte minden zöldségféle tartalmaz belőle többet-kevesebbet. Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni.
Mi a Lutein szerepe?
A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabadgyököket, amivel csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában (a makula latin neve “macula lutea” azaz “sárgafolt”) találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük – legalább részben – az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt – azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást okozhatna. Az emberi szervezet nem tudja a látáshoz nélkülözhetetlen luteint előállítani, ezért azt táplálkozásunkkal kell magunkhoz vennünk.
Kutatási eredmények a Lutein kapcsán
Egy több mint 850 embert vizsgáló amerikai tanulmány szerint azok, akik hetente legalább kétszer fogyasztottak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát, fele annyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik legfeljebb havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket. Egy 1999-es amerikai felmérés tanulsága szerint már három hónap alatt kimutatható volt a luteinben gazdag étrend előnye a makula degenerációban szenvedő páciensek körében. Az Egyesült Államokban a szemészek 84%-a javasolja lutein fogyasztását és a szemorvosok 91%-a gondolja úgy, hogy a lutein fontos szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. A szakértők abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ez érthető, hiszen kevesen esznek főtt spenótot és kelkáposztát naponta, de még akár hetente is. Ezért – sok vitaminhoz, antioxidánshoz és nyomelemhez hasonlóan – táplálkozásunk ilyen jellegű hiányosságait ajánlatos luteintartalmú filmtabletta fogyasztásával pótolni. Bár Magyarországon a lutein önmagában tablettaként nem kapható, a modernebb multivitamin-készítményekben (ilyen például az Actival Max ) már megtalálható a lutein.
A-vitamin
Érdekességek
“Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”
A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).
Az A-vitamin részletesen
Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A béta-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.
Mihez szükséges az A vitamin?
- Látás folyamatai.
- A bőr és egyéb szövetek épsége.
- A zavartalan növekedéshez.
- A csontok egészséges fejlődéséhez.
- Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
- Nyálkahártya épsége.
- Gyulladásos tünetek csökkentése.
Mennyi szükséges az A-vitaminból?
Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (µg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 6 µg béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.
Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 5000 NE. Viszont újabb kutatások szerint az 5000 – 10000 NE javallott.
A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.
Miben található meg az A-vitamin?
Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Hiányállapotok az A-vitamin kapcsán
A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.
Túladagolás az A-vitamin kapcsán
Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A béta-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.
Mi is a béta-karotin?
A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.
Miben található meg az A-vitamin?
Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.
Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:
- sárgarépa: 6.6 mg
- spenót: 4.9 mg
- brokkoli: 1.5 mg
- mangó: 2.9 mg
- őszibarack: 0.5 mg
- sárgadinnye: 2.0 mg
Mi a szerepe az A-vitaminnak?
Az A-vitamin, illetve előanyaga (provitaminja), a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigment-képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.
“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A–vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). Az A-vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az Ivitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.
Kutatási eredmények az A-vitaminról
Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
Napi A-vitamin szükséglet:
Gyermekek számára:
| fél éves korig: | 420 µg az A vitamin |
| fél és 1 év között: | 400 µg az A vitamin |
| 1 és 3 év között: | 400 µg az A vitamin |
| 4 és 6 év között: | 500 µg az A vitamin |
| 7 és 10 év között: | 700 µg az A vitamin |
Nők számára:
| 11 és 14 év között: | 800 µg az A vitamin |
| 15 és 18 év között: | 800 µg az A vitamin |
| felnőtt korban: | 800 µg az A vitamin |
| terhesség alatt: | 1000 µg az A vitamin |
| szoptatás idején: | 1300 µg az A vitamin |
Férfiak számára:
| 11 és 14 év között: | 1000 µg az A vitamin |
| 15 és 18 év között: | 1000 µg az A vitamin |
| felnőtt korban: | 1000 µg az A vitamin |
