Tag Archives: szívműködés

L-karnitin – mikro tápanyag

Mi is az L-karnitin?

Az L-karnitin (4-N-trimetil-hidroxi-vajsav) egy aminosavszármazék, az emberi szervezet által is elállított, természetes anyag. Az L-karnitint több mint 100 éve fedezték fel, ekkor izolálták először izomból és igazolták az izomsejtek működésére gyakorolt hatását. Azóta számos egyéb élettanilag igen fontos hatását mutatták ki a kutatók, így pl. az idegrendszer és a szívizom megfelel működésének fenntartásában játszott nélkülözhetetlen szerepét. Legfőbb szerepét a zsírsavak elégetésében és a sejtek membránjának védelmében igazolták. Tudományos megfontolások alapján ezért étrend-kiegészítként immár több évtizede alkalmazzák szerte a világon. Fogyasztása veszélytelen, nagy mennyiség bevitelénél sem mutattak ki mérgez hatást, hiszen a felesleg kiürül a szervezetünkből.

Miben található meg az L-karnitin?

Az L-karnitin főleg hús- és tejtermékekben fordul el. A napi szükséglet 250-400 mg, ennek töredékét képes az emberi szervezet szintézissel elállítani, ezért fontos hogy a többit táplálékkal vagy étrend-kiegészítkkel pótoljuk.

Mire jó az L-karnitin?

  • Fokozza az izmok erőnlétét és hatékony az izomláz csökkentésében
  • Csökkenti a testzsír mennyiségét
  • Hozzájárul az egészséges szívműködéshez, fokozza a szívizom erőnlétét
  • Termékenység fokozó hatása van férfiakban
  • Csecsemők és kisgyermekek szervezetében korlátozott mérték a karnitin termelése, ezért különösen a terhes és szoptató anyák L-karnitin igénye jelentsen megnő
  • Mivel az L-karnitint elsősorban a hús- és tejtermékek tartalmazzák nagyobb mennyiségben, a vegetáriánus táplálkozás a szervezet L-karnitin szintjének csökkenéséhez vezethet.
  • Az immunrendszer legyengülésével, a krónikus kimerültséggel illetve az idős korral együtt jár a szervezet alacsonyabb L-karnitin szintje.
  • Késlelteti a sejtek öregedési folyamatát

Kutatási eredmények az L-karnitin kapcsán

A zsírsavak oxidációja a mitokondriumokban (a sejtek energiaközpontjaiban) az energiatermelés egyik legfontosabb forrása a szervezetben. Az L-karnitin segít a zsírok energiává alakításában, hiszen a mitokondirum membránjában elhelyezkedve, a zsírok mitokondirumba szállításának legfontosabb eleme. Ezért az elraktározott zsírokból a szervezet több energiához jut, ennek következtében javul az állóképesség, később jelentkezik a fáradtság. Az L-karnitin ezen kívül kapcsolatba lép szervezetünk sejtjeinek membránjával, védi az oxidatív stressz ellen és számos létfontosságú fehérje membránba épülésben vesz részt. Sokrétű élettani szerepe miatt az L-karnitin jótékony hatásait emberben több száz különböző klinikai vizsgálatban tanulmányozták, köztük száznál is több dupla-vak, randomizált, kontrollált vizsgálatban. A klinikai vizsgálatok bizonyítják az L-karnitin jótékony hatását számos kóros állapotban és az egészség fenntartásában, mint pl.:

  • cukorbetegség esetén fellép perifériás idegrendszeri zavarokat csökkenti,
  • öregkori demenciában jótékony hatású,
  • férfiak fertilitási zavaraiban jótékony hatású,
  • növeli a sportolók teljesítményét,
  • pajzsmirigy túlműködés esetén jótékony hatású,
  • növeli a szív funkcióját iszkémiás szívbetegségekben, fokozza a terhelhetőséget,
  • csökkenti a perifériás érbetegség tüneteit,
  • krónikusan hemodializált vesebetegek életminőségét javítja.

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk thiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B1-vitamin/nap).

A B1-vitamint erkölcsi (morális) vitaminnak is nevezik, az idegrendszerre és a szellemi viselkedésmódra gyakorolt hatása miatt. Tanulás és fokozott szellemi terhelés esetén kifejezetten javasoljuk.

Mihez szükséges a B1 vitamin?

  1. Szénhidrát anyagcsere.
  2. Főbb energiaszolgáltató folyamatok.
  3. Idegek működése.
  4. Az idegrendszer energiaellátása.
  5. Szívműködés.

Mennyi szükséges a B1-vitaminból?

Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Idős korban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. Azoknak, akik dohányoznak, alkoholt vagy túlzottan sok cukrot fogyasztanak, fogamzásgátló tablettát szednek, fokozott szükségük van erre a vitaminra. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, fekete ribizli.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 1,1-1,5 mg, ami lényegesen szemben áll azokkal a kutatásokkal, ami meghatározza, hogy 50 mg-ra van szükségünk naponta!

Miben található meg a B1-vitamin?

Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Hiányállapotok a B1-vitamin kapcsán

B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).

Napi B1-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 mg B1 vitamin
fél és 1 év között: 0,3 mg B1 vitamin
1és 3 év között: 0,5 mg B1 vitamin
4 és 6 év között: 0,7 mg B1 vitamin
7 és 10 év között: 0,8 mg B1 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 0,9 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 0,9 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 0,9 mg B1 vitamin
terhesség alatt: 1,0 mg B1 vitamin
szoptatás idején: 1,0 mg B1 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1,0 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 1,1 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 1,1 mg vitamin

Miben mennyi B1-vitamin található?

Köles: 430 µg/100 g B1 vitamin
Búzacsíra: 1350 µg/100 g B1 vitamin
Korpa: 650 µg/100 g B1 vitamin
Földimogyoró: 300 µg/100 g B1 vitamin