Tag Archives: cukorbetegség

Ezüstkolloid

Az ezüstkolloid igen finom ezüstrészecskékből álló, tiszta vizes oldat. A jó minőségű ezüstkolloid oldatban még hosszabb állás után sem látható semmilyen zavarosodás, kicsapódás vagy üledék. Nem tartalmaz vegyszert, stabilizátort, kötőanyagot, festéket vagy bármilyen más adalékanyagot. Belsőleg és helyileg egyaránt alkalmazható.

Az ezüstkolloid hatását ahhoz hasonlíthatjuk, mintha egy kiválóan működő második immunrendszer létezne bennünk. A  baktériumokba, vírusokba, gombákba és élősdikbe kerülve gátolja azoknak az enzimeknek a hatását, amelyek az egysejtűek anyagcseréjében vesznek részt, így a kórokozó pusztulását okozza. A vírusok fehérjeburkába behatolva károsítja azok szerkezetét,
megakadályozza szaporodásukat, és elősegíti kiürülésüket a szervezetből. Az ezüstkolloid több mint 600-féle kórokozó elpusztítására
képes. Elsősorban a vékonybélből szívódik fel, így nem károsítja a vastagbélben élő, szervezetbarát baktériumokat.

L-karnitin – mikro tápanyag

Mi is az L-karnitin?

Az L-karnitin (4-N-trimetil-hidroxi-vajsav) egy aminosavszármazék, az emberi szervezet által is elállított, természetes anyag. Az L-karnitint több mint 100 éve fedezték fel, ekkor izolálták először izomból és igazolták az izomsejtek működésére gyakorolt hatását. Azóta számos egyéb élettanilag igen fontos hatását mutatták ki a kutatók, így pl. az idegrendszer és a szívizom megfelel működésének fenntartásában játszott nélkülözhetetlen szerepét. Legfőbb szerepét a zsírsavak elégetésében és a sejtek membránjának védelmében igazolták. Tudományos megfontolások alapján ezért étrend-kiegészítként immár több évtizede alkalmazzák szerte a világon. Fogyasztása veszélytelen, nagy mennyiség bevitelénél sem mutattak ki mérgez hatást, hiszen a felesleg kiürül a szervezetünkből.

Miben található meg az L-karnitin?

Az L-karnitin főleg hús- és tejtermékekben fordul el. A napi szükséglet 250-400 mg, ennek töredékét képes az emberi szervezet szintézissel elállítani, ezért fontos hogy a többit táplálékkal vagy étrend-kiegészítkkel pótoljuk.

Mire jó az L-karnitin?

  • Fokozza az izmok erőnlétét és hatékony az izomláz csökkentésében
  • Csökkenti a testzsír mennyiségét
  • Hozzájárul az egészséges szívműködéshez, fokozza a szívizom erőnlétét
  • Termékenység fokozó hatása van férfiakban
  • Csecsemők és kisgyermekek szervezetében korlátozott mérték a karnitin termelése, ezért különösen a terhes és szoptató anyák L-karnitin igénye jelentsen megnő
  • Mivel az L-karnitint elsősorban a hús- és tejtermékek tartalmazzák nagyobb mennyiségben, a vegetáriánus táplálkozás a szervezet L-karnitin szintjének csökkenéséhez vezethet.
  • Az immunrendszer legyengülésével, a krónikus kimerültséggel illetve az idős korral együtt jár a szervezet alacsonyabb L-karnitin szintje.
  • Késlelteti a sejtek öregedési folyamatát

Kutatási eredmények az L-karnitin kapcsán

A zsírsavak oxidációja a mitokondriumokban (a sejtek energiaközpontjaiban) az energiatermelés egyik legfontosabb forrása a szervezetben. Az L-karnitin segít a zsírok energiává alakításában, hiszen a mitokondirum membránjában elhelyezkedve, a zsírok mitokondirumba szállításának legfontosabb eleme. Ezért az elraktározott zsírokból a szervezet több energiához jut, ennek következtében javul az állóképesség, később jelentkezik a fáradtság. Az L-karnitin ezen kívül kapcsolatba lép szervezetünk sejtjeinek membránjával, védi az oxidatív stressz ellen és számos létfontosságú fehérje membránba épülésben vesz részt. Sokrétű élettani szerepe miatt az L-karnitin jótékony hatásait emberben több száz különböző klinikai vizsgálatban tanulmányozták, köztük száznál is több dupla-vak, randomizált, kontrollált vizsgálatban. A klinikai vizsgálatok bizonyítják az L-karnitin jótékony hatását számos kóros állapotban és az egészség fenntartásában, mint pl.:

  • cukorbetegség esetén fellép perifériás idegrendszeri zavarokat csökkenti,
  • öregkori demenciában jótékony hatású,
  • férfiak fertilitási zavaraiban jótékony hatású,
  • növeli a sportolók teljesítményét,
  • pajzsmirigy túlműködés esetén jótékony hatású,
  • növeli a szív funkcióját iszkémiás szívbetegségekben, fokozza a terhelhetőséget,
  • csökkenti a perifériás érbetegség tüneteit,
  • krónikusan hemodializált vesebetegek életminőségét javítja.

Réz – ásványi anyag

A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.

Réz nélkül a vas nem tud beépülni a hemoglobinba. A C-vitamin csak réz jelenlétében tud hasznosulni a szervezetben. Szerepe van a tirozin nevü aminosav felhasználásában, amely a haj és a bőr pigmentfaktorának része. Kutatások szerint a réz bevitele jótékonyan hat a legkülönbözőbb betegségekben, mint amilyen például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és az idegrendszer más betegségei, epilepszia, a pajzsmirigy működési zavarai stb.

Króm – ásványi anyag

A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.
Azt biztosan kimutatták, hogy a króm az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrátanyagcserének, továbbá segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk.
Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást.
Általában véve jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, konkrétabban: hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist. Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége. A sportolók különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére.

Érvek, ellenérvek a multivitaminok ellen

Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékű pótlása fokozhatja a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdőrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek előfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítő formájában bevitt összetevőjének önmagában kifejezett rákmegelőző hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem előzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sőt a szívelégtelenség előfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának előnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy a nők egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülőknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szűkülete miatt gyógyszeresen kezel betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítő terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészről a különböző vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérő ideig (és eltérő végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevők közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhető. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különböző tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erős gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.

B9-vitamin (Folsav)

B9-vitamin (Folsav)

B9-vitamin (Folsav)

Az Inozitol, vagy Folsav egy B-vitaminfajta, melynek egyes kutatók olyan hatást tulajdonítanak, mint egy nyugtatószernek. Vannak, akik szerint kiváló altatószer, megszabadít a szorongástól és a feszültségtől, esetleg a magas vérnyomást is csökkenti. Aktív formája, a foszfatidil-inozitol szabályozza a sejtmembránok működését és hozzájárul azok épségéhez, továbbá szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból, hétköznapi nevén szőlőcukorból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Mihez szükséges a B9-vitamin?

  1. Az agy működéséhez.
  2. A vese működéséhez.
  3. A pajzsmirigy működéséhez.
  4. A köztiagy működéséhez.
  5. A vérlemezkék képzéséhez.

Mennyi szükséges a B9-vitaminból?

Napi adagját illetően nem rendelkezünk pontos ajánlásokkal, lévén a szervezet is képes bizonyos mennyiségben előállítani. Igénye viszont szinte bizonyos, hogy függ a stressz mértékétől.

Újabb kutatások szerint napi 50 mg kell a szervezetünknek.

Miben található meg a B9-vitamin?

Inozitolt elsősorban a húsfélék, a tej és tejtermékek, a gabonafélék, a gyümölcs- és főzelékfélék és az olajos magvak tartalmaznak, de mint fentebb említettük, az agyban, kisebb részben a májban is képződik. Az élelmiszerekből a fitáz nevű enzim segítségével szabadítható fel a megfelelő mennyiségű inozitol. Erre azonban csak egészséges emésztőrendszer képes, a koffein pedig kifejezetten kártékonyan hat az inozitol felszívódására.

Hiányállapotok a B-9 vitamin kapcsán

Idegi károsodások, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, csökkent fizikai teljesítőképesség. Cukorbetegségben szenvedőknél nagyobb arányban mutatható ki inozitvesztés.

Napi folsav (B9-vitamin) szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 50 µg B9 vitamin
fél és 1 év között: 50 µg B9 vitamin
1 és 3 év között: 100 µg B9 vitamin
4 és 6 év között: 130 µg B9 vitamin
7 és 10 év között: 150 µg B9 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 180 µg B9 vitamin
15 és 18 év között: 200 µg B9 vitamin
felnőtt korban: 200 µg B9 vitamin
terhesség alatt: 400 µg B9 vitamin
szoptatás idején: 350 µg B9 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 180 µg B9 vitamin
15 és 18 év között: 200 µg B9 vitamin
felnőtt korban: 200 µg B9 vitamin

Miben mennyi B9-vitamin található?

Korpa: 190 µg/100 g B9 vitamin
Élesztőkivonat: 83 µg/100 g B9 vitamin
Búzacsíra: 520 µg/100 g B9 vitamin

B7-vitamin, (H-vitamin, vagy Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni.

Hozzásegít az erősebb, egészségesebb körmökhöz, hajhoz (hiánya hajhullást okozhat). A sejtek inzulinérzékenységét növeli, ezért cukorbetegségben előnyös lehet orvosi kontroll melletti használata. A cukorbetegség következtében fellépő idegkárosodás ellen is védelmet adhat.

Mihez szükséges a B7-vitamin?

  1. Fehérje-anyagcsere.
  2. Szénhidrát-anyagcsere.
  3. Aminosav-anyagcsere.
  4. Koleszterin-anyagcsere.

Mennyi szükséges a B7-vitaminból?

A Biotin (B7 vitamin) szintén rosszul szívódik fel az emberi szervezetben: mintegy fele hasznosul csak annak a mennyiségnek, amit a táplálkozásunkkal veszünk fel. Érdekes és fontos dolog, hogy a tojásfehérjében olyan anyagok találhatóak, melyek a biotin felszívódását rontják. A hiányállapothoz vezető jelenség már akkor is fellép, ha a napi fehérjebevitel megközelítőleg 30%-a tojásfehérjéből származik.

Újabban ajánlott mennyiség, amire szükségünk van naponta: 50 µg.

Miben található meg a B7-vitamin?

Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a dió- és mogyorófélék. A gabonafélék – főleg a búza – szintén tartalmaznak biotint, de ez kötött formában van jelen, és nem szívódik fel. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset tartalmaznak ebből a vitaminból.

Hiányállapotok a B7-vitamin kapcsán

Biotin hiányában bőr és az ajkak gyulladásos megbetegedése lép fel, illetve megfigyelhető a szőrzet kihullása és a nemi vágy csökkenése is. Általánosan jellemző a lehangoltság, étvágytalanság, vérszegénység, érzészavarok, koleszterinszint-emelkedés.