Tag Archives: koleszterin

Probiotikumok

A probiotikumok története

Ilja Mecsnyikov (1845-1916) orosz mikrobiológus Pasteur intézetében dolgozott, amikor érdeklődése hirtelen az öregedés vagy még inkább a hosszú élet titka felé fordult. Az ő felfogása szerint a korai öregedésnek és a halálnak az oka az érelmeszesedés, amit a bélben élő “vad, rohasztó baktériumok” termelte mérgek okoznak. Tudomására jutott, hogy Bulgáriában, a hegyi pásztorok között sok a százévesnél is idősebb ember, akik főleg joghurton élnek. Ebből Mecsnyikov arra következtetett, hogy a joghurtban élő tejsavbacilus elpusztítja az általa oly veszedelmesnek vélt rothasztó baktériumokat. Tisztán a joghurtból kitenyésztette a tej alvadását előidéző baktériumfajt, és elkeresztelte bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus bulgaricusnak.

Noha a hosszú élet “titkának” a megfejtésében Mecsnyikovot egy kissé elragadta lángoló képzelete, a dolognak mégis volt jelentősége. Egyrészt elindította a joghurtot világkörüli hódító útjára, másrészt felhívta a kutatók figyelmét a bélbaktériumok jelentőségére.

Likopin – mikro tápanyag

Mi is az a Likopin?

A likopin molekula 40 szénatomot és 56 hidrogénatomot tartalmaz, molekulájában a szénatomok hosszú láncba rendeződnek, aciklikusan, tehát nem ismétlődve. Az úgynevezett karotinoidok családjába tartozó festékanyag, amely antioxidáns hatású. A likopin sok növényben, gyümölcsben, bogyóban előfordul, a paradicsom mellett első helyen a görögdinnye és a csipkebogyó emelhető ki.

Miben található meg a Likopin?

A paradicsom és a piros paprika élénk színéért felelős. Ahogy a karotin narancssárgára színezi a sárgarépát, a sárgadinnyét vagy a sütőtököt, úgy a likopin vörösre festi a zöldségek, gyümölcsök húsát. A vérnarancs például a likopintól piros, és a grapefruit húsa is ennek hatására válik rózsaszínűvé. Kevesen tudják, de a paradicsom eredetileg sárga színe csak évszázados gondos termesztés eredményeképpen lett piros. Ez azért is fontos, mert bár a zöldségek és gyümölcsök színéért felelős karotinoidok családja igen nagy, a likopin antioxidáns hatású festékanyagot a modern ember szinte kizárólag csak a paradicsomból nyeri.

Mi a Likopin szerepe?

A likopin betegségmegelőző (preventív) szerepét számos daganatos megbetegedés kialakulásában statisztikai és kutatási adatok is alátámasztják. Kedvező élettani hatása nagyrészt erőteljes antioxidáns tulajdonságaival magyarázható. A magyar lakosság likopin-ellátottságára vonatkozóan jelenleg nincsenek megbízható adatok. A likopin egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan vizsgálják, de az már tudományosan is kimutatható, hogy egy sor krónikus betegség megelőzésében játszhat fontos szerepet, köztük a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság megelőzésében. A likopin antioxidáns hatásával csökkenti a szervezet szemmel látható – bőr ráncosodása – és nem látható idő előtti öregedését.

Kutatási eredmények a Likopin kapcsán

A Harvard egyetem kutatói egy 48 ezer férfi bevonásával hat éve futó vizsgálatban ki tudták mutatni, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább tíz alkalommal ettek olyan ételt, amely paradicsomot vagy paradicsomszószt tartalmazott, 45 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Akik hetente 4-7 alkalommal ettek paradicsomos ételt, azoknál a tumor kialakulásának esélye további 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportnál. Ezen kívül azt is sikerült igazolni, hogy a likopin képes csökkenteni az úgynevezett “rossz” (LDL) koleszterin-szintet, és ennek következtében kisebb a szívbántalmak kialakulásának veszélye.

A rotterdami Erasmus Medical Centre kutatói egérkísérletek során kimutatták, hogy a szintetikus likopin lassítja a daganatos betegség progresszióját. Összehasonlító vizsgálatukban emberi daganatos sejtekkel implantált (tulajdonképpen megfertőzött) egereken tesztelték a szintetikus likopin hatását. Az eredmények szerint a vizsgálati időszak 42. napjára az anyag több mint 50 százalékkal lelassította a daganat kifejlődését. E-vitaminnal kombinálva még hatékonyabbnak bizonyult a kezelés, ebben az esetben 73 százalékos csökkenést tapasztaltak.

Más kutatások viszont arra is rámutattak, hogy napozáskor bőrünkben a bőr likopintartalma az első számú védelmi vonal a napsugár energiája ellen, ezért a likopin fontos szerepet játszik a bőr egészségének és szépségének megőrzésében.

Béta-karotin

Mi is az a Béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg a Béta-karotin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa 6,6 mg
  • spenót 4,9 mg
  • brokkoli 1,5 mg
  • mangó 2,9 mg
  • őszibarack 0,5 mg
  • sárgadinnye 2,0 mg

Mi a Béta-karotin szerepe?

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitamin alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények a Béta-karotin kapcsán

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet.

Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát.

Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Vanádium – ásványi anyag

A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok (Ascidiacea fajok) igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus, mérgező koncentrációnak felel meg.

Nem kell azonban ilyen messze kitekinteni, hogy vanádiumfelhasználó szervezetre bukkanjunk: ugyancsak fontos vanádium-felhalmozó a légyölő galóca, amelyben a vanádium koncentrációja elérheti a 0,04 százalékot.

Réz – ásványi anyag

A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.

Réz nélkül a vas nem tud beépülni a hemoglobinba. A C-vitamin csak réz jelenlétében tud hasznosulni a szervezetben. Szerepe van a tirozin nevü aminosav felhasználásában, amely a haj és a bőr pigmentfaktorának része. Kutatások szerint a réz bevitele jótékonyan hat a legkülönbözőbb betegségekben, mint amilyen például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és az idegrendszer más betegségei, epilepszia, a pajzsmirigy működési zavarai stb.

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.

Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.

Mihez szükséges az E-vitamin?

  1. Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként.
  2. Öregedési folyamatok gátlásához.
  3. Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.

Egyéb tapasztalatok

  1. Fontos antioxidáns tápanyag.
  2. Az oxidációs folyamattal lassítja a sejtöregedést.
  3. Megelőzi a káros koleszterin oxidációját.
  4. Segít többféle rákbetegség megelőzésében.
  5. Enyhíti a kimerültség érzését.
  6. Hashajtóként a vérnyomást csökkentheti.
  7. Segít az elvetélés megelőzésében.
  8. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a levegőszennyezettség ellen.
  9. Csökkenti a szívbetegségek és a szélütés kialakulásának kockázatát.
  10. Csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
  11. Megnöveli a vér oxigént szállító képességét.
  12. Segít táplálékot szállítani a sejtekhez.
  13. Erősíti a vérerek falát.
  14. Megakadályozza a vérrögök kialakulását és feloldja a meglévő vérrögöket.

Mennyi szükséges az E vitaminból?

Az E-vitamin szükségletét milligrammban (mg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, a tokoferolekvivalenssel és az NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit) jelöléssel is találkozhatunk. 1 mg tokoferolekvivalens, tehát 1 NE E vitamin egyenlő 1 mg úgynevezett d-alfa tokoferollal vagy 10 mg d-gamma-tokoferollal. A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E vitamin szükségletet.

Újabb kutatások szerint 400 NE kell belőle naponta a szervezetünknek.

Miben található meg az E vitamin?

Legjobb E vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

Hiányállapotok az E vitamin kapcsán

Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.

E vitamin érdekességek

“Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése 25-50%kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. A vitamin amellett, hogy az érrendszer védelmét biztosítja, főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban. Más vizsgálati eredmények szerint az E- és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolja az érelmeszesedés kialakulását.”

“Mivel megköti a rák keletkezésében és terjedési folyamatában is szerepet játszó szabadgyököket, illetve védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Az E vitamin az immunrendszer normális működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel az immunsejtek különösen érzékenyek a szabadgyök reakciók káros hatásaival szemben. A szervezet E vitaminszintje nagymértékben befolyásolja az immunsejtek válaszkészségét, olyankor is jótékony hatású, amikor az E vitaminhiány jelei nem is mutatkoznak. A vitamin előnyei különösen az idősek immunfunkcióinak javításában jelentenek nagy segítséget. Tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben.

Hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet. A bőrsérülésekre kent E vitaminos krém vagy olaj pedig sokak tapasztalata szerint elősegíti a sebgyógyulást.”

Napi E-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 4 mg E vitamin
fél és 1 év között: 5 mg E vitamin
1 és 3 év között: 6 mg E vitamin
4 és 6 év között: 7 mg E vitamin
7 és 10 év között: 9 mg E vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 11 mg E vitamin
15 és 18 év között: 15 mg E vitamin
felnőtt korban: 15 mg E vitamin
terhesség között: 15 mg E vitamin
szoptatás idején: 19 mg E vitamin

Férfiak:

11 és 14 év között: 11 mg
15 és 18 év között: 15 mg
felnőtt korban: 15 mg

Miben mennyi van?

Mogyoró: 28,0 mg/100 g E vitamin
Mandula: 26,0 mg/100 g E vitamin
Földimogyoró: 20,2 mg/100 g E vitamin
Tojássárga: 3,0 mg/100 g E vitamin

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.

D-vitamin (Kalciferol) részletesen

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges a D-vitamin?

  1. A kalcium és a foszfor felszívódása.
  2. A csontképződés folyamata.
  3. A kalcium és foszfor beépülése.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. A csontok gyógyulása például törés után.
  6. A csontritkulás megelőzése.

Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán

  1. Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
  2. Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
  3. C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.

Napi javasolt mennyisége 400 NE.

Miben található meg a D-vitamin?

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Napi D-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 10 µg D vitamin
fél és 1 év között: 10 µg D vitamin
1 és 3 év között: 10 µg D vitamin
4 és 6 év között: 10 µg D vitamin
7 és 10 év között: 10 µg D vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 6 µg D vitamin
terhesség alatt: 10 µg D vitamin
szoptatás idején: 10 µg D vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 5 µg D vitamin

Miben mennyi van?

Margarin: 7,5 µg/100 g D vitamin
Tojássárga: 60 µg/100 g D vitamin
Lazac: 10 µg/100 g D vitamin
Kaviár: 6 µg/100 g D vitamin

B8-vitamin (Kolin)

A B-komlex tagja, lipotróp (zsírokat emulgeáló) hatású. Az inozitonnal (a B-komplex egy másik tagjával) együtt elősegíti a zsírok és a koleszterin felhasználását a szervezetben. Egyike azon kevés anyagoknak, amelyek át tudnak hatolni a vér-agy gáton, amely többek között megvédi az agyat a napi étrend változásainak hatásaitól. Közvetlenül bejut az agysejtekbe, ahol egy, az emlékezést segítő vegyület képződik belőle.

Milyen hatásai vannak a B8-vitaminnak?

  1. Segíti a koleszterin szintézis szabályozását.
  2. Megkönnyíti az idegimpulzusok haladását, különösen azokéit, amelyeket az agy emlékezés folyamatában felhasznál.
  3. Segít leküzdeni az időskori emlékezésvesztést (napi 1-5 g-os adagokban).
  4. A májban segít a toxikus anyagok és a gyógyszerek méregtelenítésében.
  5. Nyugtató hatást fejt ki.
  6. Támogatja az Alzheimer-kór kezelését.

Mennyi szükséges belőle a B8-vitaminból?

Az ajánlott napi felvétele 50 mg, újabb kutatások szerint.

Hiányállapotok a B8-vitamin kapcsán

A máj cirrhosisa és zsíros elfajulása, az artériák megkeményedése és Alzheimer-kór.

Ellenségei: víz, szulfa-gyógyszerek, ösztrogének, ételtartósítási eljárások, alkohol.

B7-vitamin, (H-vitamin, vagy Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni.

Hozzásegít az erősebb, egészségesebb körmökhöz, hajhoz (hiánya hajhullást okozhat). A sejtek inzulinérzékenységét növeli, ezért cukorbetegségben előnyös lehet orvosi kontroll melletti használata. A cukorbetegség következtében fellépő idegkárosodás ellen is védelmet adhat.

Mihez szükséges a B7-vitamin?

  1. Fehérje-anyagcsere.
  2. Szénhidrát-anyagcsere.
  3. Aminosav-anyagcsere.
  4. Koleszterin-anyagcsere.

Mennyi szükséges a B7-vitaminból?

A Biotin (B7 vitamin) szintén rosszul szívódik fel az emberi szervezetben: mintegy fele hasznosul csak annak a mennyiségnek, amit a táplálkozásunkkal veszünk fel. Érdekes és fontos dolog, hogy a tojásfehérjében olyan anyagok találhatóak, melyek a biotin felszívódását rontják. A hiányállapothoz vezető jelenség már akkor is fellép, ha a napi fehérjebevitel megközelítőleg 30%-a tojásfehérjéből származik.

Újabban ajánlott mennyiség, amire szükségünk van naponta: 50 µg.

Miben található meg a B7-vitamin?

Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a dió- és mogyorófélék. A gabonafélék – főleg a búza – szintén tartalmaznak biotint, de ez kötött formában van jelen, és nem szívódik fel. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset tartalmaznak ebből a vitaminból.

Hiányállapotok a B7-vitamin kapcsán

Biotin hiányában bőr és az ajkak gyulladásos megbetegedése lép fel, illetve megfigyelhető a szőrzet kihullása és a nemi vágy csökkenése is. Általánosan jellemző a lehangoltság, étvágytalanság, vérszegénység, érzészavarok, koleszterinszint-emelkedés.