Tag Archives: nyálkahártya

Probiotikumok

A probiotikumok története

Ilja Mecsnyikov (1845-1916) orosz mikrobiológus Pasteur intézetében dolgozott, amikor érdeklődése hirtelen az öregedés vagy még inkább a hosszú élet titka felé fordult. Az ő felfogása szerint a korai öregedésnek és a halálnak az oka az érelmeszesedés, amit a bélben élő “vad, rohasztó baktériumok” termelte mérgek okoznak. Tudomására jutott, hogy Bulgáriában, a hegyi pásztorok között sok a százévesnél is idősebb ember, akik főleg joghurton élnek. Ebből Mecsnyikov arra következtetett, hogy a joghurtban élő tejsavbacilus elpusztítja az általa oly veszedelmesnek vélt rothasztó baktériumokat. Tisztán a joghurtból kitenyésztette a tej alvadását előidéző baktériumfajt, és elkeresztelte bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus bulgaricusnak.

Noha a hosszú élet “titkának” a megfejtésében Mecsnyikovot egy kissé elragadta lángoló képzelete, a dolognak mégis volt jelentősége. Egyrészt elindította a joghurtot világkörüli hódító útjára, másrészt felhívta a kutatók figyelmét a bélbaktériumok jelentőségére.

B4-vitamin, M-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.

Fokozza a tejképződést, véd a bélparaziták és az ételmérgezések ellen, fájdalomcsillapító hatású, legyengült állapotban fokozza az étvágyat.

Mihez szükséges a B4-vitamin?

  1. A fehérvérsejtek képzéséhez.
  2. A vörösvértestek képzéséhez.
  3. A vérlemezkék képzéséhez.
  4. Az aminosavak anyagcseréjéhez.
  5. A nukleinsavak anyagcseréjéhez.
  6. A gyomor-bélrendszer épségéhez.
  7. A szájnyálkahártya épségéhez.

További tapasztalatok a B4-vitamin kapcsán

  1. Kutatások szerint a nők szívinfarktus kockázata 42 százalékkal csökkenthető napi 400 µg folsav és 2-10 mg B6-vitamin szedésével.
  2. Születési rendellenességek ellen védelmet nyújt.
  3. Növeli a tejtermelést.
  4. Védelmet nyújt bélparaziták és ételmérgezés ellen.
  5. Mérsékli a homocisztein szintet, csökkentve ezzel a szívbetegségek kockázatát.
  6. Segít a vérszegénység megelőzésében.
  7. Segít az egészséges bőr kialakításában.
  8. Fájdalomcsillapítóként is hat.
  9. Fontos szerepet játszik a DNA és RNA felépítésében.
  10. Nélkülözhetetlen a csontvelőben levő vörös vérsejtek felépítésében.
  11. Segíti az aminosavak anyagcseréjét.

Mennyi szükséges a B4-vitaminból?

Érdekes módon a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. Ha valakinek jó a folsav-ellátottsága, akkor az elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozást folytatóknál lehet veszélyes. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

A javasolt napi bevitel 100 µg.

Miben található meg a B4-vitamin?

Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.

Hiányállapotok a B4 vitamin kapcsán

Folsav (B4-vitamin) hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

A-vitamin

Érdekességek

“Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”

A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).

Az A-vitamin részletesen

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A béta-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges az A vitamin?

  1. Látás folyamatai.
  2. A bőr és egyéb szövetek épsége.
  3. A zavartalan növekedéshez.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
  6. Nyálkahártya épsége.
  7. Gyulladásos tünetek csökkentése.

Mennyi szükséges az A-vitaminból?

Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (µg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 6 µg béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 5000 NE. Viszont újabb kutatások szerint az 5000 – 10000 NE javallott.

A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.

Miben található meg az A-vitamin?

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Hiányállapotok az A-vitamin kapcsán

A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás az A-vitamin kapcsán

Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A béta-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.

Mi is a béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg az A-vitamin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa: 6.6 mg
  • spenót: 4.9 mg
  • brokkoli: 1.5 mg
  • mangó: 2.9 mg
  • őszibarack: 0.5 mg
  • sárgadinnye: 2.0 mg

Mi a szerepe az A-vitaminnak?

Az A-vitamin, illetve előanyaga (provitaminja), a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigment-képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű Avitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). Az A-vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az Ivitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények az A-vitaminról

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Napi A-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 420 µg az A vitamin
fél és 1 év között: 400 µg az A vitamin
1 és 3 év között: 400 µg az A vitamin
4 és 6 év között: 500 µg az A vitamin
7 és 10 év között: 700 µg az A vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 800 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 800 µg az A vitamin
felnőtt korban: 800 µg az A vitamin
terhesség alatt: 1000 µg az A vitamin
szoptatás idején: 1300 µg az A vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1000 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 1000 µg az A vitamin
felnőtt korban: 1000 µg az A vitamin

B6-vitamin (Piridoxin, Piridoxál vagy Piridoxamin)

B6-vitamin (Piridoxin)

B6-vitamin (Piridoxin)

A B6-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három formában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.

Az idegrendszer, gyomor,- és bélrendszer működéséhez szükséges, hányingercsökkentő.

Szerepe van a rákellenes immunitás kifejlődésében. Csökkenti a zsibbadást, izomgörcsöket.

Mihez szükséges a B6-vitamin?

  1. Aminosavak és fehérjék anyagcseréje.
  2. Aminosavak átalakulásai.
  3. Esszenciális zsírsavak anyagcseréje.
  4. Az idegrendszer működése.
  5. Bőrfelület épsége.

Mennyi szükséges a B6-vitaminból?

A B6-vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. Aki fogamzásgátlót szed, annak is ajánlott növelni az adagját.

Az újabban javasolt napi mennyiség 50 mg.

Miben található meg a B6-vitamin?

Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, száraz hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.

A B6-vitamin a hatását akkor fejti ki a legjobban, ha C-vitaminnal, thiaminnal, riboflavinnal, valamint magnéziummal együtt szedjük.

Hiányállapotok a B6-vitamin kapcsán

B6-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek: gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.

Tapasztalatok a B6-vitamin kapcsán

  1. Növeli az ellenálló-képességet.
  2. Nélkülözhetetlen az aminosavak elegyítésében és lebontásában.
  3. Segíti a szénhidrát és zsír anyagcseréjét.
  4. Segít ellenanyagok képzésében.
  5. Segíti a központi idegrendszer működését.
  6. Természetes hashajtó.
  7. Segíti az egészséges bőr kialakulását.
  8. Csökkenti az izomgörcsöt, a kézzsibbadást, hányingert, kézmerevséget.
  9. Segít a szervezet megfelelő nátrium és foszfor egyensúlyának fenntartásában.
  10. Segít a vesekő kialakulásának megelőzésében.