Tag Archives: inzulin

Taurin – mikro tápanyag

A taurin az emberi szervezetben is előforduló kéntartamú aminosav (az aminosavak a fehérjék alkotórészei), amely legnagyobb mennyiségben az agyban és az idegrendszerben található meg. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin van.

Miben található a Taurin?

Legfőbb forrásai a tenger gyümölcsei (kagyló, rák) és a hal. Az egyéb húsokban és az anyatejben is természetes formában fordul elő. Az anyatejben a második legnagyobb mennyiségben képviselt aminosav.

Mi a Taurin szerepe?

Energiatovábbítóként és méregtelenítőként működik. Stabilizálja a sejtmembránokat és szabályozza a kalciumkoncentrációt. Különböző módokon részt vesz a teljesítmény és az egészség megőrzésének folyamatain, többek közt a folyadékok szintjének szabályozásával az izomsejtekben, az ásványok szállításával, hatásával van az inzulin és az adrenalin szintjére, az anyagcserére, a zsiradékok emésztésére, az immunrendszerre, a koleszterinszintre, a sperma és epe termelésére. Jelenléte elengedhetetlen az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ha a szervezetben alacsony a taurin szint, különböző zavarok jelentkezhetnek, például a szívizom károsodása, a recehártya rendellenes fejlődése és növekedési visszaesések. A taurin az összes, szívben jelenlévő szabad aminosav 50 %-át teszi ki. Pozitív hatást fejt ki a szívizomra és több kutatás során kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást. A taurin segít a sejt belsejében lévő kalcium szintjének szabályozásában. Ha tehát a szervezetben elegendő taurin található, úgy a szív elmeszesedésének veszélye jelentősen csökken. A taurin adagolás a stresszes állapotban lévő, extrém energiát kifejtő szervezet számára, a szellemi tevékenység és a cukorbetegek megsegítésére hasznos.

Kutatási eredmények a Taurin kapcsán

Egy kísérlet során a taurin az inzulin 50%-os kapacitásának megfelelő mennyiségű glükóz bevitelt stimulált a sejtekbe. Egy másik, ugyancsak az inzulint és a taurint összehasonlító kísérlet során a taurin megnövelte a prolin nevű aminosav bevitelét. Érdekes módon az inzulin-taurin kombináció nem hozott jobb eredményt, mint a két anyag egyedül. A glutaminhoz hasonlóan, sokan vélik a taurint is meghatározóan fontosnak a kondíció szempontjából. Bár normális állapotban szervezetünk előállít valamennyi taurint, a hiánya bizonyos szövetek funkcionális elégtelenségében mutatkozik meg.

Vanádium – ásványi anyag

A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok (Ascidiacea fajok) igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus, mérgező koncentrációnak felel meg.

Nem kell azonban ilyen messze kitekinteni, hogy vanádiumfelhasználó szervezetre bukkanjunk: ugyancsak fontos vanádium-felhalmozó a légyölő galóca, amelyben a vanádium koncentrációja elérheti a 0,04 százalékot.

Króm – ásványi anyag

A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.
Azt biztosan kimutatták, hogy a króm az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrátanyagcserének, továbbá segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk.
Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást.
Általában véve jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, konkrétabban: hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist. Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége. A sportolók különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére.

Fluor – ásványi anyag

 A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. A fogszuvasodás – amely sajnos népbetegség – egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.

Mihez szükséges a Fluor ásványi anyag?

  1. Csontok képzése
  2. Fogzománc állagának kialakítása

Mennyi szükséges a Fluor ásványi anyagból?

A fluorszükséglet nagyobb részét vízből és bármilyen meglepő, fluoridos fogkrémekből fedezzük.

Miben található meg a Fluor ásványi anyag?

A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is.

Napi szükséglet/adagolás
Életkor Szükséglet
(mikrogramm)
férfi
31-60 év 1,5
60 év felett 1,5
Szükséglet
(mikrogramm)
férfi
Nehéz fizikai munka 1,5
Stressz 1,5
Dohányzás 1,6
Alkohol fogyasztás 1,6
Menopauza 1,5

Hiányállapotok a Fluor ásványi anyag kapcsán

Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A védőhatáshoz legalább napi 1,5 mg fluor bevitele szükséges, és leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban.

Túladagolás a Fluor ásványi anyag kapcsán

A fluor túladagolásánál a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

Cink – ásványi anyag

Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi. Szükséges
a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához. Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és valószínűleg az agy normális működéséhez is szükség van rá.

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.