Archívum: Tudástár

Amit az étrend-kiegészítőkről tudni érdemes!

Mit is jelent a vitamin és az étrend-kiegészítő egyáltalán? Mindenekelőtt járjuk körbe a vitamin fogalmát. Tudnunk kell, hogy maga a vitamin szó ezt jelenti: az élethez szükséges anyag.

Vitaminnak, vitaminoknak nevezhetjük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, valamint belőle energia keletkezik.

A vitaminok többféleképpen csoportosíthatók. Mindössze két vitaminról, a D-vitaminról és a K-vitaminról tudjuk, hogy szervezetünk képes az előállításukra, a többi vitamint azonban ételeinkkel és étrend-kiegészítőkkel kell bejuttatnunk a szervezetünkbe. Abban az esetben ha akár csak egy fontos vitamin, ásványi anyag, vagy nyomelem hiányzik a szervezetünkből, esetleg a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodnak a szervezet egészséges élettani folyamatai. Először különböző panaszok jelentkeznek, majd később akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Jó tudni, hogy már egy vitamin-hiányában is vitamin-hiányállapotról beszélünk!

Miért szedjük a vitaminokat?

Felmerülhet a kérdés, egyáltalán miért van szükség vitaminok és más étrend- (vagy táplálék-) kiegészítők fogyasztására?

Még ma is sokszor hallhatjuk képzett, szakmájuk fejlődésével lépést tartó orvosoktól is, hogy általában felesleges étrend-kiegészítőket szedni, hiszen ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor valamennyi szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem a megfelelő mennyiségben bekerül a szervezetébe.

Sajnos egyértelmű azonban, hogy ez az álláspont már túlhaladottnak számít, több okból kifolyólag is.

Miért? Táplálékaink ma már messze nem olyan minőségűek, mint amilyenek egy-két évszázaddal, vagy akár 1-2 évtizeddel ezelőtt fogyasztottunk. A termőföldek is alapvető hiányosságokban szenvednek, az ilyen, sok esetben silány termőtalajról pedig következetesen nem nőhetnek ki teljes értékű növények.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a korszerű mezőgazdaságban alkalmazott különféle vegyszerek (növényvédő és gyomirtó készítmények) nagyon is károsító hatásáról sem. A károsító hatáshoz természetesen nagyban hozzá járul annak a levegőnek és víznek a minősége, amely napjainkban már sok mindennek nevezhető, éppen csak tisztának, vagy az egészségre ártalmatlannak nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az a zöldség, vagy gyümölcs, amely szennyezett talajon terem, hasonlóan “tiszta” vízzel öntözik (manapság az esővíz sem olyan tiszta, mint évtizedekkel ezelőtt) és szennyezett levegő veszi körül, szolgálhat-e a tápanyagok kifogástalan, vagy akár megfelelő forrásául?

A fentiekre a válasz nyilvánvaló és ez még nem minden. A mai kor embere másképpen él, mint az ősei: Soha nem ér teendői végére, rohan, erősen stresszel és természetesen ugyanaz a levegő és víz szolgál számára is, mint amely a növényeknek. A modern ember mindezek felett általában helytelenül lélegzik; felületesen, kapkodva és hibásan táplálkozik, továbbá gyakran tér be a gyorséttermekbe, ahol egészségesnek aligha nevezhető ételeket vesz magához, alig-alig mozog, gyakran nyúl az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen tudatmódosító szer után. Az csak hab a tortán, hogy ha megfájdul valamije, azonnal bekap egy szem gyógyszert: amikor nem tud elaludni, „természetesen” az altatót hívja segítségül.

Az ember általában nem is gondol arra, hogy a gyógyszerrel többnyire csak a tüneteit nyomja el, a tüneti kezelés viszont a baj okát nem szünteti meg; ezzel ellentétben gyakran szintetikus, testidegen anyagot juttat be a szervezetébe. Érdemes még megemlíteni a gyógyszerek gyakori mellékhatásait és azok következményeit.

Egy önmagáért beszélő, elég riasztó adat: A Nagy-Britanniában nemrég végzett tudományos kutatás eredményei szerint 18. 820 kórházi felvétel közül 1.225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszer-mellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszer-mellékhatás miatt került oda! (A cikket 2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a British Medical Journal közölte.) Gyaníthatóan hazánkban (sem) javult a helyzet azóta.

Környezetünk telis-tele van az egészségre ártalmas elektro- mágneses sugárzást kibocsátó eszközökkel, mint amilyen a televízió, a számítógép monitorja, a mikrohullámú sütő és a mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefon. Ha valaki azt mondja, hogy „élni sem tud nélkülük”, nem is gondol rá, hogy kétségtelenül az igazat fogalmazza meg!

A fentiekben vázolt tények és káros folyamatok külön-külön és együttesen is a sejtkárosító szabad gyökök fokozott képződéséhez, ezen felül pedig az egészség korai megromlásához vezethetnek. Talán nem véletlen az sem, hogy miért olyan sok napjainkban a „civilzációs betegség”: az allergiás, asztmás vagy más betegségben szenvedő gyermek.

Lassan talán mindenki számára világossá válik, hogy a mai kor emberének őseihez képest jóval több vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szüksége. Amikor valaki erre rádöbben, természetessé válik számára, hogy a tudatos és egészséges táplálkozás mellett étrend-kiegészítőket szedjen. Ezzel azonban még mindig nem tett meg mindent az egészségéért, hiszen a helyes életmódra, a rendszeres mozgásra és lazításra (pihenésre) ugyancsak szüksége van, de kétségtelen, hogy egy fontos lépéssel előbbre jutott.

Vízben és zsírban oldódó vitaminok

A vitaminokat általában aszerint csoportosítják, hogy vízben, vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, hiszen a vízoldható (vagy vízoldékony) vitaminok szervezetben fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, ellentétben a zsírban oldódó vitaminokkal, melyek hosszabb ideig elraktározódnak. A vízoldékony vitaminok esetében tehát különösebb kockázat nélkül, általában emelt dózist is bevehetünk, míg a zsíroldékony vitaminok esetében feltétlenül nagyobb körültekintés szükséges. A zsíroldékony vitaminokat hosszabb időn át, folyamatosan nem szabad szedni, mert azok könnyen felhalmozódhatnak, és vitamin-túladagolás következhet be.

Könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsíroldékony vitaminok közé: az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin: Az összes többi vitamin vízben oldódik. A vízben oldódó vitaminoknál is akad egy kivétel: ez a B12-vitamin, amely hosszabb ideig is megmarad a szervezetben.

Gyógyszerrel együtt vagy külön-külön fogyasszuk a vitaminokat?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmazhat-e és egyáltalán célszerű-e étrend-kiegészítőt szedni esete, vagy állandó gyógyszerfogyasztás mellett? Általános alapelv, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítsük étrend-kiegészítővel, vagy ha mégis ez a szándékunk, beszéljük meg a kezelőorvossal!

Ha jól választunk, vagyis az étrend-kiegészítővel elérjük a kívánt gyógyhatást hatást, akkor nagy valószínűséggel szükség lehet a korábban beállított gyógyszeradagolás módosítására is. Szintén fontos szempont, hogy az étrend-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, illetve a betegségek megelőzésére valók.

A vitaminok használhatók a gyógyulás meggyorsítására is, de elsősorban kiegészítő terápiaként.

Tudni kell, hogy a legtöbb étrend-kiegészítőt étkezés közben vagy utána célszerű bevenni, mert az ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag hatékonyabban hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorra bevett étrend-kiegészítő gyorsan áthaladhat az emésztőrendszeren és eközben esetleg félig, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem hasznosul.

Néhány étrend-kiegészítő kapcsán azonban itt is előfordulhat kivétel: a ginzeng reggel, éhgyomorra bevéve fejti ki a legjobban állóképességét fokozó, élénkítő hatását. Javára írható még, hogy természetesen sokkal egészségesebb, hasznosabb, mint a kávé, vagy a szintetikus energiaitalok!

Az egyes étrend-kiegészítők között ismertek kölcsönhatások is, amelyek egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek is. A ginzengnél maradva pl., a C-vitamint együtt ne vegyünk be, mert gyengítik egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal is. Ismeretes a szinergizmus jelensége is, amely azt jelenti, hogy egyes vitaminok és ásványi anyagok egyszerre elfogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Ilyenek pl. az E-vitamin és a szelén.

Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket ős az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, illetve kedvezőtlen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítők szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.

Egyben, vagy darabokban érdemes a vitaminokat fogyasztani?

Néhány étrend-kiegészítő fogyasztásakor kifejezetten sok folyadékot szükséges elfogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok „kimosására”, eltávolítására.

A vitaminokat és ásványi anyagokat – mint étrend kiegészítőket – általában célszerű egészben lenyelni, mert darabokra törve könnyebben megemésztődnek, szívódnak fel, így rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből. A kapszulás kivitelű készítmények kapszuláját sem célszerű szétszedi, vagy ha ezt mégis megtesszük, számolnunk kell azzal, hogy a hatóanyagai nem az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a késleltetve történne meg. Az étrend kiegészítő kapszula többnyire arra való, hogy a benne lévő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. Ékes példa erre a fokhagyma kapszula.

Hatványozottan igazak a fent leírtak  az olyan korszerű készítményre, amelyek folyamatos felszívódásúak és a bevételtől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.

Melyik vitaminkészítményt válasszuk?

Mint az élet minden területén, itt sem feltétlenül az árnak (kellene) dominálnia, feltétlenül ügyeljünk az adott étrend-kiegészítő jó minőségére! Az olcsóbb készítmények ugyanis nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagokat, így azok hasznosulása sem mindig megfelelő, vagy egyáltalán történik meg. Sokan nem is tudják, hogy a fémionok akkor szívódnak fel a legjobban, ha szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelátkötésben vannak.

A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és ráadásul nem ott történik, ahol ez a szervezetnek ez a legelőnyösebb lenne. A szerves kelátkötésű vas pedig – főleg ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe – kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen további mellékhatása

Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk?

Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni. Létezik irányadó mérték: az ajánlott napi adag (angol rövidítéssel: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet, mi több, többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg és a szakemberek nagy részének véleménye szerint ez a dózis a mai világban általában már nem elegendő. További, hasznos információt a tudástárban talál!

Magyarországon a C-vitaminból napi 60 mg az ajánlott adag, ennek az egészségre gyakorolt hatása elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbut megakadályozásához éppen elég lehet, azonban jól tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is leköthet/tönkre a szervezetünkben. Ez esetben vajon elegendő lehet a 60 mg C-vitamin?

A gyártó minden esetben köteles az étrend-kiegészítők dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Minimum ennyit tehát nyugodtan elfogyaszthatunk bármilyen készítményből, de ne áltassuk magunkat, ettől még az étrend-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.

Éppen a fent leírtakra való tekintettel a táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag (angol rövidítésén: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ez a mérték azonban még nem tart ott, hogy az ODA adagolási irányelv mérvadónak számítana.

Kérdéseinkkel forduljunk tehát bizalommal az étrend-kiegészítők témakörében jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Hasznos lehet ha az Interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok és az értékesítés nyomás gyakran sokkal erősebb, mint az egészségvédelem diktálta megfontolás.

Kapcsolódó cikkek:

Emelkedő vitaminszükségletünk

A lépcső alján

A vitaminok és ásványi anyagok létünk nélkülözhetetlen elemei. Cikkeinkben már olvashattak arról, hogyan is fedezték fel őket, mi a szerepük életünkben, de még az egyes anyagokról (“Vitamin és ásványianyag ABC” című rovatunkban) külön-külön is bőséges információmennyiséget halmoztunk fel az Önök szolgálatára. Minden együtt van tehát, hogy Ön teljesen tájékozott legyen e létfontosságú mikrotápanyagokat illetően.
Mégsem mondhatjuk, hogy teljes lenne a kép. Miért is? Mivel mindeddig a szükségletekről, azok alakulásáról legfeljebb számadatokat láthattunk, ebben a cikkben viszont megpróbálunk egy kicsit a számok mögé nézni, mit takarnak pontosan a milli- vagy mikrogrammok.

Lépjünk rá az első lépcsőfokra!

Itt most nem érdemes külön kitérnünk arra, hogy az egyes vitaminokból és ásványi anyagokból mennyire is van szükségünk: rovatunkban minden egyes anyagnál pontos adatokat találhatnak. Ez a számadat azt fejezi ki, hogy szervezetünk biztonságos működéséhez – hosszú idők vizsgálatai alapján – az adott tápanyagból ennyi szükséges. Természetesen az ajánlásoknál figyelembe veszik a nemet, az életkort, az aktuális állapotot, hiszen ezek mindegyike befolyásolja az értéket.

Hogyan határozzák meg az értékeket?
A kutatók sok emberen – egészségeseken és nem egészségeseken egyaránt – vizsgálják a táplálkozást, mérik az elfogyasztott ételek vitamintartalmát és vizsgálják az esetleg fellépő hiánytüneteket. A kapott adatokból statisztikai számításokkal képeznek átlagot, de a végső értékelésnél figyelembe veszik állatkísérletek és esetleges célzott humán kísérletek eredményeit is. E vizsgálatok szinte folyamatosan zajlanak, ezért az ajánlások is időről-időre változnak, és – mint címünk is mutatja – általában növekedni szoktak.

Hol találhatóak meg a hiteles szükségleti adatok?
A táplálkozási kutatások túlnyomó többségét manapság az óceánon túl, az Egyesült Államokban végzik, hiszen ott anyagi és humán erőforrásokban sem szűkölködnek. Egészen pontosan az egyik ottani szervezet, az FDA (Food and Drugs Administration Office) adja ki az ajánlásokat, RDA (Recommended Daily Allowances – ajánlott napi bevitelei értékek) néven. Természetesen az RDA ajánlások nem vonatkoztathatók bármely ország lakosságára, hiszen a táplálkozási szokások nagyon eltérőek is lehetnek. Ezért az egyes országokban helyi felméréseket is készítenek a tápanyag-szükségletekkel kapcsolatban, de ne ijedjünk meg, ha csak ezzel a három betűvel találkozunk, mert jelentős (nagyságrendbeli) eltérések nem fordulhatnak elő. Az RDA adatok elfogadottsága széleskörű, több tápanyag esetében hazánkban is pontosan ugyanannyi a meghatározott érték. Az RDA ajánlás története során többször is változott, ahogy újabb és újabb kutatási adatok jelentek meg a tápanyagok szükségletéről, és bizony, kevés alkalommal módosult lefelé valamely érték, inkább mindig fölfelé kúsztak a számok.

Fogjuk meg a korlátot! – avagy: Mi befolyásolja szükségleteinket?

Vitamin- és ásványi anyag szükségleteinket alapvető tényezők határozzák meg. Milyen neműnek születtünk – egyes anyagokra inkább a hölgyeknek, míg másokra a férfiaknak van nagyobb mennyiségben szükségük. Milyen idősek vagyunk – nem mindegy, valaki még fejlődésben van-e, vagy már túljutott élete delén. Van-e valamilyen állapot, betegség, amely szükségletünket emeli – a stressz, a nehéz fizikai munka, az anyagcsere- betegségek vagy éppen a várandósság mind-mind ilyen tényező.

Szükségletünk meghatározására nagyon jól használható Vitaminkalkulátorunk, amely mindenkinek testre szabottan mondja meg, miből mennyit kell a szervezetébe juttatnia. Bizonyára kipróbálták már – és minden bizonnyal az is feltűnt, hogy néha a korábban ismertnél is magasabb szám jött ki. Érdekes tény az is, mintha korábban kevesebbet hallottunk volna a vitaminok és ásványi anyagok fontosságáról, nem lett volna ennyi készítmény, nem zúdult volna ránk ennyi táplálkozással kapcsolatos információ a sajtóból – és talán nagymamáink korában nem is volt ennyi, a vitaminhiánynak tulajdonított megbetegedés. Valóban így van ez?

Elindul a mozgólépcső

Sajnos, jelen esetben – talán kivételesen, de – a sajtóhangoknak van igazuk. Valóban, mostanában már más a szükségletünk ezekből az anyagokból – és ahogy arra korábban már kitértünk – rendületlenül emelkedik tovább. Minek köszönhetjük ezt? Elsősorban annak, hogy ma már pontosabban, nagyobb mintán vizsgálhatják a tudósok a témakört, és pontosabban tudják meghatározni az értékeket. Másodsorban annak, hogy néha kiderül, ételeink nem is tartalmaznak annyi mikrotápanyagot, amennyit korábban feltételeztek. Aztán még azért is, mert egyre több betegségről derül ki, hogy kialakulásában igenis szerepet játszik a hiányos, egyoldalú táplálkozás, az egészségtelen életmód. Az egészségügyön belül a hangsúly lassan a prevencióra, a megelőzésre helyeződik át a korábbi gyógyítás-központú szemlélettel szemben, és egyre nagyobb szerepet kap maga az egyén.

Környezeti hatások
Környezetünk változása kétféle módon is befolyásolja a probléma kimenetelét. Ismerkedjünk meg velük részletesebben!

Külső tényezők

  • Mezőgazdaság: Bármilyen meglepő, az intenzív növénytermesztés, állattenyésztés nem minden esetben járt csupán jótékony hatásokkal. A tenyészidő csökkenése, a különböző mesterséges anyagokkal, vegyszerekkel való kezelések az élelmiszereink vitamin- és ásványi anyag tartalmát lefelé mozdították el.
  • Élelmiszeripar: A nagyüzemi élelmiszertermelés- és előállítás is meghozta a maga “gyümölcsét” – az alkalmazott nagyipari módszerek alaposan csökkentették az élelmiszerek tápanyagtartalmát. Hazánkban csak mostanában indult meg egy olyan folyamat, amely külföldön már régebbi múltra tekint vissza: minél kíméletesebben kell feldolgozni a nyersanyagokat, hogy minél kevésbé sérüljenek az értékes anyagok. Ha ez valamilyen okból mégsem volna járható út, akkor meg kell próbálni visszapótolni az elvesztett értékeket. Sajnos, ennek a folyamatnak pontosan mi, fogyasztók vagyunk az elindítói és egyben kerékkötői is: mindig egyre finomabb, egyre tovább eltartható, gusztusosabb és könnyebben elkészíthető termékeket akarunk látni a bevásárlókosarunkban és az asztalunkon. Jobban tetszik a fehér kenyér, mint a barna, jobban szeretjük a konyhakész vagy félkész termékeket a több munkát igénylő nyersanyagoknál.

Belső változásaink
Mi sem maradtunk változatlanok az eltelt évtizedek során. Élet- és munkakörülményeink változásai egyaránt feljebb tették a mércét a mikrotápanyag-szükséglet tekintetében. A hajszolt, stresszes életmód, a dohányzás és egyéb élvezeti szerek fokozott használata miatt vitamin– és ásványanyag-szükségletünk alaposan megugrott. Negatívan befolyásolt minket környezetünk változása is: a környezetszennyezés, a zaj- és porártalom sokszor áttételesen ugyan, de szintén felfelé mozdította el igényeinket. Ezeket a változásokat követi nyomon a bevitelei értékek fokozatos emelkedése, és ezzel áll szemben az, hogy élelmiszereink beltartalmi értékei viszont egyre csökkentek.

A lépcső teteje?

A fentiek alapján jogosan vetődik fel a kérdés: lehetséges-e pusztán átgondolt, egészséges és kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással fedezni vitamin– és ásványanyag-szükségleteinket? A válasz nem egyértelmű. Egyrészt sok-sok hozzáértéssel és odafigyeléssel minden bizonnyal. Másrészt a realitások talaján maradva meg kell mondjuk, hogy ez nem biztos, hogy sikerül. Életmódunk, munkakörülményeink, lehetőségeink megváltoztatása sokszor elháríthatatlan akadályokba ütközik. Tehát aki úgy gondolja, hogy szeretne egészségesen élni, korszerűen táplálkozni, de bizonytalan abban, hogy ezt teljes mértékben meg tudja-e valósítani, az reális alternatívaként számoljon a vitamin– és ásványianyag-pótló készítményekkel.

Vitaminszükséglet

Ha bekapcsoljuk a tévét vagy a rádiót, esetleg fellapozunk egy magazint, máris dőlnek ránk a különböző információk, mikor mennyi vitamint kell fogyasztani, hogy kell összeállítani az étrendünket, hogy egészségesek legyünk. A gond csak annyi, hogy ahány csatorna, annyi megoldást kínál, és persze mindenki azt állítja magáról, hogy az ő módszere az igazi.
Egyesek szerint a C-, mások szerint a D-vitamin fogyasztására kell ügyelni, és ezeket pótolni az étrendünkben, de nem mindegy az sem, hány évesek vagyunk. Mi az igazság ezek körül?

Az egészséges fejlődésért

A gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. Ha tartósan a szükségesnél kevesebbhez jut hozzá a fejlődő szervezet, hiányállapot alakulhat ki, különböző tünetekkel: fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, kimerültség, étvágytalanság, csökkent fizikai és szellemi teljesítmény, az ellenállóképesség csökkenése miatti gyakoribb megbetegedések.
A fejlődésben lévő szervezetnek leginkább a test fehérjéinek és csontjainak felépítéséhez nélkülözhetetlen vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége. Kiemelt szerepet kap itt a kalcium és a D-vitamin, amely a csontokba beépülve biztosítja azok növekedését és szilárdságát. Nem szabad megfeledkezni a vasról sem, amely a mozgáshoz, tanuláshoz szükséges oxigén szállítását végzi a vérben, no és a magnéziumról, amely a megfelelő idegrendszeri működéshez szükséges. Ezekből a tápanyagokból a felnőttek szükségletéhez viszonyítva sokkal többre van szüksége a kisgyermekeknek, ezért a megfelelő, egészséges táplálkozás mellett ajánlott lehet speciális, külön az ő igényeikhez kifejlesztett komplex vitaminkészítmény alkalmazása is. A felnőtteknek ajánlott tabletták sem összetételük, sem formájuk miatt nem felelnek meg nekik, hiszen sokszor akkora tablettát még lenyelni is képtelenek. Sokkal jobban jár, ha olyan készítményt választ, amely több, a gyermekek által kedvelt ízben is kapható, és elszopogatható vagy elrágcsálható.

Kiegyensúlyozott élet idősen is

Idősebb korban a szervezet felépítő folyamatai lezárultak, helyüket a lebontók veszik át. Minél gyorsabb ez a folyamat, annál rohamosabb az öregedés, tehát a helyes táplálkozás és vitaminpótlás feladata ennek lassítása vagy meggátlása. Az első problémát a táplálkozás megváltozása jelenti, idősebb korban az emberek többsége kevésbé nyitott az új, egészségesebb élelmiszerek irányába, és a tradicionális ízeket kedveli. A konyhatechnikában is inkább a régebben megszokott, egészségtelenebb elkészítési módok szerepelnek, amelyet csak tetéz a fogak romlása, esetleges műfogsor miatti rossz rágás. A nem megfelelő rágás miatt a gyomorba nagyobb darabokban jut az étel, amely azt nem képes megfelelően előkészíteni a bélrendszer számára. Emiatt sokkal kevesebb vitamin és ásványi anyag szabadul fel, mintha alaposan megrágták volna az ételt. Sok esetben sajnos a különböző emésztőnedvek kiválasztása is csökken, illetve az évek során károsodott bélnyálkahártya sem képes már annyi hasznos anyagot felszívni, mint régebben.

Antioxidánsokkal az évek ellen!

Az évek előrehaladtával – mint az ez előző bekezdésben is írtuk – az idősebb szervezetben a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba. Ezek során olyan anyagok is keletkeznek, amely mérgezőek, károsíthatják a sejteket, úgynevezett oxido-redukciós folyamatokat indítva el bennük. Ilyenkor szabadgyököknek nevezett anyagok keletkeznek, amelyek rendkívül reakcióképesek, és az élő szöveteket roncsolják. Ez a folyamat látszik meg a száraz, ráncosodó bőrön, de ugyanez tumoros betegségekhez is vezethet.
A szabadgyököket az antioxidáns hatású anyagok képesek semlegesíteni. Ezekről manapság gyakran hallhatunk, ilyen például a C- és az E-vitamin, vagy éppen a szelén is. Ezek erősítik az immunrendszert, megakadályozzák a tumoros folyamatokat (például a béta-karotin és a likopin), és védik a bőrt az öregedéstől. Az idősebb korosztály tagjainak tehát az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok bevitelére kell különösen ügyelni.
Bár nem antioxidáns, fontos beszélni egy másik tápanyagról is, ami különösen fontosság léphet elő idősebb korban. Ez az ízületi porcok felépítésében fontos szerepet betöltő glükozamin. Az idősebb korban óhatatlanul is megkopó ízületi porcok újraépítéséhez szükségünk van erre a tápanyagra, de előállítása már nem olyan gyors, mint amennyire szükség lenne. Klinikai vizsgálatok szerint a glükozamin rendszeres fogyasztása jótékony hatásúnak bizonyult ízületi betegségek esetén, többek között hatékonyan csökkentette a fájdalmakat is.

Van-e speciális multivitamin készítmény idősebbeknek is?

Igen, természetesen létezik kifejezetten az idősebb korosztály igényeinek figyelembevételével összeállított vitaminkészítmény is. Alkalmazása 50 év felettieknek ajánlott vitamin-, ásványi anyag– és nyomelempótlásra. Szedésével megelőzhetők az 50 éves életkor felett például a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a csökkent felszívódás, illetve a dohányzás és a rendszeres kávéfogyasztás következtében gyakran fellépő hiányállapotok és megszüntethetők a hiányra utaló panaszok (pl. kimerültség, étvágytalanság, gyengeség, fáradékonyság, tavaszi fáradtság).

Miért olyan fontosak a vitaminok?

Az élethez szükséges “aminok”

A XX. század közepe táján fogalmazták meg a vitaminok máig is használatos definícióját, mely szerint a vitaminok olyan, nem táplálék jellegű, szerves vegyületek, melyeket az állati szervezetek normális életműködésükhöz és növekedésükhöz igényelnek. A szervezet energia-átalakító folyamatainak katalizátorai, az anyagcsere-folyamatok nélkülözhetetlen szereplői.

Ha nincsenek kellő mennyiségben jelen a szervezetben, jellegzetes hiánybetegségek jelentkeznek. Nagyfokú vagy teljes vitaminhiányt nehéz előidézni, relatív vitaminhiány, ún. hipovitaminózis viszont az elégtelen táplálkozás következményeként könnyen felléphet. Ennek a ténynek köszönhető a vitaminok felfedezése és beazonosítása is.

Vitamintörténelem – citromhéjban

A XVI-XVIII. században egy rettegett betegség tizedelte a hosszú útra induló tengerészeket. Magellán földkörüli hajózásáról is alig egy maroknyi tengerész tért vissza, mert út közben ereik elpattantak, külső és belső vérzések okozta kínok között még a tengeren meghaltak. Többeket is foglalkoztatott ez a rejtélyes kór, mígnem egy skót fizikus, James Lind (1716-1794) bebizonyította, hogy ha a tengerészek megfelelő mennyiségben citromlevet kaphatnak, nem betegszenek meg. Akkoriban még természetesen maga Lind sem sejthette, hogy a citromlében C-vitamin van, amely a kötőszövetek kollagénjének képződéséhez, és ennél fogva a vérerek falának stabilitásához elengedhetetlen. A lényeg az volt, hogy a gyógymód működött. Azaz mégsem egészen, mert meglepő módon, még az után is, hogy e tény már ismert volt, további negyven évre volt szükség, míg a felfedezésből általános gyakorlat lehetett és sikerült minden kétkedőt és felelőst meggyőzni, hogy a tengerészek életét megmenthessék. Sajnos sokszor így van ez ma is, sok nehézségen kell átjutnia a felfedezéseknek, miután végre hiszünk a tényeknek. De térjünk most vissza a többi vitamin felfedezéséhez!

A rizsszemek rejtélye

Nagyon gyakori betegség volt még a beriberi, ugyancsak egy tengerészbetegség, ami súlyos izomgörcsökkel járt. A XVIII. században azután kissé alábbhagyott a kór, miután egy japán admirális a javarészt halból és rizsből álló tengerészkosztot tejtermékekkel és hússal egészítette ki. 1886-ban egy holland orvos, Christiaan Eijkmann azért utazott Jáva szigetére, hogy kiderítse a betegség pontos hátterét. Ő baktériumokra gyanakodott, amelyeket csirkékben gondolt kitenyészteni – sikertelenül. Egyszer azonban a csirkék a beriberire kísértetiesen hasonlító tüneteket kezdtek produkálni. Az orvos figyelmét nem kerülte el, hogy ebben az időszakban a helyi kórház raktárából származó hántolt rizzsel etették az állatokat. Amikor a csirkék újra hántolatlan rizst kaptak, tüneteik enyhültek. Azt azonban, hogy mi lehet a rizs héjában, mégsem ő, hanem 1906-ban Hopkins találta meg, aki azután bizonyítani tudta, hogy a fehérjék, szénhidrátok és zsírok mellett vannak ún. járulékos tápanyagok, amelyek szükségesek a szervezet zavartalan működéséhez, és egy ilyen van a rizs héjában is, ami a beriberi ellenszere.

Az első vitamin

Melyek is azok az anyagok, amelyeket egyes élelmiszerek tartalmaznak, mások meg nem, vagy nagyon kis mennyiségben?
1912-ben egy lengyel biokémikus kutató, Funk a rizskorpából előállított kristályos anyaggal gyógyítani tudta a beriberi nevű betegséget. Az anyag egy amin-vegyület volt. Tőle származik tehát a vitamin elnevezés, melynek első tagja, a “vita” szó életet jelent, a második pedig nyilván a már említett aminra utal. Vagyis a vitaminok olyan anyagok, amelyek az élethez nélkülözhetetlenek, szervezetünkben azonban nem, vagy nem elegendő mennyiségben képződnek. Azt is tudták, hogy ezen anyagoknak a táplálékkal kell bejutniuk a szervezetbe, mert különben hiánybetegségek jelentkeznek. Az angolkór hiánybetegség volta is ismert volt (D-vitamin hiány), hiszen igyekeztek halmájolajjal gyógyítani.

A vitaminok ABC-je

Már 1913-ban, amikor még alig tudtak valamit a vitaminok valódi természetéről, csupán annyi volt bizonyos, hogy egyes betegségeket ki lehet velük védeni, az amerikai biokémikus, Elmer Vernon McCollum javaslatára betűkkel kezdték megkülönböztetni e létfontosságú anyagokat. Az A, B, C és D vitaminok után következtek az E és K.
Miután pedig kiderült, hogy a B-vitamint tartalmazó táplálék valójában nem egyetlen faktort tartalmaz, és ennek megfelelően több tünetcsoport gyógyítására is alkalmas, további felosztás gyanánt a betűjelek után kis számokat is biggyesztettek a biológusok.
A beriberi egészen pontosan a B1-vitamin hiányának a következménye. Mint azután utóbb kiderült, nem minden vitamin amin-vegyület, de az elnevezés mégis megmaradt.

Néhány alapfogalom

Vitamin: A vitamin-fogalom viszonylagos, hiszen nélkülözhetetlen anyagot jelent, amit a szervezet nem képes előállítani. Ugyanakkor a különböző állatfajok más és más vitaminokat tudnak előállítani, és másokat igényelnek. Az ember viszont sokszor hajlamos csak önmagában gondolkodni, így a köztudatban vitaminként ismert vegyületek gyakran annak köszönhetik e megnevezésüket, hogy az emberi szervezet nem tudja őket előállítani, tehát számunkra életfontosságúak.

Vitaminhiány: A vitaminhiány oka lehet az elégtelen vitaminellátás, a vitamin felszívódási zavara, vagy olyan állapot, amikor a szervezet vitaminigénye valamiért megnövekszik, pl. fejlődő szervezetekben. Az antibiotikumok a bélflórát alkotó baktériumok pusztításával okozhatnak hipovitaminózist, mivel egyes vitaminokat a bélben élő baktériumok állítanak elő a szervezet számára.

Provitaminok: A provitaminok olyan előanyagok, amelyekből a szervezetben képződik vitamin. A zsíroldékony vitaminok sokszor provitaminok formájában fordulnak elő és kerülnek be a szervezetbe. Az A-vitamin provitaminja például a béta-karotin, a D3-vitaminé pedig a 7-dehidro-koleszterin-nek nevezett anyag. A vízoldékony vitaminoknak nincsenek provitaminjai.

Zsíroldékony vitaminok: A zsíroldékony vitaminokat (A, D, E és K) a szervezet képes raktározni. Ezért ezeket könnyebb túladagolni, és csak tartós vitaminhiány okoz betegséget. A vízoldékonyakból naponta kell elegendő mennyiséget fogyasztanunk.

A vitaminok kémiai természetéről és feladatukról az emberi szervezetben az egyes vitaminoknál részletesen olvashat.

Vitaminhiány

A vitaminhiányos betegségek (avitaminózisok) jellegzetes kórképek. Régen a vitaminhiány lényegét csak egy-egy ilyen betegség megelőzésében, illetve kezelésében látták (pl. skorbut/Cvitaminhiány, angolkór/D – vitaminhiány).

Ez a gondolkodásmód azt a veszélyt hordozta magában, hogy az avitaminózis (vitaminhiány) jellegzetes tüneteinek hiányában a szervezet vitamin ellátottságát kielégítőnek tekintették. Csak később fedte fel az orvostudomány azt a tényt, hogy a vitaminhiány nem csak egyes szervek, hanem az egész szervezet működésének zavarát okozza, aminek a hiánybetegség már csak a legsúlyosabb megnyilvánulási formája.

Manapság a teljes vitaminhiány előfordulása ritka, azonban a hipovitaminózis, vagyis az elégtelen vitaminellátottság gyakori. Nehezíti a kórisme felállítását, hogy a hipovitaminózis csak általános, nem specifikus tüneteket vált ki. A vitaminok nem egységes szerkezetűek, de van néhány közös tulajdonságuk. Mindannyian szerves anyagok, amelyek kis mennyiségben (mg nagyságrendben vagy még kisebb) szükségesek a szervezet normális működéséhez és egészségéhez.

A legtöbb vitamin a táplálékkal jut a szervezetbe, mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint és a B vitaminok közül a biotint képes az ember más forrásból előállítani. A vitaminok nem energiaforrások mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és egyéb életfontosságú folyamatokban résztvevő enzimek számára.

Kit fenyeget A – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Veszélyeztetettek a tejterméket, májat, zöldségeket nem, vagy csekély mennyiségben fogyasztók (pl. vegetáriánusok). A fejlett országokban ma már ritkán fordul elő súlyos A-vitamin-hiány, amit szürkületi vakság (farkasvakság), szemszárazság és szaruhártya-lágyulás jellemez. Megjegyzendő azonban, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika kiterjedt területein a gyermekkori vakság egyik leggyakoribb oka ma is az A-vitamin-hiány. Magyarországi felmérések szerint hazánkban az A-vitamin-bevitel a szükséglet körül mozog, sokszor kicsivel alatta van, vagy éppen csak fedezi azt. A kicsivel a szükséglet alatti bevitel ún. határérték-hiányállapotot okoz, ami csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, de az életműködéseket – ha minimális mértékben is – de már zavarja.

Kit fenyeget B1 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánya enyhébb formában fáradtságot, memóriaromlást, alvászavart, nyugtalanságot okoz, súlyos esetben a beriberi nevű, idegrendszeri zavarokat és szívelégtelenséget okozó betegség fejlődik ki, ami manapság a fejlett országokban ritka, de sajnálatos módon a fejlődő országokban számos gyermeket érint. Mivel a tiamin jórészt a gabonaszemek héjában található, a beriberi elsősorban azokon a területeken fordul elő, ahol túlnyomóan alacsony kiőrlésű gabonát használnak, fogyasztanak (fehér kenyér, fényezett rizs). Súlyosabb B1-vitamin-hiányt okozhat az idült alkoholfogyasztás, de kisebb mértékű hiány felléphet erőteljes fizikai munka, lázas állapot, tartós hasmenés kapcsán is. Magyarországi felmérések szerint főképp idősebb korban a bevitel alatta van a szükségletnek és 10 % felettire becsülik a B1-vitamin-hiányban szenvedők számát.

Kit fenyeget B2 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánya, amelyet leggyakrabban elégtelen táplálkozás, májbetegség és rendszeres alkoholfogyasztás okoz, a szájzug nyálkahártyájának berepedéséhez, bőrelváltozásokhoz (vöröses, hámló területek zsíros faggyúval telt szőrtüszőkkel) vezet. Magyarországi felmérések arra utalnak, hogy a nőknél minden korcsoportban, férfiaknál a középkorúaknál és az annál idősebbeknél nem kielégítő a riboflavinbevitel.

Kit fenyeget B3 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánya – amely leggyakrabban az egyoldalú, kukoricán alapuló táplálkozásra vezethető vissza – a pellagrának nevezett, szájnyálkahártya-, nyelv- és bőrgyulladással, hasmenéssel, zavartsággal és memóriazavarral járó betegséget okozza.

Kit fenyeget B5 – vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?

Megfelelően vegyes táplálkozás mellett emberben klinikai hiányállapot ritkán alakul ki. Megerőltető fizikai aktivitás, tartós stresszhelyzet azonban ehhez vezethet. Hiánya fáradékonyságot, fejfájást, émelygést, alvászavart, súlyosabb esetben a végtagok zsibbadását, izomgörcsöket okoz.

Kit fenyeget B6 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiányát leggyakrabban hiányos táplálkozás, gyógyszerhatás (pl. hormonális fogamzásgátlók), rendszeres alkoholfogyasztás okozza. A B6-vitamin-hiány következtében bőr- és nyelvgyulladás, vérszegénység és – különösen csecsemőkben és kisgyermekekben – görcsállapot léphet fel.

Kit fenyeget B12 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánya – amely leggyakrabban táplálkozási elégtelenségben (pl. szigorúan vegetáriánus anyák kizárólag szoptatott csecsemőinél), felszívódási zavarban léphet fel – úgynevezett vészes vérszegénységhez vezet. Hiánybetegsége vegyes táplálkozás mellett ritkán lép fel, mert a szervezet raktárai hónapokra elegendőek.

Kit fenyeget biotinhiány és mit okoz a hiányállapot?

Mivel a biotint a bélbaktériumok is előállítják, hiánya nem gyakori és általában mesterséges táplálás, felszívódási zavar következtében lép fel. A biotinhiány tünetei nem jellegzetesek: fáradékonyság, izomfájdalmak, étvágytalanság, esetleg vérszegénység.

Kit fenyeget C – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánybetegsége a skorbut, ami évszázadokig pusztított világszerte. Pl. amikor Vasco da Gama Afrika megkerülésével Indiába jutott, a 10 és fél hónapos hajóút alatt 160 embere közül 100 halt meg skorbutban, aminek legjellemzőbb jele bevérzések megjelenése test szerte. Enyhébb C-vitamin-hiányra utal a folyamatos fáradtság- és gyengeségérzet, az ingerlékenység, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Fokozott C-vitamin-igénnyel jár a szellemi és fizikai igénybevétel, a lázas állapot, a stressz, a betegségek, műtétek utáni lábadozási időszak.

Kit fenyeget D – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

A hiányállapot leggyakoribb oka a nem kielégítő étrendi bevitel, a napfényhiány, de krónikus máj- és vesebetegségek is állhatnak a háttérben. Veszélyeztetett csoportnak számítanak a gyermekek, újabban azonban arra is fény derült, hogy a felnőtt, azon belül különösen az idősebb populáció jelentős hányadának sem kielégítő a D-vitamin-ellátottsága. A D-vitamin-hiánybetegsége gyermekkorban az angolkór, felnőttkorban a csontlágyulás. Mindkét betegségre különböző csontelváltozások, deformitások jellemzőek.

Kit fenyeget E – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

E – vitaminhiány elsősorban újszülött korban fordul elő, de felléphet rosszul táplált idősebb gyermekeknél is. Hiánya többek között idegrendszeri zavarokat, vörösvértest-károsodást és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. Felnőtteknél az E-vitamin-hiány oka legtöbbször az elégtelen bevitel és a felszívódási zavar. Magyarországi adatok arra utalnak, hogy az A-vitaminhoz hasonlóan az E-vitaminnál is határértékhiány figyelhető meg, azaz az E-vitamin fogyasztás nem éri el a kívánatos mennyiséget.

Kit fenyeget F – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Aki az alábbi F-vitamin forrásokból keveset fogyaszt: növényi (búzacsíra, napraforgó, szójabab) olajok, dió, mandula, avokádó, különböző bőrbetegségek (ekcéma, pattanások) jelentkezését tapasztalhatja.

Kit fenyeget folsavhiány és mit okoz a hiányállapot?

Hiánya – amelyet elsősorban konyhatechnikai veszteség (hosszú idejű főzés) és felszívódási elégtelenség okoz – vérszegénységhez vezet. Becslések szerint a magyar lakosság körében a folsavhiány előfordulása elérheti a 20 %-ot.

Kit fenyeget K – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?

Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel és egyes gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) okozhatnak K-vitamin-hiányt, aminek következtében véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel.

25 táplálék, mely nem hiányozhat az étrendünkből!

Néhány táplálék kifejezetten egészségvédő hatású, míg mások olyan elemeket tartalmaznak, amelyek gátolják ezeket a folyamatokat. Összegyűjtöttük azokat a zöldségeket, illetve gyümölcsöket, amelyeket érdemes beiktatni az étrendünkbe. Szemezgessünk bátran, meglepetést is okozhat a lista.

Spárga

A spárga tele van glutationnal, amely az egyik legfontosabb antikarcinogén (rákellenes) anyag. Szintén tartalmaz rutint (bioflavonoidok közé sorolják, a P-vitamin és a C-vitamin kísérője), amely védi az apró vérereket a károsodástól, valamint megóvhat a sugárzástól. Kiváló forrása az A, C, E és B-complex vitaminoknak, a káliumnak és a cinknek.

Avokadó

Az avokadó egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag, amelyeket a szervezet gyorsabban tud elégetni. Kétszer annyi káliumot tartalmaz, mint a banán. Finom, krémes salátaöntethez turmixoljunk össze egy avokadót friss répával.

Banán

Ne együnk banánt csak a káliumtartalma miatt – bár van benne, a legtöbb zöldségben és gyümölcsben szintén megtalálható. Magas a cukortartalma, ezért nem ajánlott annak, akinek vércukor problémái vannak. Ne együnk banánt üres gyomorra; kombináljuk némi fehérjével, amely segít normalizálni a banán magas cukortartalma által kiváltott inzulin választ. A kicsit zöldes gyümölcs jobb választás, mint a túlérett. A banán nagyon népszerű gyümölcs, az esőerdőket gyakran irtják amiatt, hogy több termőföldhöz jusson az ültetvényeknek.

Cékla: zöldje és gyökere

A zöld levelek jelentős mennyiségű kálciumot, vasat, magnéziumot és foszfort tartalmaznak. A, B-complex és C- vitaminokban gazdag. Gyökerének magas a szénhidrát tartalma, ezért érdemes mértékkel fogyasztani.

Brokkoli

Kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs. Majdnem annyi kálcium van benne, mint a friss tejben – viszont könnyebben felszívódik. Tartalmaz szelént is, ez olyan ásványi anyag, amit rák- és vírusellenes hatása miatt érdemes szeretni. Szerény forrása az A és E-vitaminoknak; mindemellett antioxidáns hatású.

Zeller

A természetes nátrium egyik legjobb forrása, sőt gazdag a káliumtartalma is. Magas víztartalma miatt alkalmas zöldséglevek készítéséhez. Kenyér helyett is kiváló a szeletelt zeller, így könnyű szerrel csökkenthetjük a pékáru mennyiségét étrendünkben.

Koriander

Kiváló húgyúti fertőzésekre. Levele és magja egyaránt segítik az emésztést, csökkentik a bélgázokat, a fájdalmat és a felfúvódás. Az émelygés kiváló ellenszere, gyulladáscsökkentő hatású, enyhíti a reumás fájdalmakat, a fejfájást, a köhögést, és a mentális feszültséget.

Cikória

Inulint (növényi rostanyag, olyan összetett szénhidrátvegyület, amely bár édes, nem tekinthető cukornak) tartalmaz, amely segít a cukorbetegeknek vércukorszintjük szabályozásában. Rokonságban áll a salátával és a gyermekláncfűvel, de valójában a napraforgók családjába tartozik. Megtisztítja a májat és az epehólyagot. Jó hatással van az emésztésre, a vérkeringése és a vérre. Levele tele van kálciummal, A-vitaminnal és káliummal.

Kínai kel

Gyulladáscsökkentő, illetve kiváló folsav-forrás. Kalóriában és nátriumban szegény. Káliumban és A-vitaminban gazdag.

Gyermekláncfű levél

Jó az emésztésre, és vírusellenes hatású, ezért hasznos lehet az AIDS és a herpesz kezelésében. Sárgaság, zsugorodás, magas vérnyomás okozta ödéma, köszvény, ekcéma és akne ellen is kiváló. Szintén használják a mell- és tüdőrák kezelésében, valamint segít megelőzni a menstruációs felfújódást. Zöldje tele van A-vitaminnal, mégpedig az antioxidáns karotin formájában, valamint C-vitaminnal. Kálcium és kálium is van benne. Gyökere inulint tartalmaz, amely szintén a cukorbetegeknek jó.

Édeskömény

Antioxidáns bioflavonoidot, azaz kvercetint tartalmaz. A gyógynövény antikarcinogén hatású, alkalmas kemoterápián vagy besugárzáson átesett rákos betegek kiegészítő kezeléséhez. Gyomorrontás és bélgörcs ellen is kiváló. Segíti a váladék kiürülését a légutakból.

Zöldbab

A friss zöldbab tele van A, B-complex vitaminokkal, kálciummal és káliummal. Vizelethajtó hatású, emiatt alkalmas a diabétesz kezelésére. A friss zöldség bársonyos érintésű, és roppan, ha megtörjük.

Jamszgyökér

Nátriumban szegény, káliumban gazdag. Édes húsa van, mint a vízi gesztenyének, ám annál ropogósabb. Magas szénhidrát tartalma miatt mértékkel fogyasszuk.

Leveles kel

Csillapítja a tüdő vérbőségét, jót tesz a gyomornak, a májnak és az immunrendszernek. Tartalmaz luteint és zeaxantint (természetes, zsírban oldódó pigmentek, a természetben sárga és narancsvörös színárnyalatokban tűnnek fel), amelyek védik a szemet a makuláris degenerációtól (az éleslátás helyének károsodása). Szintén tartalmaz I3C (Indole-3-carbinol) vegyületet, amely a vastagbélrák ellen védhet. Kiváló forrása a kálciumnak, vasnak, A és C-vitaminoknak és a klorofillnak.

Karalábé

A káposztafélék családjába tartozik, C-vitaminban és káliumban gazdag. Magas rosttartalmú. Segít stabilizálni a vércukorszintet, hasznos lehet a kóros vércukoresés és diabétesz esetén. Szintén hatásos ödéma, candida gomba, és vírusos állapotok esetében is.

Mustárlevél

Kiváló rákellenes zöldség. Megfázás, izületi gyulladás, depresszió nagyszerű ellenszere. Míg az Amerikában kapható mustárlevél enyhe ízű, addig néhány változata, különösen, amely Ázsiában található olyan csípős, mint a jalapeno paprika, attól függően, hogy milyen mértékű a mustárolaj koncentrációja.

Hagymák

Kiváló antioxidáns forrás, emellett antiallergén és antihisztamin tulajdonságokkal bír. Kéntartalma segít a test méregtelenítésében. Sejtmegújító hatású, igen gazdag kvercetinben. Ahhoz, hogy a teljes tápanyagérték megmaradjon, nyersen, vagy nagyon enyhén párolva érdemes fogyasztani.

Petrezselyem

Segíti az emésztést, tisztítja a vért és serkenti a beleket, illetve rákellenes hatású. Háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és kétszer annyi vasat, mint a spenót. De A-vitamint, rezet és mangánt is tartalmaz. Természetes leheletfrissítő (egyetlen megoldás a hagymára).

Mogyoróvaj

Ha mogyoróvajat veszünk, csak is a bio változatot érdemes választani. A nem bio mogyoróvaj tele van rovarirtóval, gombával, és aflatoxint is tartalmaz, amely rákkeltő hatású. Ahhoz, hogy növeljék fehérjetartalmát, sörélesztővel dúsítják, amely különösen jó a vegetáriánusok számára.

Földimogyoró

Tele van jótékony fehérjével, ám sokaknak allergiát okoz és nehezen emészthető. Rákkeltő aflatoxint tartalmaz, amely megmagyarázza, hogy a mogyorótermesztéssel foglalkozó földművesek esetében miért olyan aránytalanul magas a rák kialakulása. Tele van gombával és gyakran rovarölő szerrel. Nem tartalmaz omega-3-at, viszont így felboríthatja az omega-6 – omega-3 arányt. A földimogyoró a hüvelyesek, és nem a mogyorófélék családjába tartozik. A szójához hasonló mennyiségű fehérjét tartalmaz, viszont szegény keményítőben. Mint ismeretes, George Washington Carver volt az a személy, aki elterjesztette Amerikában a földimogyorót, mint ételt.

Tökmag

Magas cinktartalma miatt jót tesz a prosztatának és az immunrendszernek. Parazitaölő zsírsavakat tartalmaz, a nyers változat esszenciális zsírsavakban és jótékony hatású fehérjében gazdag. Ahhoz, hogy a teljes tápanyagérték megmaradjon, nyersen érdemes fogyasztani. A pirított magvak veszélyes zsírokat tartalmaznak, amelyek az erek elzáródásához vezethetnek.

Retek

Antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal büszkélkedhet. C-vitaminban, káliumban, és más nyomelemekben gazdag. Legalább időszámításunk előtt 2780 óta termesztik, s eredetileg fekete.

Édes burgonya

Kiváló forrása az antioxidáns hatású karotinoidnak. Van benne kalcium és tiamin, magas az A és C-vitamin tartalma. Legyünk óvatosak, ha túl sokat eszünk, püffedést és gyomorrontást okozhat. Magas cukortartalma miatt mértékkel fogyasszuk. Nem áll rokonságban a krumplival, sem a jamgumóval.

Paradicsom

Nem csak likopinben, flavonoidokban gazdag, hanem rákellenes tulajdonságú fitokemikáliákban is. Kiváló forrása a C-vitaminnak (amely a magokat körülvevő, zselészerű anyagban található). A és B-complex vitaminokat, káliumot és foszfort tartalmaz. Az üvegházban termesztett fele annyi C-vitamint tartalmaz, mint a szabadföldi.

Cukkini

A cukkini és más nyári tökök is magas A és C vitamin tartalmúak. Kálium és kalcium is található benne. Akkor van finom íze, ha 15 centinél rövidebb. Baseball nagyságúra nőhetnek, de mire elérik ezt a méretet, elvesztik ízüket.

Melyik vitamint miben találjuk meg?

A vitamin

Máj, vese, tojássárgája, vaj, tej, tejtermék, sötétzöld (pl.: spenót) vagy mélysárga zöldségek és gyümölcsök.

B1 vitamin

Más néven Tiamin: hús, belsőségek, tojás, gabonafélék héja, teljes kiőrlésű gabona, sötétzöld leveleű zöldségek, burgonya.

B2 vitamin

Más néven Riboflavin: hús, tej, sajt, élesztő, zöldségek, főzelékfélék, cereáliák.

Niacin

Hús, máj, hal, tojás, élesztő, száraz hüvelyesek (sárgaborsó, lencse, szárazbab).

B6 vitamin

Más néven Piridoxin: hús, máj, tojássárgája, kukorica, barna liszt, zöldségek.

B12 vitamin

Állati eredetű élelmiszerekben: hús, máj, vese, tej, tejtermékek, tojás, élesztő

C vitamin

Friss gyümölcsökben, zöldségekben: citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), földieper, ribizli, egres, sárgadinnye, papaja, paradicsom, zöldpaprika, sóska, káposzta.

D vitamin

Halolaj, csukamájolaj, tojássárgája, máj, vaj. A szervezetben is termelődik ultraibolya sugárzás (napfény) hatására.

E vitamin

Növényi olajok (napraforgó-, szójaolaj stb.), búzacsíra, margarin.

K vitamin

Máj, szója, sötétzöld levelű zöldségek, spenót, sóska, brokkoli, karfiol, káposztafélék. Az emberi bélben is termelődik.

H vitamin

Más néven Biotin: belsőségek, máj, vese, tojássárgája, élesztő.

Pantoténsav

Hús, belsőségek, tojás, karfiol, káposzta, gabonafélék héja.

Melyik vitamin mire jó?

Itt megtudhatja melyik vitaminnak mik a legfőbb hatásai, azaz miért is van szüksége rá a szervezetnek. (A vitaminok általában igen összetett hatásúak, itt csak a legalapvetőbb szerepük kerül kiemelésre.)

A vitamin

Szükséges a növekedéshez, illetve a bőr, a fogazat és a csontozat épen tartásához. Fontos a szem számára a szürkülethez való alkalmazkodásban.

B1 vitamin

Más néven Tiamin: segíti az energiafelhasználást, emellett fontos a szem, a bőr és az idegrendszer épen tartásához.

B2 vitamin

Más néven Riboflavin: segíti az energiafelhasználást, emellett fontos a szem, a bőr és az idegrendszer épen tartásához.

Niacin

Segíti az energiafelhasználást, emellett fontos a szem, a bőr és az idegrendszer épen tartásához.

B6 vitamin

Más néven Piridoxin: szükséges a növekedéshez, hormonok előállításához, illetve az idegrendszer működéséhez.

Folát, folsav

Szükséges ayagcserefolyamatokhoz, vérképzéshez (fehér- és vörösvértestek képzéséhez), az emésztőrendszer és a száj nyálkahártyájának épségéhez.

B12 vitamin

Elengedhetetlen a vérképzéshez, fontos a növekedéshez és az idegműködéshez.

C-vitamin

Fontos az immunrendszer számára a fertőzésekkel szembeni ellenálláshoz, a sebgyógyuláshoz, regenerációhoz, és a növekedéshez is.

D vitamin

Szükséges a fogazat és a csontrendszer fejlődéséhez.

E vitamin

Antioxidáns hatású, a sejtstruktúra fenntartásához szükséges.

K vitamin

A vér alvadásának folyamatában nélkülözhetetlen.

H vitamin

Vagy más néven Biotin: segíti az energiafelhasználást, befolyásolja a koleszterin anyagcserét.

Pantoténsav

Befolyásolja a haj színét és növekedését, segíti a szervezet energiafelhasználását.

Amit biztosan tudunk a vitaminokról

A felsorolt ellentmondások miatt az alábbiakban összefoglaljuk a mesterséges vitaminkészítményekkel kapcsolatos, bizonyított tényeket.

– A vitaminok és ásványi anyagok különböző kémiai formában fordulhatnak elő. Sok étrend-kiegészítő az olcsóbban előállítható, ugyanakkor a szervezet számára kevésbé hasznosítható formát tartalmazza.

– Ezzel szemben a természetes formában, táplálékkal elfogyasztott vitaminok felszívódási képessége nagyobb, jobban hasznosulnak, mint a laboratóriumban készített változatok. Az ételek a vitaminok mellett más értékes anyagokat (például rostokat, ásványi anyagokat) is tartalmaznak. Ezek szintén hozzájárulnak szervezetünk egészséges működéséhez. A zöldségek, gyümölcsök tehát nem pusztán vitamintartalmuk miatt, hanem sokkal inkább összes alkotóelemük finom összhangja és egyensúlya segítségével hatnak előnyösen a szervezetben.

– A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes elraktározni, egyesekből pedig kisebb mennyiséget maga is előállít. Nehéz viszont megállapítani a szervezet aktuálisan szükséges vitaminszintjét. Ezért ezek bevitelével vigyázni kell: előfordulhat kellemetlen tüneteket vagy komolyabb betegséget is okozó túladagolás.

– Más a helyzet a vízoldékony vitaminokkal: mivel ezeket a szervezet nem tárolja, a fel nem használt felesleg még aznap ki is ürül. Ezért végül, de nem utolsó sorban megfontolandó az anyagi érv is: míg a mesterséges készítmények vitamintartalmának egy jelentős része a WC-ben végzi, az ezekre fordított pénzt zöldségre és gyümölcsre is költhettük volna.

Konklúzió

Összefoglalásként elmondható, hogy vannak olyan speciális állapotok, amikor bizonyítottan szükség van vitaminpótlásra. Ilyenkor mindig az orvossal vagy dietetikussal egyeztetett készítményt és adagot kell szedni.

Egészséges felnőttek esetében azonban még hiányoznak a tudományos bizonyítékok az étrend-kiegészítők tényleges hatásairól. Ez nem jelenti azt, hogy időszakosan, szigorúan az előírt mennyiségben a jó minőségű vitaminkészítmények szedése káros lenne. Jelen cikk írója azonban úgy véli, hogy mivel a vitaminkészítmények pozitív hatásáról nincs kellő tudományos bizonyíték, ugyanakkor felmerült a káros hatások lehetősége is, talán jobb tartózkodni ezek rendszeres és túlzott fogyasztásától.

Szögezzük le: a vitamintartalmú étrend-kiegészítők amúgy sem felelnek meg minden elvárásnak, amit az átlagember velük szemben támaszt. A hosszú, egészséges életet csak egészséges életmóddal lehet elősegíteni, és semmilyen “csodaszer” nem spórolja meg nekünk az egészséges táplálkozásba (és testmozgásba) fektetendő energiát.

A vitaminvizsgálatok ellentmondásaival szemben az egészséges táplálkozási szokásokat vizsgáló tanulmányok véleménye teljesen egybehangzó. A gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend biztosan csak hasznunkra válhat. Ráadásul nem is kell “teljesíthetetlen” mennyiségekre gondolni. A példa kedvéért álljon itt néhány példa: A-vitaminból 10 dkg paradicsom vagy 2 db tojás, E-vitaminból 5 dkg dióbél, K-vitaminból 40 dkg zöldbab, B1- és B12-vitaminból 20 deka sertéshús, B2-vitaminból 7 dkg sertésmáj, B6-vitaminból 20 dkg tőkehalfilé, folsavból 25 dkg cékla, C-vitaminból 25 dkg málna fedezi a napi szükségletet.

Az ÁNTSZ állásfoglalása szerint az összes szükséges vitamin megszerezhető a természetes táplálkozással, feltéve, hogy változatos, helyesen összeállított és elegendő táplálékot vesz magához az ember. Ez azt jelenti, hogy naponta kell fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket, tej és tejtermékeket, sovány húsfélét, hetente többször rizst vagy burgonyát, tojást, olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és körülbelül kéthetente belsőségekből készült ételeket.

Az Európai Unió Táplálkozási Tanácsa (EUFIC) szerint táplálkozási, szociális, kulturális és esztétikai okok vezethetnek hiányos vitaminfelvételhez. A étrend-kiegészítők a szükséges tápanyagok hiányos felvételének kompenzálására szolgálnak speciális esetekben, egyes személyek vagy szűk társadalmi csoportok számára. Az étrend-kiegészítők élelmiszerek, így a termékek jelölése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmas, továbbá hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a testnek a szükséges tápanyagokkal való ellátására. David Byrne, egészségügyi és fogyasztóvédelmi uniós biztos szerint is a változatos étrend a legegészségesebb megoldás.

Vita a vitaminokról

A patikákban, a drogériákban számtalan vitamintartalmú étrend-kiegészítő található a polcokon. A laikusnak nehezére eshet eldönteni, hogy vajon szükségesek, egyáltalán valóban hasznosak-e ezek a készítmények, és ha igen, melyikük a legmegbízhatóbb. Ennél meglepőbb viszont az, hogy a tudományos világ sincs ezzel másként: ahány tanulmány vagy vizsgálat készül, mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. A változatos palettáról nem hiányoznak a szélsőséges vélemények sem: egyesek feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelő hatásáról számolnak be.

Tudományos vita a mesterséges vitaminkészítmények hatásairól

Ez a tudományos vita nem új keletű: évek óta világszerte folynak kutatások a mesterséges vitaminkészítmények hatásának tudományos szintű vizsgálatára. Legutóbb a Journal of the American Medical Association (JAMA) c. amerikai tudományos folyóiratban jelent meg egy nagy összefoglaló tanulmány, mely szerint az egészségi állapot javítása érdekében szedett egyes vitaminkészítmények növelhetik a halálozás kockázatát.

A Dr. Goran Bjelakovic (Koppenhágai Egyetemi Kórház, Dánia) vezetése alatt álló nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az A-, C-, E-vitaminnal, béta-karotinnal valamint szelénnel kapcsolatban 2005-ig publikált tanulmányokat. Ezeket az étrend-kiegészítőket antioxidáns hatásukra hivatkozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésére is alkalmas szerekként forgalmazzák, sőt a kereskedelemben sokszor az öregedést lassító hatásukat is kiemelik.

A kutatók a vizsgálatba eredetileg beválasztott 815 klinikai tanulmányt szigorú rostálásnak vetették alá a megbízhatóság különböző kritériumai szerint. A tanulmányok között a mesterséges vitaminok hasznos és káros hatását bizonyító munkák egyaránt szerepeltek. Amikor azonban 47 darabra szűkítették a kört (ezekben összesen 180 000 fő vett részt), ezeknek a legmegbízhatóbbnak ítélt kutatásoknak az eredménye már egybevágónak bizonyult: az A- és E-vitamin, valamint a béta-karotin nem az előírások szerint történő szedése fokozza a halálozási kockázatot (a kutatók véleménye szerint a C-vitamin és a szelén további vizsgálatot igényelnek).

Nem működik a minél több, annál jobb elv

Mielőtt bárkiben pánikot keltene a fenti eredmény és rohanna a szemétbe üríteni a konyhában található multivitamin tablettáit, érdemes megvizsgálni, hogy mik is azok a vitaminok, miért van szükség rájuk, és milyen természetes vagy mesterséges úton juthatnak a szervezetünkbe.

“A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, az immunvédekezésben, az enzimek működésében, a vérképzésben és így tovább. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak, és kóros tünetek jelentkezhetnek. Testünk – egy-két kivételtől eltekintve – nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket a táplálkozással kell biztosítanunk a szervezet számára. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány” – mondja Nógrádi Katalin, az [origo] dietetikusa.

Miután tudományos vizsgálatok sora támasztotta alá a – többek között éppen a vitamintartalmánál fogva – helyesen összeállított étrend egészségre gyakorolt számos jótékony hatását, kialakult az a nézet, hogy ezeket a hasznos anyagokat mesterségesen, tiszta formában előállítva, a táplálék kiegészítéseként is be lehet juttatni a szervezetbe. Így terjedtek el fokozatosan az 1980-as évektől kezdve a különféle vitamin– és ásványi anyag tartalmú étrend-kiegészítők. Ezeket a készítményeket napjainkban nagyon sokan fogyasztják, sőt egyre többen és egyre többet vásárolnak belőlük.

“Fontos tisztázni, hogy a vitaminok nem olyan dolgok, amelyeknél a minél több, annál jobb elv működik” – hangsúlyozza Nógrádi. A szakember elmondta: az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott (az ajánlott adagokról részletesen lásd korábbi összeállításunkat). Egyes vitaminoknál a biztonságos felső határt is megállapították. “A megfelelő vitaminellátottság valóban nagyon fontos az egészség megőrzése érdekében, de tudni kell, hogy nemcsak az elégtelen, hanem egyes esetekben a túlzott vitaminfelvétel is súlyos következményekkel járhat” – mondja Nógrádi.

Magyarországon 1996 óta van jogszabályi előírás az étrend-kiegészítőkre, és 2004 óta csak az európai uniós szabályozás előírásainak megfelelő termék hozható forgalomba. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, s azt is körvonalazza, hogy mennyi a minimális mennyiségük a termék napi adagjában (ez a napi ajánlott felvétel 15%-a). Ugyanakkor a felső határ nincs meghúzva: sajnos a rendelet nem rögzíti a termékek megengedett maximális vitamin-, illetve ásványianyag-tartalmát, ami így akár az ajánlott napi mennyiség többszöröse is lehet. Van más veszélyforrás is: több európai országban és az Egyesült Államokban is piacra kerültek olyan készítmények, amelyek egyes összetevőinek élettani hatását nem tisztázták tudományos vizsgálatokkal. Ezek között az egészségre ártalmas anyagok is előfordultak.

Gyümölcsök vitamintartalma

Valószínűleg sokszor hallottad már, hogy aki kellő gyümölcsmennyiséget fogyaszt, annak sokkal ellenállóbb lesz a szervezete, mint azoké, akik nem fogyasztanak ezekből oly gyakran. Napjainkban sajnos csak nagyon kevés ember tud vagy akar erre kellő figyelmet fordítani. Pedig, ha mindnyájan oda tudnánk erre a dologra figyelni, akkor minimalizálhatnánk a megbetegedések számát.

A gyümölcsöket leginkább reggelire ajánlatos fogyasztani, így a legmegfelelőbben tölthetjük fel a szervezetünket vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Ha nincs éppen otthonunkban gyümölcs, akkor azok helyett fogyaszthatunk gyümölcsleveket is. Ma már a boltokban egyre több fajta gyümölcsitalt lehet kapni. Igyekezzünk ezekből úgy választani, hogy minél nagyobb legyen bennük a gyümölcstartalom.

Minden egyes gyümölcsnek más és más jótékony hatása van a szervezetre, éppen ezért próbáljunk meg minél több fajtát fogyasztani. Fogyókúra alatt sokan előszeretettel esznek ezekből, de nem is tudják, hogy vannak olyan gyümölcsök, amik fogyasztása nagyobb mennyiségben éppen az ellenkező hatást váltja ki. Nézzünk meg pár gyümölcsöt, hogy miket is tartalmaznak pontosan, milyen hatásaik vannak, hogy ne essünk ezekbe a hibákba.

Alma

Tartalmaz: A, B-vitaminokat, és egy kevés C-vitamint is. Magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, kalciumot, foszfort, vasat. Ezeknek az összetevőknek köszönhetően kiválóan hat az emésztésre.

Banán

Tartalmaz: A, B, C-vitaminokat, kalciumot, káliumot, foszfort, vasat, enzimeket. Ennek a gyümölcsnek a legmagasabb a B-vitamin tartalma. Magas szénhidrát tartalma miatt hízásra hajlamosak csak módjával fogyasszák. Hatásai: serkenti az agyműködést, megelőzi a vastagbélgyulladást, és a gyomorfekélyt.

Citrom

Nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint. Alkalmazható: vértisztításra, megfázás, és vírusok ellen. Mivel ezt a gyümölcsöt általában magában nem nagyon fogyasszuk, maximum csak ízesítésre, ezért nagyobb mennyiségben kell magunkhoz venni, ha a hatásait tapasztalni szeretnénk.

Cseresznye

Tartalmaz: A, B, és C-vitaminokat, kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort. Jó hatással van a bőrre, pattanásokra, reumatikus fájdalmakra, és a hormonelégtelenségre.

Eper

Értékes vitaminokat, és ásványi anyagokat tartalmazz. Nagyon jó baktériumölő, ezért kiváló sérülések kezelésére, valamint fogtisztásra. Segít megelőzni a súlygyarapodást is.

Görögdinnye

Kis mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, de mivel általában ebből a gyümölcsből elég sokat szoktunk enni, nem pedig pár dekát, így jelentős mennyiség jut szervezetünkbe is. Vizelethajó hatású, ezáltal tisztítja a beleinket, vesénket, és a vérünket.

Kiwi

Nagy mennyiségben tartalmaz A,C és K-vitamint, valamint káliumot. Alkalmazható a koleszterin szint csökkentésére, valamint természetes antioxidánsként is.

Körte

Kiválóan hat a beleinkre, hiszen számos bélbetegséget meglehet vele előzni. Továbbá használható reumatikus fájdalmakra, és légúti panaszokra. Vitaminokban, és ásványi anyagokban nem oly erős, mint társai.

Meggy

Jelentős a B-vitamin tartalma miatt kifejezetten jól hat az emésztésre. Magas antioxidáns tartalommal rendelkezik.

Narancs

Jelentős vitamintartalma mellet, még az egyik legerősebb antioxidánsként is ismerhetjük. Kedvezően hat a gyomorra, és a véráramlatunkra.

Őszibarack

Nagyon gazdag ásványanyag forrás. Magnéziumból van benne a legtöbb, de kalciumban is gazdag, így segítik egymás hatását. Tartalmaz még A, és C-vitamint, valamint szelént és káliumot. Megelőzhető vele a száraz bőr, és az érrendszeri megbetegedések. Segít a szervezet, és a bőr tisztításában is.