Tag Archives: vízben oldódó vitamin

Milyen vitaminokra van szükségünk?

Bizonyos esetekben a szervezetnek szüksége lehet némi ásványi anyag-, nyomelem- vagy vitaminpótlásra – még akkor is, ha egészségesen táplálkozunk.

Amióta édesanyánk először a kezünkbe nyomta a vicces figurákat formázó színes tablettákat, azóta tudjuk, hogy mindennap be kell venni egy multivitamint, mert a szervezetünknek szüksége van ezekre az értékes tápanyagokra. Egy amerikai kimutatás azonban pár hónapja arra az eredményre jutott, hogy azoknál a nőknél, akik napi rendszerességgel szednek multivitamin tablettát, nem csökken a rák vagy szívinfarktus kockázata, és nem élnek tovább sem azoknál, mint akik multivitaminok nélkül élik mindennapjaikat.

A Hutchinson Rákkutató Központ szakértői szerint zöldségekkel és gyümölcsökkel, nem tablettákkal kellene fedeznünk a napi vitaminszükségletünket. Eszerint elképzelhető, hogy több millió ember pazarolja a pénzét valami olyasmire, amire egyáltalán nincs is szüksége?

Ha az egyén étrendje megfelelően van összeállítva, akkor a válasz egyértelmű igen, azaz minden forint fölösleges pénzkidobás volt, amit eddig vitaminokra költöttünk. Az igazság azonban az, hogy néhány kivételtől eltekintve senki nem táplálkozik manapság tökéletesen.

Amit az étrend-kiegészítőkről tudni érdemes!

Mit is jelent a vitamin és az étrend-kiegészítő egyáltalán? Mindenekelőtt járjuk körbe a vitamin fogalmát. Tudnunk kell, hogy maga a vitamin szó ezt jelenti: az élethez szükséges anyag.

Vitaminnak, vitaminoknak nevezhetjük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, valamint belőle energia keletkezik.

A vitaminok többféleképpen csoportosíthatók. Mindössze két vitaminról, a D-vitaminról és a K-vitaminról tudjuk, hogy szervezetünk képes az előállításukra, a többi vitamint azonban ételeinkkel és étrend-kiegészítőkkel kell bejuttatnunk a szervezetünkbe. Abban az esetben ha akár csak egy fontos vitamin, ásványi anyag, vagy nyomelem hiányzik a szervezetünkből, esetleg a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodnak a szervezet egészséges élettani folyamatai. Először különböző panaszok jelentkeznek, majd később akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Jó tudni, hogy már egy vitamin-hiányában is vitamin-hiányállapotról beszélünk!

Miért szedjük a vitaminokat?

Felmerülhet a kérdés, egyáltalán miért van szükség vitaminok és más étrend- (vagy táplálék-) kiegészítők fogyasztására?

Még ma is sokszor hallhatjuk képzett, szakmájuk fejlődésével lépést tartó orvosoktól is, hogy általában felesleges étrend-kiegészítőket szedni, hiszen ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor valamennyi szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem a megfelelő mennyiségben bekerül a szervezetébe.

Sajnos egyértelmű azonban, hogy ez az álláspont már túlhaladottnak számít, több okból kifolyólag is.

Miért? Táplálékaink ma már messze nem olyan minőségűek, mint amilyenek egy-két évszázaddal, vagy akár 1-2 évtizeddel ezelőtt fogyasztottunk. A termőföldek is alapvető hiányosságokban szenvednek, az ilyen, sok esetben silány termőtalajról pedig következetesen nem nőhetnek ki teljes értékű növények.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a korszerű mezőgazdaságban alkalmazott különféle vegyszerek (növényvédő és gyomirtó készítmények) nagyon is károsító hatásáról sem. A károsító hatáshoz természetesen nagyban hozzá járul annak a levegőnek és víznek a minősége, amely napjainkban már sok mindennek nevezhető, éppen csak tisztának, vagy az egészségre ártalmatlannak nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az a zöldség, vagy gyümölcs, amely szennyezett talajon terem, hasonlóan “tiszta” vízzel öntözik (manapság az esővíz sem olyan tiszta, mint évtizedekkel ezelőtt) és szennyezett levegő veszi körül, szolgálhat-e a tápanyagok kifogástalan, vagy akár megfelelő forrásául?

A fentiekre a válasz nyilvánvaló és ez még nem minden. A mai kor embere másképpen él, mint az ősei: Soha nem ér teendői végére, rohan, erősen stresszel és természetesen ugyanaz a levegő és víz szolgál számára is, mint amely a növényeknek. A modern ember mindezek felett általában helytelenül lélegzik; felületesen, kapkodva és hibásan táplálkozik, továbbá gyakran tér be a gyorséttermekbe, ahol egészségesnek aligha nevezhető ételeket vesz magához, alig-alig mozog, gyakran nyúl az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen tudatmódosító szer után. Az csak hab a tortán, hogy ha megfájdul valamije, azonnal bekap egy szem gyógyszert: amikor nem tud elaludni, „természetesen” az altatót hívja segítségül.

Az ember általában nem is gondol arra, hogy a gyógyszerrel többnyire csak a tüneteit nyomja el, a tüneti kezelés viszont a baj okát nem szünteti meg; ezzel ellentétben gyakran szintetikus, testidegen anyagot juttat be a szervezetébe. Érdemes még megemlíteni a gyógyszerek gyakori mellékhatásait és azok következményeit.

Egy önmagáért beszélő, elég riasztó adat: A Nagy-Britanniában nemrég végzett tudományos kutatás eredményei szerint 18. 820 kórházi felvétel közül 1.225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszer-mellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszer-mellékhatás miatt került oda! (A cikket 2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a British Medical Journal közölte.) Gyaníthatóan hazánkban (sem) javult a helyzet azóta.

Környezetünk telis-tele van az egészségre ártalmas elektro- mágneses sugárzást kibocsátó eszközökkel, mint amilyen a televízió, a számítógép monitorja, a mikrohullámú sütő és a mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefon. Ha valaki azt mondja, hogy „élni sem tud nélkülük”, nem is gondol rá, hogy kétségtelenül az igazat fogalmazza meg!

A fentiekben vázolt tények és káros folyamatok külön-külön és együttesen is a sejtkárosító szabad gyökök fokozott képződéséhez, ezen felül pedig az egészség korai megromlásához vezethetnek. Talán nem véletlen az sem, hogy miért olyan sok napjainkban a „civilzációs betegség”: az allergiás, asztmás vagy más betegségben szenvedő gyermek.

Lassan talán mindenki számára világossá válik, hogy a mai kor emberének őseihez képest jóval több vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szüksége. Amikor valaki erre rádöbben, természetessé válik számára, hogy a tudatos és egészséges táplálkozás mellett étrend-kiegészítőket szedjen. Ezzel azonban még mindig nem tett meg mindent az egészségéért, hiszen a helyes életmódra, a rendszeres mozgásra és lazításra (pihenésre) ugyancsak szüksége van, de kétségtelen, hogy egy fontos lépéssel előbbre jutott.

Vízben és zsírban oldódó vitaminok

A vitaminokat általában aszerint csoportosítják, hogy vízben, vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, hiszen a vízoldható (vagy vízoldékony) vitaminok szervezetben fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, ellentétben a zsírban oldódó vitaminokkal, melyek hosszabb ideig elraktározódnak. A vízoldékony vitaminok esetében tehát különösebb kockázat nélkül, általában emelt dózist is bevehetünk, míg a zsíroldékony vitaminok esetében feltétlenül nagyobb körültekintés szükséges. A zsíroldékony vitaminokat hosszabb időn át, folyamatosan nem szabad szedni, mert azok könnyen felhalmozódhatnak, és vitamin-túladagolás következhet be.

Könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsíroldékony vitaminok közé: az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin: Az összes többi vitamin vízben oldódik. A vízben oldódó vitaminoknál is akad egy kivétel: ez a B12-vitamin, amely hosszabb ideig is megmarad a szervezetben.

Gyógyszerrel együtt vagy külön-külön fogyasszuk a vitaminokat?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmazhat-e és egyáltalán célszerű-e étrend-kiegészítőt szedni esete, vagy állandó gyógyszerfogyasztás mellett? Általános alapelv, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítsük étrend-kiegészítővel, vagy ha mégis ez a szándékunk, beszéljük meg a kezelőorvossal!

Ha jól választunk, vagyis az étrend-kiegészítővel elérjük a kívánt gyógyhatást hatást, akkor nagy valószínűséggel szükség lehet a korábban beállított gyógyszeradagolás módosítására is. Szintén fontos szempont, hogy az étrend-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, illetve a betegségek megelőzésére valók.

A vitaminok használhatók a gyógyulás meggyorsítására is, de elsősorban kiegészítő terápiaként.

Tudni kell, hogy a legtöbb étrend-kiegészítőt étkezés közben vagy utána célszerű bevenni, mert az ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag hatékonyabban hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorra bevett étrend-kiegészítő gyorsan áthaladhat az emésztőrendszeren és eközben esetleg félig, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem hasznosul.

Néhány étrend-kiegészítő kapcsán azonban itt is előfordulhat kivétel: a ginzeng reggel, éhgyomorra bevéve fejti ki a legjobban állóképességét fokozó, élénkítő hatását. Javára írható még, hogy természetesen sokkal egészségesebb, hasznosabb, mint a kávé, vagy a szintetikus energiaitalok!

Az egyes étrend-kiegészítők között ismertek kölcsönhatások is, amelyek egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek is. A ginzengnél maradva pl., a C-vitamint együtt ne vegyünk be, mert gyengítik egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal is. Ismeretes a szinergizmus jelensége is, amely azt jelenti, hogy egyes vitaminok és ásványi anyagok egyszerre elfogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Ilyenek pl. az E-vitamin és a szelén.

Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket ős az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, illetve kedvezőtlen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítők szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.

Egyben, vagy darabokban érdemes a vitaminokat fogyasztani?

Néhány étrend-kiegészítő fogyasztásakor kifejezetten sok folyadékot szükséges elfogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok „kimosására”, eltávolítására.

A vitaminokat és ásványi anyagokat – mint étrend kiegészítőket – általában célszerű egészben lenyelni, mert darabokra törve könnyebben megemésztődnek, szívódnak fel, így rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből. A kapszulás kivitelű készítmények kapszuláját sem célszerű szétszedi, vagy ha ezt mégis megtesszük, számolnunk kell azzal, hogy a hatóanyagai nem az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a késleltetve történne meg. Az étrend kiegészítő kapszula többnyire arra való, hogy a benne lévő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. Ékes példa erre a fokhagyma kapszula.

Hatványozottan igazak a fent leírtak  az olyan korszerű készítményre, amelyek folyamatos felszívódásúak és a bevételtől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.

Melyik vitaminkészítményt válasszuk?

Mint az élet minden területén, itt sem feltétlenül az árnak (kellene) dominálnia, feltétlenül ügyeljünk az adott étrend-kiegészítő jó minőségére! Az olcsóbb készítmények ugyanis nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagokat, így azok hasznosulása sem mindig megfelelő, vagy egyáltalán történik meg. Sokan nem is tudják, hogy a fémionok akkor szívódnak fel a legjobban, ha szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelátkötésben vannak.

A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és ráadásul nem ott történik, ahol ez a szervezetnek ez a legelőnyösebb lenne. A szerves kelátkötésű vas pedig – főleg ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe – kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen további mellékhatása

Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk?

Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni. Létezik irányadó mérték: az ajánlott napi adag (angol rövidítéssel: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet, mi több, többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg és a szakemberek nagy részének véleménye szerint ez a dózis a mai világban általában már nem elegendő. További, hasznos információt a tudástárban talál!

Magyarországon a C-vitaminból napi 60 mg az ajánlott adag, ennek az egészségre gyakorolt hatása elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbut megakadályozásához éppen elég lehet, azonban jól tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is leköthet/tönkre a szervezetünkben. Ez esetben vajon elegendő lehet a 60 mg C-vitamin?

A gyártó minden esetben köteles az étrend-kiegészítők dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Minimum ennyit tehát nyugodtan elfogyaszthatunk bármilyen készítményből, de ne áltassuk magunkat, ettől még az étrend-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.

Éppen a fent leírtakra való tekintettel a táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag (angol rövidítésén: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ez a mérték azonban még nem tart ott, hogy az ODA adagolási irányelv mérvadónak számítana.

Kérdéseinkkel forduljunk tehát bizalommal az étrend-kiegészítők témakörében jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Hasznos lehet ha az Interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok és az értékesítés nyomás gyakran sokkal erősebb, mint az egészségvédelem diktálta megfontolás.

Kapcsolódó cikkek:

B4-vitamin, M-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

B4-vitamin (Folsav)

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.

Fokozza a tejképződést, véd a bélparaziták és az ételmérgezések ellen, fájdalomcsillapító hatású, legyengült állapotban fokozza az étvágyat.

Mihez szükséges a B4-vitamin?

  1. A fehérvérsejtek képzéséhez.
  2. A vörösvértestek képzéséhez.
  3. A vérlemezkék képzéséhez.
  4. Az aminosavak anyagcseréjéhez.
  5. A nukleinsavak anyagcseréjéhez.
  6. A gyomor-bélrendszer épségéhez.
  7. A szájnyálkahártya épségéhez.

További tapasztalatok a B4-vitamin kapcsán

  1. Kutatások szerint a nők szívinfarktus kockázata 42 százalékkal csökkenthető napi 400 µg folsav és 2-10 mg B6-vitamin szedésével.
  2. Születési rendellenességek ellen védelmet nyújt.
  3. Növeli a tejtermelést.
  4. Védelmet nyújt bélparaziták és ételmérgezés ellen.
  5. Mérsékli a homocisztein szintet, csökkentve ezzel a szívbetegségek kockázatát.
  6. Segít a vérszegénység megelőzésében.
  7. Segít az egészséges bőr kialakításában.
  8. Fájdalomcsillapítóként is hat.
  9. Fontos szerepet játszik a DNA és RNA felépítésében.
  10. Nélkülözhetetlen a csontvelőben levő vörös vérsejtek felépítésében.
  11. Segíti az aminosavak anyagcseréjét.

Mennyi szükséges a B4-vitaminból?

Érdekes módon a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. Ha valakinek jó a folsav-ellátottsága, akkor az elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozást folytatóknál lehet veszélyes. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

A javasolt napi bevitel 100 µg.

Miben található meg a B4-vitamin?

Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.

Hiányállapotok a B4 vitamin kapcsán

Folsav (B4-vitamin) hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

C-vitamin

C-vitamin

C-vitamin

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Egyébként az emberen kívül, még egy faj van amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.

Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos, és higgadt férjként, veszekedés, vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta, elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és mivel sok más zöldség és gyümölcs után, amiket addig sikertelenül kipróbált, veszíteni valója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. A környék zöldségesei nem tudták ekkor még, hogy hová tolja talicskaszám a piacokon megvásárolt paprikát, és, hogy mihez kezd vele.

Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi Albert), vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav névre, méghozzá a skorbut megelőzésével kapcsolatban.

Szent-Györgyi Albert (archív):
“Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezemben addig csak ezred-gramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek az alapvető forrását.”

Napjainkban többnyire nem a vitaminhiány megelőzésére használják, sokkal inkább antioxidáns, sejtvédő hatása adja használatának a fontosságát.

Mire jó a C-vitamin?

Vízben oldódó vitamin, (emiatt nem is lehet túladagolni, de erről majd később) a szabad gyökök káros hatásával szemben védi szervezetünket. A zsírban oldódó E-vitaminnal együtt alkalmazva rendkívül hatásos tud lenni. Ma már senki sem vitatja, hogy a szívinfarktus és a koszorúér-betegségek kockázatát jelentősen csökkenti.

Szintén jelentősen csökkenti a gyomor- gége- és nyelőcső rák kialakulásának a veszélyét.

Jelentős szerepet játszik a növekedésben, a fogak és csontok fejlődésében.

Dohányosok számára kiemelten fontos ennek a vitaminnak a rendszeres használata, mert a dohányzás megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben.

A C-vitamin felszívódásában segítenek az ún. bioflavonoidok, ezért a leghatásosabbak a természetes alapanyagokból készült C-vitamin termékek. A C-vitamin és a vas is segítik egymás felszívódását és hasznosulását a szervezetben.

A vitamin fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében. Bár, fő hatását az immunrendszeri működés fokozásán keresztül fejti ki. Növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket. Vírus- és baktérium-ellenes hatása is bizonyított.

A C-vitamin-készítmények enyhíthetik a nátha tüneteit és elősegítik a gyógyulást,

A C-vitamin védelmet nyújt a szürke hályog ellen is.

Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin bizonyos védelmet nyújthat különösen az időseknek a légzőszervi megbetegedésekkel szemben, mivel gátolja a hisztamin felszabadulását, és nagy mennyiségben megakadályozhatja az allergének (pl. virágpor, állati szőr) kiváltotta gyulladáskeltő anyagok hatását a szervezetben. Több vizsgálat szerint a C-vitamin segít megelőzni és gyógyítani az asztma tüneteit is.

Linus Pauling naponta 10-18 g C-vitamint fogyasztott,
Szent-Györgyi Albert, amikor beteg volt, a napi adagját 1 grammról 8 grammra emelte
Michael Colgan, a világ egyik leghíresebb táplálkozási szakértője 5 gramm C-vitamint fogyaszt naponta

Mega dózis vagy nem mega dózis a C-vitaminból?

Nem vagyok híve a szélsőségeknek, ezért nem hiszem el azt a javaslatot, mely szerint egy embernek napi 60-80 mg C-vitamin elég lenne, de azt a másik álláspontot sem, hogy napi 1000 mg fölötti mennyiséget kellene szedni a C-vitaminból. Tudom, Szent-Györgyi Albert napi 8-10 gramm(!) mennyiséget szedett be, de csak akkor amikor betegségek gyötörték (93 éves koráig élt!).

A szükséges mennyiség véleményem szerint egy egészséges ember esetében 200-500 mg között van. Ezt a mennyiséget lehet hosszabb időn keresztül szedni, pl. mondjuk egy októbertől májusig tartó ősz-tél-tavasz időszakban. Nyáron amikor elvileg sok zöldséget és gyümölcsöt lehet viszonylag olcsón vásárolni, akkor lehet mondjuk szüneteltetni a C-vitamin szedését, vagy csak a mennyiségét csökkenteni 100 mg körüli értékre.

Az persze más kérdés, hogy a piacokon és hipermarketekben kapható zöldségek mennyi C-vitamint tartalmaznak, mert olvastam olyan cikkeket, melyek szerint napjainkban az élelmiszereink csak a töredékét tartalmazzák a hasznos tápanyagoknak és vitaminoknak, mondjuk a 100 évvel ezelőtti mennyiséghez képest. Ez persze nem csoda, ha a napjainkban alkalmazott nagyüzemi élelmiszer termelésre, vagy a kizsigerelt, műtrágyával kezelt termőföldekre gondolunk.

Amikor megbetegszünk, illetve amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben pl. influenza járvány kezdődött akkor viszont nyugodtan meg lehet emelni a napi adagot akár 1000mg fölé.

Összefoglalva inkább többet fogyasszunk a C-vitaminból, mint kevesebbet. Ne feledjük, vízben oldódó vitaminról van szó, amit nem lehet túladagolni, a felesleg egész egyszerűen ki fog ürülni a szervezetünkből. Egyes cikkek szerint nagy mennyiségű (napi 2-3000 mg fölött) átmenetileg hasmenést, gyomorproblémákat, illetve hosszabb távon vesekövet okozhat.

FONTOS! Dohányosoknak több C-vitamint kell fogyasztaniuk, mint nem dohányzó embertársaiknak!

Az E-vitaminnal együtt szedve rendkívül hatékony párost alkotnak.

A C-vitamin nagyobb mennyiségben megtalálható az alábbiakban: csipkebogyó, citrusfélék, paprika, feketeribiszke, eper, brokkoli.

Érdekességek a C-vitaminról

“Ezerszer kell felfedezni valamit, amíg egyszer jön valaki és megérti.”

Egy 1999-es tanulmány bebizonyította, hogy napi 500 mg C-vitamin, ha hosszú távon fogyasztjuk, a kialakul szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja. 30 nap múlva már jelentkezett a hatás!

2002-ben bebizonyították, hogy a vér magas C-vitamin tartalma védi az érfalak izomzatát, megőrzi az erek rugalmasságát. A vizsgálat napi 2500 mg C-vitamin fogyasztását javasolja.

Egy 2004-as vizsgálat szerint napi 1 g C-vitamin csökkenti a vérnyomást fiatal embereknél. Tehát a hangsúly a megelőzésen van!

A C-vitamin rákellenes hatása abban nyilvánul meg, hogy az úgynevezett szabadgyököket megköti, a rákkeltő anyagokat semlegesíti, az immunsejteket aktivizálja.

C-vitamin a hályog ellen

Egy 492 nővel végzett tanulmány kimutatta (53 és 73 év közöttiek), hogy több mint 10 éven keresztül szedett C-vitamin jóvoltából a hályog százalékos esélye náluk 60%-kal alacsonyabb, mint azoknál akik nem szedtek C-vitamint. Azoknál a nőknél volt a legjobb az eredmény, akik 400-800 milligrammot kaptak naponta.

Néhány orvos C-vitaminnal kezeli a rákot

Laboratóriumban egy csőben vizsgálva nagy dózisú C-vitamin megölte a ráksejteket. Ezért alkalmaz sok orvos intravénás, nagy adag C-vitamint a rák ellen alternatív terápiaként. Számos betegnél, természetesen nem mindnél, megállt vagy lelassult a rák folyamata.

A C-vitamin részletesen

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.

Gyakran használjuk az “aszkorbinsav” megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik. A C-vitamin 2-3 óránként kiürül a szervezetből, ezért a vér C-vitamin tartalmának fenntartásához a hagyományos (nem kérleltetett felszívódású) C-vitamint 2-3 óránként pótolni kell!

C-vitamin formák

  1. aszkorbinsav
  2. aszkorbil palminát (zsíroldékony)
  3. aszkorbinsav ásványokkal képzett sói (kálcium-aszkorbát, magnézium-aszkorbát)

Mihez szükséges a C-vitamin?

  1. Oxido-reduktív folyamatok.
  2. Kollagénfehérjék szintézise.
  3. Hormonok szintézise.
  4. Immunrendszer működése.
  5. Vas- és rézfelszívódás.

Mennyi szükséges a C-vitaminból?

A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.

Újabb kutatások szerint 500-1000 mg a kedvező naponta a szervezetünknek.

Miben található meg a C-vitamin?

Legjobb C-vitamin forrásaink a csipkebogyó, zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.

Hiányállapotok a C-vitamin kapcsán

C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).

További érdekességek a C-vitaminról

A mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, a táplálékból csak akkor juthatnánk kielégítő mennyiséghez, ha visszaköltöznénk az esőerdőbe.

Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 milligramm C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 500 milligrammot kell fogyasztanunk.

Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, vagyis a halálozás kockázatát.

Linus Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra.

A szív- és érrendszeri betegségek lényegében ismeretlenek az állatok között, miközben az embereknél ez a vezető halálok. A következő felfedezés áttörést jelentett a természetes egészség terén az egész világon: az állatok saját testükben maguk állítják elő a C-vitamint, amire szükség van a testük és érrendszerük ellenálló-képességét erősítő molekuláknak, az úgynevezett kollagéneknek az előállításához. Minél több a C-vitamin, annál több a kollagén, annál stabilabbak az érfalak, és annál kevesebb a szívroham. Az állatok azért kapnak igen ritkán szívrohamot, mert testükben elegendő mennyiségben állítanak elő C-vitamint. Mi, emberek ebből a vitaminból egyetlen molekulát sem tudunk előállítani, ráadásul gyakori, hogy étrendünk túl kevés vitamint tartalmaz, ezért érrendszerünk meggyengül és kialakulnak a lerakódások. Ezek a lerakódások elsősorban azokon a területeken jönnek létre, ahol az érfalak mechanikus stressznek is ki vannak téve, így hat például a szív pumpálása a koszorúerekre.

  1. Nélkülözhetetlen az egészséges fogazat, csontozat és íny felépítéséhez.
  2. Elősegíti a sebgyógyulást, a sebhegedést, a csont összeforrását törés után.
  3. Megelőzi a skorbut kialakulását.
  4. Segít az ellenálló-képesség kialakulásában.
  5. Megfázás megelőzésére, a meglevő tünetek kezelésére alkalmas.
  6. Erősíti a vérereket.
  7. Megkönnyíti a vas felszívódását.
  8. A kollagén szintéziséhez szükséges.
  9. Megakadályozza azt, hogy a dohányfüstben, szmogban, szalonnában, az iparilag feldolgozott húsokban levő nitrátok rákképző anyaggá váljanak.
  10. Gyorsítja a műtét utáni gyógyulást.
  11. Elősegíti a vér koleszterin szintjének csökkentését.
  12. Védelmet nyújt többféle rákbetegség ellen.
  13. Természetes hashajtóként hat.
  14. Csökkenti a vénákban a vérrögök kialakulását.
  15. Csökkenti a vérnyomást.
  16. Sokféle allergiát kiváltó anyag hatását csökkenti.

A fölöslegben felvett aszkorbinsav – vízoldékony lévén – könnyen távozik a vizelettel. Joggal mondhatnánk tehát: ha túl sok aszkorbinsavat fogyasztunk, csak elpocsékoljuk. Hallani olyan nézetet, hogy ezzel a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő. De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1.5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2.5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C -vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.

A megfelelő adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények. Ha valaki sok alkoholt fogyaszt, szennyezett levegőjű városban él, rendszeresen szed szalicilsav-származékokat tartalmazó gyógyszert vagy dohányzik, egyszóval az életét meghatározza a stressz, tanácsos az adagot akár 10 grammra is növelni.

Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigarettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni.

A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben, egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült. A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt.

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

B12-vitamin (Kobalamin)

Vízben oldódó vitamin, általában “vörös vitamin“-ként, vagy mint cianokobalamint ismerik.

Segíti megelőzni a krónikus fáradtságot, depressziót, székrekedést, emésztési zavarokat, szédülést, álmosságot.

 

 

Milyen hatásai vannak a B12-vitaminnak?

  1. Elősegíti a vörösvérsejtek képződését és regenerálódását, és így megelőzi a vérszegénységet.
  2. Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát.
  3. Növeli a szervezet energiáját.
  4. Egészségesen tartja az idegrendszert.
  5. A zsírok, szénhidrátok és fehérjék, megfelelő felhasználását biztosítja.
  6. Mérsékli az ingerlékenységet.
  7. Javítja a koncentráló-, emlékező és egyensúlyozó képességet.

Mennyi szükséges a B12-vitaminból?

A felnőttek ajánlott adagja 50 µg, újabb kutatások szerint.

Miben található meg a B12-vitamin?

Máj, marhahús, sertéshús, tojás, tej, sajt, vese.

Hiányállapotok a B12-vitamin kapcsán

Vészes vérszegénység (anaemia perniciosa), agykárosodás. A B1-vitaminban szegény és folsavban gazdag diéta (mint amilyen a vegetáriánus étrend) gyakran elfedi a B12-vitamin-hiányt. A jól működő pajzsmirigy segíti a B12-vitamin felszívódását. A B12-vitamin-hiány tünetei esetleg csak 5 évvel az után jelennek meg, hogy a szervezet raktárai kiürültek.

Ellenségei: Savak, lúgok, víz, napfény, alkohol, ösztrogének, altatók.

Napi B12-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 µg B12 vitamin
fél és 1 év között: 0,5 µg B12 vitamin
1 és 3 év között: 0,7 µg B12 vitamin
4 és 6 év között: 1,0 µg B12 vitamin
7 és 10 év között: 1,4 µg B12 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin
terhesség alatt: 2,6 µg B12 vitamin
szoptatás idején: 2,6 µg B12 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 2 µg B12 vitamin
15 és 18 év között: 2 µg B12 vitamin
felnőtt korban: 2 µg B12 vitamin

Miben mennyi B12-vitamin van?

Marhahús: 2 µg / 100g B12 vitamin
Sertéshús: 0,8 µg / 100g  B12 vitamin
Borjúmáj, sertésmáj: 58 µg / 100g B12 vitamin

B7-vitamin, (H-vitamin, vagy Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

B7-vitamin (Biotin)

A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni.

Hozzásegít az erősebb, egészségesebb körmökhöz, hajhoz (hiánya hajhullást okozhat). A sejtek inzulinérzékenységét növeli, ezért cukorbetegségben előnyös lehet orvosi kontroll melletti használata. A cukorbetegség következtében fellépő idegkárosodás ellen is védelmet adhat.

Mihez szükséges a B7-vitamin?

  1. Fehérje-anyagcsere.
  2. Szénhidrát-anyagcsere.
  3. Aminosav-anyagcsere.
  4. Koleszterin-anyagcsere.

Mennyi szükséges a B7-vitaminból?

A Biotin (B7 vitamin) szintén rosszul szívódik fel az emberi szervezetben: mintegy fele hasznosul csak annak a mennyiségnek, amit a táplálkozásunkkal veszünk fel. Érdekes és fontos dolog, hogy a tojásfehérjében olyan anyagok találhatóak, melyek a biotin felszívódását rontják. A hiányállapothoz vezető jelenség már akkor is fellép, ha a napi fehérjebevitel megközelítőleg 30%-a tojásfehérjéből származik.

Újabban ajánlott mennyiség, amire szükségünk van naponta: 50 µg.

Miben található meg a B7-vitamin?

Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a dió- és mogyorófélék. A gabonafélék – főleg a búza – szintén tartalmaznak biotint, de ez kötött formában van jelen, és nem szívódik fel. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset tartalmaznak ebből a vitaminból.

Hiányállapotok a B7-vitamin kapcsán

Biotin hiányában bőr és az ajkak gyulladásos megbetegedése lép fel, illetve megfigyelhető a szőrzet kihullása és a nemi vágy csökkenése is. Általánosan jellemző a lehangoltság, étvágytalanság, vérszegénység, érzészavarok, koleszterinszint-emelkedés.

B6-vitamin (Piridoxin, Piridoxál vagy Piridoxamin)

B6-vitamin (Piridoxin)

B6-vitamin (Piridoxin)

A B6-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három formában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.

Az idegrendszer, gyomor,- és bélrendszer működéséhez szükséges, hányingercsökkentő.

Szerepe van a rákellenes immunitás kifejlődésében. Csökkenti a zsibbadást, izomgörcsöket.

Mihez szükséges a B6-vitamin?

  1. Aminosavak és fehérjék anyagcseréje.
  2. Aminosavak átalakulásai.
  3. Esszenciális zsírsavak anyagcseréje.
  4. Az idegrendszer működése.
  5. Bőrfelület épsége.

Mennyi szükséges a B6-vitaminból?

A B6-vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. Aki fogamzásgátlót szed, annak is ajánlott növelni az adagját.

Az újabban javasolt napi mennyiség 50 mg.

Miben található meg a B6-vitamin?

Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, száraz hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.

A B6-vitamin a hatását akkor fejti ki a legjobban, ha C-vitaminnal, thiaminnal, riboflavinnal, valamint magnéziummal együtt szedjük.

Hiányállapotok a B6-vitamin kapcsán

B6-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek: gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.

Tapasztalatok a B6-vitamin kapcsán

  1. Növeli az ellenálló-képességet.
  2. Nélkülözhetetlen az aminosavak elegyítésében és lebontásában.
  3. Segíti a szénhidrát és zsír anyagcseréjét.
  4. Segít ellenanyagok képzésében.
  5. Segíti a központi idegrendszer működését.
  6. Természetes hashajtó.
  7. Segíti az egészséges bőr kialakulását.
  8. Csökkenti az izomgörcsöt, a kézzsibbadást, hányingert, kézmerevséget.
  9. Segít a szervezet megfelelő nátrium és foszfor egyensúlyának fenntartásában.
  10. Segít a vesekő kialakulásának megelőzésében.

B3-vitamin (Niacin vagy Niacinamid formában)

B3-vitamin (Niacin)

B3-vitamin (Niacin)

A niacin vízben oldódó vitamin, régebben PP-faktornak (Pellagra-Preventív) hívták, ma többször találkozhatunk vele nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid néven is.

Főleg a szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt. Szintén képes a szervezetben képződni, a triptofán nevű aminosavból.

Segíti az idegrendszer működését, elősegíti a nyugodt alvást, javítja a hangulatot. A maximális krómfelvételhez szükséges. A niacin formája véd a sugárzástól, méregtelenítő hatású.

Mihez szükséges a B3-vitamin?

  1. Kémiai reakciók.
  2. A szénhidrátok anyagcseréje.
  3. Fehérje-anyagcsere.
  4. Zsíranyagcsere.

Mennyi szükséges a B3-vitaminból?

Szintén alkalmazzák a tápanyagbeviteltől függő meghatározást is, hiszen az anyagcsere fontos szereplője. Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 15-20 mg, bár újabb kutatások kimutatják, hogy a szervezetünknek 50 mg-ra van szüksége naponta.

Miben található meg a B3-vitamin?

Legjobb niacinforrásaink a hús, máj, vese, hal, tojás, élesztő, szárazhüvelyesek, zöldségfélék és a barna kenyér.

Hiányállapotok a B3-vitamin kapcsán

Niacin hiányában a pellagra nevű betegség fejlődhet ki, amely bőrártalmakkal, a nyelv gyulladásával, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működéssel jár.

Napi B3-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 5 mg B3 vitamin
fél és 1 év között: 5 mg B3 vitamin
1 és 3 év között: 9 mg B3 vitamin
4 és 6 év között: 11 mg B3 vitamin
7 és 10 év között: 13 mg B3 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 14 mg B3 vitamin
15 és 18 év között: 14 mg B3 vitamin
felnőtt korban: 14 mg B3 vitamin
terhesség alatt: 16 mg B3 vitamin
szoptatás idején: 16 mg B3 vitamin

Férfiak:

11 és 14 év között: 15 mg B3 vitamin
15 és 18 év között: 18 mg B3 vitamin
felnőtt korban: 18 mg B3 vitamin

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk thiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B1-vitamin/nap).

A B1-vitamint erkölcsi (morális) vitaminnak is nevezik, az idegrendszerre és a szellemi viselkedésmódra gyakorolt hatása miatt. Tanulás és fokozott szellemi terhelés esetén kifejezetten javasoljuk.

Mihez szükséges a B1 vitamin?

  1. Szénhidrát anyagcsere.
  2. Főbb energiaszolgáltató folyamatok.
  3. Idegek működése.
  4. Az idegrendszer energiaellátása.
  5. Szívműködés.

Mennyi szükséges a B1-vitaminból?

Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Idős korban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. Azoknak, akik dohányoznak, alkoholt vagy túlzottan sok cukrot fogyasztanak, fogamzásgátló tablettát szednek, fokozott szükségük van erre a vitaminra. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, fekete ribizli.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 1,1-1,5 mg, ami lényegesen szemben áll azokkal a kutatásokkal, ami meghatározza, hogy 50 mg-ra van szükségünk naponta!

Miben található meg a B1-vitamin?

Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Hiányállapotok a B1-vitamin kapcsán

B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).

Napi B1-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 mg B1 vitamin
fél és 1 év között: 0,3 mg B1 vitamin
1és 3 év között: 0,5 mg B1 vitamin
4 és 6 év között: 0,7 mg B1 vitamin
7 és 10 év között: 0,8 mg B1 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 0,9 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 0,9 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 0,9 mg B1 vitamin
terhesség alatt: 1,0 mg B1 vitamin
szoptatás idején: 1,0 mg B1 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1,0 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 1,1 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 1,1 mg vitamin

Miben mennyi B1-vitamin található?

Köles: 430 µg/100 g B1 vitamin
Búzacsíra: 1350 µg/100 g B1 vitamin
Korpa: 650 µg/100 g B1 vitamin
Földimogyoró: 300 µg/100 g B1 vitamin

B-vitaminokról általában

A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok.

Legfontosabb szerepük a következőkben van: egészséges idegek, bőr, szemek, haj, máj, száj, izomtónus, emésztés, depresszió kezelése, zsír- és szénhidrát anyagcsere, fehérje anyagcsere.

B-vitaminoknak köztudomásúan stressz-csökkentő hatása van.

A nem túl nagy adagokban, rendszeresen bevitt B-vitaminok jól oldják az idegi feszültséget.

Számos B-vitamin játszik katalizáló szerepet az ingerületátvivő anyagok és az idegsejtek felépítésében.

A kolinnak és az inozitolnak emellett koleszterin-szint csökkentő hatása is van.

A B-vitaminok pozitívan befolyásolják a test energia-háztartását is. Aki nem akar nyugtató szerekhez vagy altatóhoz nyúlni, akinek a sok idegesség miatt lecsökkent az étvágya, annak a legkézenfekvőbb és legegészségesebb megoldás a B-vitaminok fogyasztása.

A vitaminok részletes leírásaiért kattintson annak nevére!

B-vitaminokról általában

B1-vitamin (Tiamin)

B2-vitamin (Riboflavin)

B3-vitamin (Niacin vagy Niacinamid formában)

B4-vitamin, M-vitamin (Folsav)

B5-vitamin (Pantoténsav)

B6-vitamin (Piridoxin, Piridoxál vagy Piridoxamin)

B7-vitamin, (H-vitamin, vagy Biotin)

B8-vitamin (Kolin)

B9-vitamin (Folsav)

B10-vitamin (PABA)

B12-vitamin (Kobalamin)

B13-vitamin (Orotsav)

B15-vitamin (Pangamsav)

B17-vitamin (Laetril)