Tag Archives: antioxidáns

Szelén – ásványi anyag

Védi a szívet, mivel gátolja a vérrögképződést, csökkentve a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. Ugyanakkor fokozza a, “jó”, vagyis a HDL-koleszterin arányát a vérben, egyszersmind csökkentve a “rossz” LDL-koleszterinét. A szívre és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatását elsősorban azok aknázhatják ki, akik dohányoznak, vagy már átestek infarktuson, illetve szélütésen. Emellett ajánlott mindenkinek, aki szeretné megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Lutein – mikro tápanyag

Mi is az a Lutein?

A lutein a béta-karotinnal együtt a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Fő forrásai a spenót és más sötétzöld leveles zöldségek.

Miben található meg a Lutein?

Főleg a színes zöldségekben, kifejezetten a spenótban, káposztafélékben, de szinte minden zöldségféle tartalmaz belőle többet-kevesebbet. Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni.

Mi a Lutein szerepe?

A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabadgyököket, amivel csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában (a makula latin neve “macula lutea” azaz “sárgafolt”) találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük – legalább részben – az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt – azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást okozhatna. Az emberi szervezet nem tudja a látáshoz nélkülözhetetlen luteint előállítani, ezért azt táplálkozásunkkal kell magunkhoz vennünk.

Kutatási eredmények a Lutein kapcsán

Egy több mint 850 embert vizsgáló amerikai tanulmány szerint azok, akik hetente legalább kétszer fogyasztottak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát, fele annyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik legfeljebb havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket. Egy 1999-es amerikai felmérés tanulsága szerint már három hónap alatt kimutatható volt a luteinben gazdag étrend előnye a makula degenerációban szenvedő páciensek körében. Az Egyesült Államokban a szemészek 84%-a javasolja lutein fogyasztását és a szemorvosok 91%-a gondolja úgy, hogy a lutein fontos szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. A szakértők abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ez érthető, hiszen kevesen esznek főtt spenótot és kelkáposztát naponta, de még akár hetente is. Ezért – sok vitaminhoz, antioxidánshoz és nyomelemhez hasonlóan – táplálkozásunk ilyen jellegű hiányosságait ajánlatos luteintartalmú filmtabletta fogyasztásával pótolni. Bár Magyarországon a lutein önmagában tablettaként nem kapható, a modernebb multivitamin-készítményekben (ilyen például az Actival Max ) már megtalálható a lutein.

Likopin – mikro tápanyag

Mi is az a Likopin?

A likopin molekula 40 szénatomot és 56 hidrogénatomot tartalmaz, molekulájában a szénatomok hosszú láncba rendeződnek, aciklikusan, tehát nem ismétlődve. Az úgynevezett karotinoidok családjába tartozó festékanyag, amely antioxidáns hatású. A likopin sok növényben, gyümölcsben, bogyóban előfordul, a paradicsom mellett első helyen a görögdinnye és a csipkebogyó emelhető ki.

Miben található meg a Likopin?

A paradicsom és a piros paprika élénk színéért felelős. Ahogy a karotin narancssárgára színezi a sárgarépát, a sárgadinnyét vagy a sütőtököt, úgy a likopin vörösre festi a zöldségek, gyümölcsök húsát. A vérnarancs például a likopintól piros, és a grapefruit húsa is ennek hatására válik rózsaszínűvé. Kevesen tudják, de a paradicsom eredetileg sárga színe csak évszázados gondos termesztés eredményeképpen lett piros. Ez azért is fontos, mert bár a zöldségek és gyümölcsök színéért felelős karotinoidok családja igen nagy, a likopin antioxidáns hatású festékanyagot a modern ember szinte kizárólag csak a paradicsomból nyeri.

Mi a Likopin szerepe?

A likopin betegségmegelőző (preventív) szerepét számos daganatos megbetegedés kialakulásában statisztikai és kutatási adatok is alátámasztják. Kedvező élettani hatása nagyrészt erőteljes antioxidáns tulajdonságaival magyarázható. A magyar lakosság likopin-ellátottságára vonatkozóan jelenleg nincsenek megbízható adatok. A likopin egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan vizsgálják, de az már tudományosan is kimutatható, hogy egy sor krónikus betegség megelőzésében játszhat fontos szerepet, köztük a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság megelőzésében. A likopin antioxidáns hatásával csökkenti a szervezet szemmel látható – bőr ráncosodása – és nem látható idő előtti öregedését.

Kutatási eredmények a Likopin kapcsán

A Harvard egyetem kutatói egy 48 ezer férfi bevonásával hat éve futó vizsgálatban ki tudták mutatni, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább tíz alkalommal ettek olyan ételt, amely paradicsomot vagy paradicsomszószt tartalmazott, 45 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Akik hetente 4-7 alkalommal ettek paradicsomos ételt, azoknál a tumor kialakulásának esélye további 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportnál. Ezen kívül azt is sikerült igazolni, hogy a likopin képes csökkenteni az úgynevezett “rossz” (LDL) koleszterin-szintet, és ennek következtében kisebb a szívbántalmak kialakulásának veszélye.

A rotterdami Erasmus Medical Centre kutatói egérkísérletek során kimutatták, hogy a szintetikus likopin lassítja a daganatos betegség progresszióját. Összehasonlító vizsgálatukban emberi daganatos sejtekkel implantált (tulajdonképpen megfertőzött) egereken tesztelték a szintetikus likopin hatását. Az eredmények szerint a vizsgálati időszak 42. napjára az anyag több mint 50 százalékkal lelassította a daganat kifejlődését. E-vitaminnal kombinálva még hatékonyabbnak bizonyult a kezelés, ebben az esetben 73 százalékos csökkenést tapasztaltak.

Más kutatások viszont arra is rámutattak, hogy napozáskor bőrünkben a bőr likopintartalma az első számú védelmi vonal a napsugár energiája ellen, ezért a likopin fontos szerepet játszik a bőr egészségének és szépségének megőrzésében.

Béta-karotin

Mi is az a Béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg a Béta-karotin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa 6,6 mg
  • spenót 4,9 mg
  • brokkoli 1,5 mg
  • mangó 2,9 mg
  • őszibarack 0,5 mg
  • sárgadinnye 2,0 mg

Mi a Béta-karotin szerepe?

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitamin alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények a Béta-karotin kapcsán

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet.

Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát.

Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Érvek, ellenérvek a multivitaminok ellen

Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékű pótlása fokozhatja a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdőrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek előfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítő formájában bevitt összetevőjének önmagában kifejezett rákmegelőző hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem előzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sőt a szívelégtelenség előfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának előnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy a nők egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülőknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szűkülete miatt gyógyszeresen kezel betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítő terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészről a különböző vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérő ideig (és eltérő végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevők közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhető. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különböző tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erős gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

E-vitamin (Tokoferol)

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.

Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.

Mihez szükséges az E-vitamin?

  1. Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként.
  2. Öregedési folyamatok gátlásához.
  3. Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.

Egyéb tapasztalatok

  1. Fontos antioxidáns tápanyag.
  2. Az oxidációs folyamattal lassítja a sejtöregedést.
  3. Megelőzi a káros koleszterin oxidációját.
  4. Segít többféle rákbetegség megelőzésében.
  5. Enyhíti a kimerültség érzését.
  6. Hashajtóként a vérnyomást csökkentheti.
  7. Segít az elvetélés megelőzésében.
  8. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a levegőszennyezettség ellen.
  9. Csökkenti a szívbetegségek és a szélütés kialakulásának kockázatát.
  10. Csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
  11. Megnöveli a vér oxigént szállító képességét.
  12. Segít táplálékot szállítani a sejtekhez.
  13. Erősíti a vérerek falát.
  14. Megakadályozza a vérrögök kialakulását és feloldja a meglévő vérrögöket.

Mennyi szükséges az E vitaminból?

Az E-vitamin szükségletét milligrammban (mg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, a tokoferolekvivalenssel és az NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit) jelöléssel is találkozhatunk. 1 mg tokoferolekvivalens, tehát 1 NE E vitamin egyenlő 1 mg úgynevezett d-alfa tokoferollal vagy 10 mg d-gamma-tokoferollal. A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E vitamin szükségletet.

Újabb kutatások szerint 400 NE kell belőle naponta a szervezetünknek.

Miben található meg az E vitamin?

Legjobb E vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

Hiányállapotok az E vitamin kapcsán

Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.

E vitamin érdekességek

“Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése 25-50%kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. A vitamin amellett, hogy az érrendszer védelmét biztosítja, főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban. Más vizsgálati eredmények szerint az E- és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolja az érelmeszesedés kialakulását.”

“Mivel megköti a rák keletkezésében és terjedési folyamatában is szerepet játszó szabadgyököket, illetve védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Az E vitamin az immunrendszer normális működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel az immunsejtek különösen érzékenyek a szabadgyök reakciók káros hatásaival szemben. A szervezet E vitaminszintje nagymértékben befolyásolja az immunsejtek válaszkészségét, olyankor is jótékony hatású, amikor az E vitaminhiány jelei nem is mutatkoznak. A vitamin előnyei különösen az idősek immunfunkcióinak javításában jelentenek nagy segítséget. Tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben.

Hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet. A bőrsérülésekre kent E vitaminos krém vagy olaj pedig sokak tapasztalata szerint elősegíti a sebgyógyulást.”

Napi E-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 4 mg E vitamin
fél és 1 év között: 5 mg E vitamin
1 és 3 év között: 6 mg E vitamin
4 és 6 év között: 7 mg E vitamin
7 és 10 év között: 9 mg E vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 11 mg E vitamin
15 és 18 év között: 15 mg E vitamin
felnőtt korban: 15 mg E vitamin
terhesség között: 15 mg E vitamin
szoptatás idején: 19 mg E vitamin

Férfiak:

11 és 14 év között: 11 mg
15 és 18 év között: 15 mg
felnőtt korban: 15 mg

Miben mennyi van?

Mogyoró: 28,0 mg/100 g E vitamin
Mandula: 26,0 mg/100 g E vitamin
Földimogyoró: 20,2 mg/100 g E vitamin
Tojássárga: 3,0 mg/100 g E vitamin

A-vitamin

Érdekességek

“Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”

A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).

Az A-vitamin részletesen

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A béta-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges az A vitamin?

  1. Látás folyamatai.
  2. A bőr és egyéb szövetek épsége.
  3. A zavartalan növekedéshez.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
  6. Nyálkahártya épsége.
  7. Gyulladásos tünetek csökkentése.

Mennyi szükséges az A-vitaminból?

Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (µg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 6 µg béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 5000 NE. Viszont újabb kutatások szerint az 5000 – 10000 NE javallott.

A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.

Miben található meg az A-vitamin?

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Hiányállapotok az A-vitamin kapcsán

A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás az A-vitamin kapcsán

Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A béta-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.

Mi is a béta-karotin?

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg az A-vitamin?

Sárgarépában – vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:

  • sárgarépa: 6.6 mg
  • spenót: 4.9 mg
  • brokkoli: 1.5 mg
  • mangó: 2.9 mg
  • őszibarack: 0.5 mg
  • sárgadinnye: 2.0 mg

Mi a szerepe az A-vitaminnak?

Az A-vitamin, illetve előanyaga (provitaminja), a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigment-képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.

“Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni” – mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű Avitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). Az A-vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása – és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik – mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az Ivitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények az A-vitaminról

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél – daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Napi A-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 420 µg az A vitamin
fél és 1 év között: 400 µg az A vitamin
1 és 3 év között: 400 µg az A vitamin
4 és 6 év között: 500 µg az A vitamin
7 és 10 év között: 700 µg az A vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 800 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 800 µg az A vitamin
felnőtt korban: 800 µg az A vitamin
terhesség alatt: 1000 µg az A vitamin
szoptatás idején: 1300 µg az A vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1000 µg az A vitamin
15 és 18 év között: 1000 µg az A vitamin
felnőtt korban: 1000 µg az A vitamin

B15-vitamin (Pangamsav)

Mivel eddig nem bizonyították be, hogy az étrend nélkülözhetetlen része, a szó szoros értelmében nem vitamin. Mennyiségét milligrammban (mg) mérik. Az E-vitaminhoz hasonló a hatása tehát antioxidáns. A hatását gyakran javítja, ha A-vitaminnal és E-vitaminnal együtt alkalmazzák.

Milyen hatásai vannak a B15-vitaminnak?

  1. Meghosszabbítja a sejtek élettartamát.
  2. Közömbösíti a szeszes ital utáni vágyakozást.
  3. Gyorsabban mulasztja a fáradtságot.
  4. Csökkenti a vér koleszterinszintjét.
  5. Véd a levegőszennyeződés ellen.
  6. Enyhíti az anginás és asztmás tüneteket.
  7. Védi a májat a zsugorodás ellen.
  8. Megakadályozza a gyógyszerfüggőség kialakulását.
  9. Fokozza az immunválaszokat.
  10. Elősegíti a fehérjeszintézist.

Miben található meg a B15-vitamin?

Sörélesztő, hántolatlan rizs, hántolatlan gabona, tökmag, szezámmag.

Hiányállapotok a B15-vitamin kapcsán

Kevés a kutatási eredmény, de a meglévők mirigy, és idegrendszeri zavarokra, szívbántalmakra, valamint az élő szövetek csökkent oxigénellátására utalnak.

A B15-vitamin ellenségei: a víz és a napfény.

B10-vitamin (PABA)

A PABS-ról régebben azt tartották, hogy a B-vitaminok közé tartozik. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, de bizonyos mikroorganizmusok (bélbaktériumok) számára nélkülözhetetlen. Ezek a baktériumok hozzátartoznak a szervezet úgynevezett normál flórájához, sőt, mint fentebb említettük, hasznot is hajtanak, pl. vitaminokat termelnek és visszaszorítják a kórokozó baktériumokat. A PABS e jótékony baktériumokon keresztül hat előnyösen a szervezetre.

B10-vitamin (PABA)

B10-vitamin (PABA)

Egyesek azt kívánják, hogy a folsav és a PABS kombinációjának hatására őszülő hajuk visszanyerje eredeti színét. Állatkísérletekben ezt a hatást megfigyelték, így biztosan érdemes megkísérelni, ha valaki más hajszínt szeretne. A hét hat napján napi 1000mg-os nyújtott hatású PABS- készítményből áll a kezelés.

Ha szeretne egyenletesen lebarnulni, PABS-ot tartalmazó kenőcsöt alkalmazzon fényvédőként. Sok hollywoodi filmcsillagot ismerek, aki PABS-ot használ, hogy védekezzék ráncai ellen. A már meglévő ráncokat nem tünteti el, de néhány embernél biztosan késlelteti a kialakulásukat.

Mihez szükséges a B10-vitaminból?

  1. Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként.
  2. Az emésztőrendszer mikoorganizmusainak tökéletes működéséhez.
  3. Közvetve csökkentheti az érelmeszesedés és a szívinfarktus veszélyét.

Miben található meg a B10-vitamin?

A PABS legjobb táplálkozási forrásai a gabonafélék.

Hiányállapotok a B10-vitamin kapcsán

Emberi szervezetben még nem mutatták ki hiányállapotát.

Mennyi szükséges a B10-vitaminból?

Napi ajánlott napi beviteli szint 50 mg, újabb kutatások alapján.