Tag Archives: izomgörcs

Magnézium – ásványi anyag

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium– és foszforegyensúlyhoz, illetve ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Az idegek, az izmok és számos enzim hatékony működése lehetetlen nélküle. Több mint 300-féle kulcsfontosságú enzim működésének szabályozásában vesz részt, ekként jelentős szerepe van a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében, továbbá az energiatermelő és -felhasználó folyamatokban.

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.

D-vitamin (Kalciferol) részletesen

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges a D-vitamin?

  1. A kalcium és a foszfor felszívódása.
  2. A csontképződés folyamata.
  3. A kalcium és foszfor beépülése.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. A csontok gyógyulása például törés után.
  6. A csontritkulás megelőzése.

Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán

  1. Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
  2. Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
  3. C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.

Napi javasolt mennyisége 400 NE.

Miben található meg a D-vitamin?

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Napi D-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 10 µg D vitamin
fél és 1 év között: 10 µg D vitamin
1 és 3 év között: 10 µg D vitamin
4 és 6 év között: 10 µg D vitamin
7 és 10 év között: 10 µg D vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 6 µg D vitamin
terhesség alatt: 10 µg D vitamin
szoptatás idején: 10 µg D vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 5 µg D vitamin

Miben mennyi van?

Margarin: 7,5 µg/100 g D vitamin
Tojássárga: 60 µg/100 g D vitamin
Lazac: 10 µg/100 g D vitamin
Kaviár: 6 µg/100 g D vitamin

B6-vitamin (Piridoxin, Piridoxál vagy Piridoxamin)

B6-vitamin (Piridoxin)

B6-vitamin (Piridoxin)

A B6-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három formában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.

Az idegrendszer, gyomor,- és bélrendszer működéséhez szükséges, hányingercsökkentő.

Szerepe van a rákellenes immunitás kifejlődésében. Csökkenti a zsibbadást, izomgörcsöket.

Mihez szükséges a B6-vitamin?

  1. Aminosavak és fehérjék anyagcseréje.
  2. Aminosavak átalakulásai.
  3. Esszenciális zsírsavak anyagcseréje.
  4. Az idegrendszer működése.
  5. Bőrfelület épsége.

Mennyi szükséges a B6-vitaminból?

A B6-vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. Aki fogamzásgátlót szed, annak is ajánlott növelni az adagját.

Az újabban javasolt napi mennyiség 50 mg.

Miben található meg a B6-vitamin?

Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, száraz hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.

A B6-vitamin a hatását akkor fejti ki a legjobban, ha C-vitaminnal, thiaminnal, riboflavinnal, valamint magnéziummal együtt szedjük.

Hiányállapotok a B6-vitamin kapcsán

B6-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek: gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.

Tapasztalatok a B6-vitamin kapcsán

  1. Növeli az ellenálló-képességet.
  2. Nélkülözhetetlen az aminosavak elegyítésében és lebontásában.
  3. Segíti a szénhidrát és zsír anyagcseréjét.
  4. Segít ellenanyagok képzésében.
  5. Segíti a központi idegrendszer működését.
  6. Természetes hashajtó.
  7. Segíti az egészséges bőr kialakulását.
  8. Csökkenti az izomgörcsöt, a kézzsibbadást, hányingert, kézmerevséget.
  9. Segít a szervezet megfelelő nátrium és foszfor egyensúlyának fenntartásában.
  10. Segít a vesekő kialakulásának megelőzésében.

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

B1-vitamin (Tiamin)

A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk thiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B1-vitamin/nap).

A B1-vitamint erkölcsi (morális) vitaminnak is nevezik, az idegrendszerre és a szellemi viselkedésmódra gyakorolt hatása miatt. Tanulás és fokozott szellemi terhelés esetén kifejezetten javasoljuk.

Mihez szükséges a B1 vitamin?

  1. Szénhidrát anyagcsere.
  2. Főbb energiaszolgáltató folyamatok.
  3. Idegek működése.
  4. Az idegrendszer energiaellátása.
  5. Szívműködés.

Mennyi szükséges a B1-vitaminból?

Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Idős korban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. Azoknak, akik dohányoznak, alkoholt vagy túlzottan sok cukrot fogyasztanak, fogamzásgátló tablettát szednek, fokozott szükségük van erre a vitaminra. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, fekete ribizli.

Az RDA (Javasolt Napi Mennyiség) 1,1-1,5 mg, ami lényegesen szemben áll azokkal a kutatásokkal, ami meghatározza, hogy 50 mg-ra van szükségünk naponta!

Miben található meg a B1-vitamin?

Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Hiányállapotok a B1-vitamin kapcsán

B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).

Napi B1-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 0,3 mg B1 vitamin
fél és 1 év között: 0,3 mg B1 vitamin
1és 3 év között: 0,5 mg B1 vitamin
4 és 6 év között: 0,7 mg B1 vitamin
7 és 10 év között: 0,8 mg B1 vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 0,9 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 0,9 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 0,9 mg B1 vitamin
terhesség alatt: 1,0 mg B1 vitamin
szoptatás idején: 1,0 mg B1 vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 1,0 mg B1 vitamin
15 és 18 év között: 1,1 mg B1 vitamin
felnőtt korban: 1,1 mg vitamin

Miben mennyi B1-vitamin található?

Köles: 430 µg/100 g B1 vitamin
Búzacsíra: 1350 µg/100 g B1 vitamin
Korpa: 650 µg/100 g B1 vitamin
Földimogyoró: 300 µg/100 g B1 vitamin