Tag Archives: elővitamin

K-vitamin (Fillokinon)

K-vitamin (Fillokinon)

K-vitamin (Fillokinon)

A K-vitamin (Fillokinon) zsírban oldódó vitamin. Megjelenési formájában hasonlóan a D-vitaminhoz több megjelenési formában is létezik, így a szervezetben megtalálható a K1-vitamin és K2-vitamin is. A K1-vitamin jellemzően zöld növényekben lelhető fel, míg a K2-vitamint inkább a baktériumok szintetizálják. A K-vitamin is rendelkezik úgynevezett elővitaminnal, provitaminnal, mely provitamin a menadion. A K-vitamin bár zsíroldékony vitamin mégsem raktározódik túl hosszú ideig a szervezetben. Terhesség utolsó heteiben nem javasolt a szedése. A K-vitamin szedése esetén ügyelni kell arra,hogy az A-vitamin gátolhatja a K-vitamin felszívódását.

Mihez szükséges a K-vitamin?

A K-vitamin szerepe a véralvadásban jelentős, illetve a máj méregtelenítésében is fontos szerepet játszik. A K-vitamin a szervezet sérülése esetén a véralvadási faktorok aktivizáláshoz elengedhetetlen, ha nincs elég K-vitamin nem a megfelelő alvadási faktorok jönnek létre így a véralvadás, a vérzés ideje megnyúlik, esetenként vérzékenység is felléphet.

Mennyi szükséges a K-vitaminból?

A táplálékkal felvett K-vitamin pusztán 10-70%-ban szívódik fel, míg jelentős mennyiségű K-vitamin termelődik szervezeten belül a bélflórákban. Jól működő bélrendszer esetén a K-vitamin mennyisége elegendő, csecsemőknél valamint bélgyulladásban vagy krónikus bélbetegségben szenvedők között, antibiotikum kúra után felléphet K-vitamin hiány. Ebben az esetben a K-vitamint kívülről kell pótolni.

Miben található K-vitamin?

A K-vitaminok közül a K1-vitamint táplálkozással pótoljuk. Ilyen ételek a zöld ételek, mint a spenót, brokkoli, káposzta, főzeléknövények, bimbós kel, kelkáposzta.  tejtermékek és a máj is jelentős K-vitamin forrás. A K2-vitamint a szervezeten belül, az elővitaminok (menadion), bélflórák pótolják.

Hiányállapotok a K-vitamin kapcsán

A K-vitamin hiánya vérzékenységgel, véralvadási problémákkal járhat. Az E-vitamin enyhe véralvadásgátló hatását K-vitamin és E-vitamin együttes szedése esetén figyelembe kell venni, ebben az esetben javasolt a két vitamin bevitele között néhány órát várni.

A K-vitamin túladagolása

A K-vitamin túladagolása felnőtt emberen nem ismert. Csecsemők esetében a túlzott K-vitamin bevitel idegi károsodást okozhat.

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

D-vitamin (Kalciferol)

A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.

A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.

D-vitamin (Kalciferol) részletesen

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges a D-vitamin?

  1. A kalcium és a foszfor felszívódása.
  2. A csontképződés folyamata.
  3. A kalcium és foszfor beépülése.
  4. A csontok egészséges fejlődéséhez.
  5. A csontok gyógyulása például törés után.
  6. A csontritkulás megelőzése.

Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán

  1. Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
  2. Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
  3. C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.

Napi javasolt mennyisége 400 NE.

Miben található meg a D-vitamin?

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Napi D-vitamin szükséglet:

Gyermekek számára:

fél éves korig: 10 µg D vitamin
fél és 1 év között: 10 µg D vitamin
1 és 3 év között: 10 µg D vitamin
4 és 6 év között: 10 µg D vitamin
7 és 10 év között: 10 µg D vitamin

Nők számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 6 µg D vitamin
terhesség alatt: 10 µg D vitamin
szoptatás idején: 10 µg D vitamin

Férfiak számára:

11 és 14 év között: 10 µg D vitamin
15 és 18 év között: 10 µg D vitamin
felnőtt korban: 5 µg D vitamin

Miben mennyi van?

Margarin: 7,5 µg/100 g D vitamin
Tojássárga: 60 µg/100 g D vitamin
Lazac: 10 µg/100 g D vitamin
Kaviár: 6 µg/100 g D vitamin