Archívum: Multivitaminok

Vonzó vitamintabletták

A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak “bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.

Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektől a készítményektől: rák- és infarktusmegelőző csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás előnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelőzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6- és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlődaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezető hatására.

Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik – ilyen például a C- vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelőzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett előnyös hatását (az ún. “gyökfogó elméletet”) két dologra alapozzák. Az első egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek előfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdőbetegségek esetében is.)

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló “antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, időskori makuladegeneráció és vesebetegség megelőző hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a későbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnőttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.

Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?

Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.

Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintű sportolás), a terhesség és szoptatás időszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.

Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemőkorban pedig az anyatej nem fedezi a D- és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.

Érvek, ellenérvek a multivitaminok ellen

Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékű pótlása fokozhatja a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdőrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek előfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítő formájában bevitt összetevőjének önmagában kifejezett rákmegelőző hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem előzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sőt a szívelégtelenség előfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának előnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy a nők egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülőknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szűkülete miatt gyógyszeresen kezel betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítő terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészről a különböző vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérő ideig (és eltérő végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevők közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhető. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különböző tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erős gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.

Mennyit ér a multivitamin?

Manapság sokan szednek vitaminkészítményeket, táplálékkiegészítőket, hogy megelőzzenek betegségeket, vitaminhiányt, de vajon valóban hasznosak-e ezek számunkra? Okozhatnak-e táplálékkiegészítők rákot? Erről ma még a tudósok is vitáznak, az azonban tény, hogy a helyes életvitelt nem pótolják.

Okozhat-e rákot a multivitamin?

Sok ember annak reményében szed multivitamint, hogy megelőzze a betegségeket, de egy új tanulmány szerint a multivitamint szedő idősebb nők esélyesebbek lehetnek a mellrákra, mint azok a társaik, akik nem vesznek be hasonló készítményeket. Egyértelmű bizonyíték egyelőre nincs, egyelőre az is talány, hogy melyik alkotó jelent kockázatot.

Az American Journal of Clinical Nutrition hasábjain megjelenő tanulmány mindössze egy összefüggésre mutat rá a multivitamin-használat és a mellrák között. Nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy ez a táplálékkiegészítő közvetlenül hozzájárul a betegséghez.

A kutatók azt mondják, biológiailag elképzelhető, hogy a multivitaminoknak lehet ilyen hatásuk, a potenciális kapcsolat pedig „további vizsgálatokat érdemel”. Az eredmények egy évtizeden át zajló tanulmányból származnak. 35 000 svéd nő adatait vizsgálták, akik az induláskor 49-83 évesek voltak és nem szenvedtek mellrákban. Az átlagban 10 év időtartam során 974-üknél diagnosztizáltak melldaganatot. A kutatók azt találták, hogy azok között, akik már a tanulmány elején jelezték a multivitamin használatát, 19 százalékkal nagyobb volt a mellrák kialakulásának esélye. Emellett még olyan faktorokat vettek figyelembe, mint az életkor, mellrák a családi anamnézisben, testsúly, zöldség- és gyümölcsfogyasztás, testmozgás, dohányzás és alkoholfogyasztás. Mégis, a multivitamint használók nagy részénél nem alakult ki mellrák a tanulmány időtartama alatt. A 9017 használó közül 293 lett beteg, a másik csoportban pedig a kicsit több mint 26 000 főből csak 681. Míg a tanulmány általánosan magasabb kockázatot állapított meg a multivitamint használók teljes létszámára nézve, az egyén szempontjából a kockázat attól még lehet kicsi.

Sokan fogyasztanak multivitamint, ezért fontos a vizsgálódás

„Ha az összefüggés véletlenszerű, akkor a multivitaminok használata visszafogott hatással lehet a mellrák kockázatára az egyes nőkre vonatkozóan” – nyilatkozta a Reuters Healthnek e-mailjében a kutatás vezetője, Dr. Susanna C. Larsson, a stockholmi Karolinska Intézetből. Mivel a multivitaminok használata széles körben elterjedt, bármilyen lehetséges kockázat „nagyfokú közegészségügyi fontossággal bírhat”. – mondták a kutatók. Az Egyesült Államokban például úgy becsülik, hogy a felnőttek fele rutinszerűen használja a táplálékkiegészítőket, gyakran multivitamin formájában. A tanulmány tanúsága szerint erre elsődlegesen az a hitük vezeti őket, hogy ezzel védettséget szereznek a krónikus betegségek ellen. Egy nemrégiben 160 000 idősebb amerikai nő bevonásával készített tanulmány azonban felfedezte, hogy azoknak a nyolcvan év felettieknek, akik multivitamint szedtek nem csökkent az esélyük a szívbetegség vagy rák miatt bekövetkező halálozásra. A jelenlegi tanulmányban több mint 35 000 nő szerepelt, akiket kikérdeztek a multivitamin-készítmények használatáról, és felmérték más egészséggel és életmóddal kapcsolatos faktorjaikat is.

Vannak olyan biológiailag kézenfekvő okok, amik miatt a multivitaminokra terelhető a gyanú, állítják a kutatók. Egy nemrég végzett tanulmány felfedezte, hogy a változókor előtt álló, multivitamint használó nők mellsűrűsége nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a mellükben viszonylag kevesebb a zsírszövet és több a mirigy- és összekötő szövetállomány. A nagyobb mellsűrűség pedig összefügg a mellrák magasabb kockázatával. A tanulmányból azonban nem derül ki világosan, hogy maga a multivitamin miatt nő-e a mell sűrűsége.

Nem tudják pontosan, melyik multivitamin összetevő a kockázati tényező

Larsson csapata szerint a másik lehetséges bűnös a folsav, melyet állatkísérletek már összefüggésbe hoztak a mellrákkal. Az emberkísérletek változatos eredményekre jutottak. Míg az egyik szerint a folsavat szedő nők kockázata magasabb, mások szerint vagy nincs rá semmilyen hatással, vagy éppenséggel csökkenti a mellrák esélyét. Mivel a multivitaminok ásványi anyagok és vitaminok keverékéből áll, nehéz kimutatni, hogy melyik tápanyag, vagy azok kombinációja köthető különösen a mellrák kockázatához, mutattak rá a kutatók. Amíg nem állnak rendelkezésre bővebb ismeretek, az a legjobb, ha a nők inkább kiegyensúlyozott táplálkozás útján veszik magukhoz a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. „Ha valaki egészségesen és változatosan táplálkozik, nincs szüksége multivitaminokra.” – mondta Larsson.

A hiányállapot kockázatosabb, mint a multivitamin

Csörnyei Ida, természetgyógyász tanácsadónk szerint az étrend-kiegészítők veszélyességéről szóló hírek félrevezetőek lehetnek, és a médiahírek többsége esetén inkább szenzációhajszolásról van szó, nem a teljes igazság feltárásáról. Fontos lenne az étrend-kiegészítők szerepét és a kockázati forrásokat mélyebben megérteni. Manapság sokkal nagyobb a napi hiányos tápanyag-bevitel, az egészségtelen életvitel miatti kockázat, mint a jó minőségű (ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó, megfelelő körülmények közt csomagolt, tárolt, forgalmazott, megfelelő, hiteles címkékkel ellátott) táplálékkiegészítőkben rejlő veszély. Számos tudományos kutatás igazolja, hogy a minőségi étrend-kiegészítők jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. A rossz étkezési szokások, a modern előállítási folyamatok, a káros környezeti tényezők együttesen egyre nehezebbé teszik a megfelelő étkezési szokások elsajátítását és betartását, ezért még egészséges életvitel mellett is hasznos lehet időszakonként táplálékkiegészítőket fogyasztani. Az egészséges étkezést kutatók véleménye szerint az étrend-kiegészítők: a napi bevitt folsav, B6-vitamin, és a D-vitamin mennyiség növelése képes javítani a népesség nagy részének egészségének állapotát. A (nem mesterséges) multivitaminok pedig, olyan vitaminokat biztosíthatnak, melyek közvetve fejtik ki jótékony hatásukat. A megfelelően alkalmazott, minőségi étrend-kiegészítők enyhítik a hiányok okozta gondokat, segítenek a betegség megelőzésében. Néhány multivitamin készítmény azonban valóban megterhelő lehet már a gyomrunknak is: ezek mesterségek anyagokat, édesítőket , aromákat, adalékokat tartalmaznak és nem árt valóban óvatosnak lenni velük. Mindig ellenőrizzük az összetételt, ne nyeljünk le minden agyonreklámozott készítményt nyakra-főre. Figyeljünk a szervezetünk jeleire és keressünk meg szakértőt, aki esetleg biorezonanciás méréssel megállapítja, mire van valóban szükségünk.

A táplálékkiegészítő nem pótolja a helyes életvitelt

A másik komoly kockázati tényező az, hogy sokan abban az illúzióban ringatják magukat elég, ha bekapnak pár egészséges(nek mondott), nem feltétlenül ellenőrzött forrásból származó, hol ilyen, hol olyan vitaminkészítményt, akkor azzal megváltják az egészséges életre szóló bérletet egész életükre. Csupán a táplálékkiegészítőktől várják a csodát, és úgy gondolják, ha beszedik, nem kell mást tenniük az egészségükért. Elaltatják a lelkiismeretüket napi 1-2 kapszulával, vagy tablettával, és nem táplálkoznak egészségesen, nem mozognak. Ezt tükrözik az elhízásról szóló statisztikák is, de nem kell statisztika sem, elég, ha az utcán figyeljük az embereket. Pedig a táplálékkiegészítők nem pótolják a helyes életvitelt, hanem, mint azt a nevük is sugallja, csupán kiegészítik azt. Az étrend-kiegészítés célja az, hogy javítsa a táplálkozást és enyhítse a hiányosságokat, nem az, hogy helyettesítse az egészséges étrendet. Nem lehet csupán az étrend-kiegészítőkkel javítani a helytelen táplálkozási szokásokon és életmódon. Tehát, akár szedünk étrend-kiegészítőt, akár nem, törekedjünk minél egészségesebb táplálkozásra és életmódra.

A teljes kiőrlésű gabona és a jó minőségű étel fontos

Az étrend-kiegészítőkön kívül az is fontos, egyébként mit veszünk magunkhoz. Willet professzor főleg a teljes őrlésű gabonák fontosságát emeli ki, mivel ezek olyan tápanyagokat szolgáltatnak, melyek egyetlen más ételben sem találhatók meg. Jó minőségű, alacsony glikémiás indexű szénhidráttal, energiával és esszenciális tápanyagokkal látják el a szervezetünket: vagyis ezeket az anyagokat a szervezet maga nem tudja előállítani, és ezek hiányában a sejthártya működése sérülhet. Nélkülük a tápanyagok nem jutnak a sejt belsejébe és a káros anyagok nem tudnak eltávozni. Vitalitást kölcsönöznek sejtjeinknek amellett, hogy vitaminokat, ásványokat és rostokat is tartalmaznak. Sajnos ezek a jótékony anyagok elvesznek az ipari feldolgozás, és a tartósságot célzó folyamatok során, ezért nem megfelelőek a fehér, hántolt gabonatermékek, lisztek. A feldolgozás során ezekből elvész a tápanyag és csak az üres kalória marad hátra, mely megemeli a vércukorszintet. A környezeti tényezők is hozzájárulnak a hiányok tetézéséhez: például a gyomírók használata, a talaj silánysága továbbá mérgekkel terhelik a szervezetet. Ezért is fontos, hogy figyeljünk táplálékunk eredetére, minőségére is. Amikor csak tehetjük, válasszunk ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó terményeket, minél kevésbé feldolgozott, adalékoktól mentes élelmiszereket.