Amit az étrend-kiegészítőkről tudni érdemes!

Mit is jelent a vitamin és az étrend-kiegészítő egyáltalán? Mindenekelőtt járjuk körbe a vitamin fogalmát. Tudnunk kell, hogy maga a vitamin szó ezt jelenti: az élethez szükséges anyag.

Vitaminnak, vitaminoknak nevezhetjük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, valamint belőle energia keletkezik.

A vitaminok többféleképpen csoportosíthatók. Mindössze két vitaminról, a D-vitaminról és a K-vitaminról tudjuk, hogy szervezetünk képes az előállításukra, a többi vitamint azonban ételeinkkel és étrend-kiegészítőkkel kell bejuttatnunk a szervezetünkbe. Abban az esetben ha akár csak egy fontos vitamin, ásványi anyag, vagy nyomelem hiányzik a szervezetünkből, esetleg a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodnak a szervezet egészséges élettani folyamatai. Először különböző panaszok jelentkeznek, majd később akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Jó tudni, hogy már egy vitamin-hiányában is vitamin-hiányállapotról beszélünk!

Miért szedjük a vitaminokat?

Felmerülhet a kérdés, egyáltalán miért van szükség vitaminok és más étrend- (vagy táplálék-) kiegészítők fogyasztására?

Még ma is sokszor hallhatjuk képzett, szakmájuk fejlődésével lépést tartó orvosoktól is, hogy általában felesleges étrend-kiegészítőket szedni, hiszen ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor valamennyi szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem a megfelelő mennyiségben bekerül a szervezetébe.

Sajnos egyértelmű azonban, hogy ez az álláspont már túlhaladottnak számít, több okból kifolyólag is.

Miért? Táplálékaink ma már messze nem olyan minőségűek, mint amilyenek egy-két évszázaddal, vagy akár 1-2 évtizeddel ezelőtt fogyasztottunk. A termőföldek is alapvető hiányosságokban szenvednek, az ilyen, sok esetben silány termőtalajról pedig következetesen nem nőhetnek ki teljes értékű növények.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a korszerű mezőgazdaságban alkalmazott különféle vegyszerek (növényvédő és gyomirtó készítmények) nagyon is károsító hatásáról sem. A károsító hatáshoz természetesen nagyban hozzá járul annak a levegőnek és víznek a minősége, amely napjainkban már sok mindennek nevezhető, éppen csak tisztának, vagy az egészségre ártalmatlannak nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az a zöldség, vagy gyümölcs, amely szennyezett talajon terem, hasonlóan “tiszta” vízzel öntözik (manapság az esővíz sem olyan tiszta, mint évtizedekkel ezelőtt) és szennyezett levegő veszi körül, szolgálhat-e a tápanyagok kifogástalan, vagy akár megfelelő forrásául?

A fentiekre a válasz nyilvánvaló és ez még nem minden. A mai kor embere másképpen él, mint az ősei: Soha nem ér teendői végére, rohan, erősen stresszel és természetesen ugyanaz a levegő és víz szolgál számára is, mint amely a növényeknek. A modern ember mindezek felett általában helytelenül lélegzik; felületesen, kapkodva és hibásan táplálkozik, továbbá gyakran tér be a gyorséttermekbe, ahol egészségesnek aligha nevezhető ételeket vesz magához, alig-alig mozog, gyakran nyúl az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen tudatmódosító szer után. Az csak hab a tortán, hogy ha megfájdul valamije, azonnal bekap egy szem gyógyszert: amikor nem tud elaludni, „természetesen” az altatót hívja segítségül.

Az ember általában nem is gondol arra, hogy a gyógyszerrel többnyire csak a tüneteit nyomja el, a tüneti kezelés viszont a baj okát nem szünteti meg; ezzel ellentétben gyakran szintetikus, testidegen anyagot juttat be a szervezetébe. Érdemes még megemlíteni a gyógyszerek gyakori mellékhatásait és azok következményeit.

Egy önmagáért beszélő, elég riasztó adat: A Nagy-Britanniában nemrég végzett tudományos kutatás eredményei szerint 18. 820 kórházi felvétel közül 1.225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszer-mellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszer-mellékhatás miatt került oda! (A cikket 2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a British Medical Journal közölte.) Gyaníthatóan hazánkban (sem) javult a helyzet azóta.

Környezetünk telis-tele van az egészségre ártalmas elektro- mágneses sugárzást kibocsátó eszközökkel, mint amilyen a televízió, a számítógép monitorja, a mikrohullámú sütő és a mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefon. Ha valaki azt mondja, hogy „élni sem tud nélkülük”, nem is gondol rá, hogy kétségtelenül az igazat fogalmazza meg!

A fentiekben vázolt tények és káros folyamatok külön-külön és együttesen is a sejtkárosító szabad gyökök fokozott képződéséhez, ezen felül pedig az egészség korai megromlásához vezethetnek. Talán nem véletlen az sem, hogy miért olyan sok napjainkban a „civilzációs betegség”: az allergiás, asztmás vagy más betegségben szenvedő gyermek.

Lassan talán mindenki számára világossá válik, hogy a mai kor emberének őseihez képest jóval több vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szüksége. Amikor valaki erre rádöbben, természetessé válik számára, hogy a tudatos és egészséges táplálkozás mellett étrend-kiegészítőket szedjen. Ezzel azonban még mindig nem tett meg mindent az egészségéért, hiszen a helyes életmódra, a rendszeres mozgásra és lazításra (pihenésre) ugyancsak szüksége van, de kétségtelen, hogy egy fontos lépéssel előbbre jutott.

Vízben és zsírban oldódó vitaminok

A vitaminokat általában aszerint csoportosítják, hogy vízben, vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, hiszen a vízoldható (vagy vízoldékony) vitaminok szervezetben fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, ellentétben a zsírban oldódó vitaminokkal, melyek hosszabb ideig elraktározódnak. A vízoldékony vitaminok esetében tehát különösebb kockázat nélkül, általában emelt dózist is bevehetünk, míg a zsíroldékony vitaminok esetében feltétlenül nagyobb körültekintés szükséges. A zsíroldékony vitaminokat hosszabb időn át, folyamatosan nem szabad szedni, mert azok könnyen felhalmozódhatnak, és vitamin-túladagolás következhet be.

Könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsíroldékony vitaminok közé: az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin: Az összes többi vitamin vízben oldódik. A vízben oldódó vitaminoknál is akad egy kivétel: ez a B12-vitamin, amely hosszabb ideig is megmarad a szervezetben.

Gyógyszerrel együtt vagy külön-külön fogyasszuk a vitaminokat?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmazhat-e és egyáltalán célszerű-e étrend-kiegészítőt szedni esete, vagy állandó gyógyszerfogyasztás mellett? Általános alapelv, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítsük étrend-kiegészítővel, vagy ha mégis ez a szándékunk, beszéljük meg a kezelőorvossal!

Ha jól választunk, vagyis az étrend-kiegészítővel elérjük a kívánt gyógyhatást hatást, akkor nagy valószínűséggel szükség lehet a korábban beállított gyógyszeradagolás módosítására is. Szintén fontos szempont, hogy az étrend-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, illetve a betegségek megelőzésére valók.

A vitaminok használhatók a gyógyulás meggyorsítására is, de elsősorban kiegészítő terápiaként.

Tudni kell, hogy a legtöbb étrend-kiegészítőt étkezés közben vagy utána célszerű bevenni, mert az ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag hatékonyabban hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorra bevett étrend-kiegészítő gyorsan áthaladhat az emésztőrendszeren és eközben esetleg félig, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem hasznosul.

Néhány étrend-kiegészítő kapcsán azonban itt is előfordulhat kivétel: a ginzeng reggel, éhgyomorra bevéve fejti ki a legjobban állóképességét fokozó, élénkítő hatását. Javára írható még, hogy természetesen sokkal egészségesebb, hasznosabb, mint a kávé, vagy a szintetikus energiaitalok!

Az egyes étrend-kiegészítők között ismertek kölcsönhatások is, amelyek egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek is. A ginzengnél maradva pl., a C-vitamint együtt ne vegyünk be, mert gyengítik egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal is. Ismeretes a szinergizmus jelensége is, amely azt jelenti, hogy egyes vitaminok és ásványi anyagok egyszerre elfogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Ilyenek pl. az E-vitamin és a szelén.

Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket ős az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, illetve kedvezőtlen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítők szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.

Egyben, vagy darabokban érdemes a vitaminokat fogyasztani?

Néhány étrend-kiegészítő fogyasztásakor kifejezetten sok folyadékot szükséges elfogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok „kimosására”, eltávolítására.

A vitaminokat és ásványi anyagokat – mint étrend kiegészítőket – általában célszerű egészben lenyelni, mert darabokra törve könnyebben megemésztődnek, szívódnak fel, így rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből. A kapszulás kivitelű készítmények kapszuláját sem célszerű szétszedi, vagy ha ezt mégis megtesszük, számolnunk kell azzal, hogy a hatóanyagai nem az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a késleltetve történne meg. Az étrend kiegészítő kapszula többnyire arra való, hogy a benne lévő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. Ékes példa erre a fokhagyma kapszula.

Hatványozottan igazak a fent leírtak  az olyan korszerű készítményre, amelyek folyamatos felszívódásúak és a bevételtől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.

Melyik vitaminkészítményt válasszuk?

Mint az élet minden területén, itt sem feltétlenül az árnak (kellene) dominálnia, feltétlenül ügyeljünk az adott étrend-kiegészítő jó minőségére! Az olcsóbb készítmények ugyanis nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagokat, így azok hasznosulása sem mindig megfelelő, vagy egyáltalán történik meg. Sokan nem is tudják, hogy a fémionok akkor szívódnak fel a legjobban, ha szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelátkötésben vannak.

A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és ráadásul nem ott történik, ahol ez a szervezetnek ez a legelőnyösebb lenne. A szerves kelátkötésű vas pedig – főleg ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe – kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen további mellékhatása

Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk?

Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni. Létezik irányadó mérték: az ajánlott napi adag (angol rövidítéssel: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet, mi több, többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg és a szakemberek nagy részének véleménye szerint ez a dózis a mai világban általában már nem elegendő. További, hasznos információt a tudástárban talál!

Magyarországon a C-vitaminból napi 60 mg az ajánlott adag, ennek az egészségre gyakorolt hatása elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbut megakadályozásához éppen elég lehet, azonban jól tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is leköthet/tönkre a szervezetünkben. Ez esetben vajon elegendő lehet a 60 mg C-vitamin?

A gyártó minden esetben köteles az étrend-kiegészítők dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Minimum ennyit tehát nyugodtan elfogyaszthatunk bármilyen készítményből, de ne áltassuk magunkat, ettől még az étrend-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.

Éppen a fent leírtakra való tekintettel a táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag (angol rövidítésén: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ez a mérték azonban még nem tart ott, hogy az ODA adagolási irányelv mérvadónak számítana.

Kérdéseinkkel forduljunk tehát bizalommal az étrend-kiegészítők témakörében jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Hasznos lehet ha az Interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok és az értékesítés nyomás gyakran sokkal erősebb, mint az egészségvédelem diktálta megfontolás.

Kapcsolódó cikkek:

Javasolt napi vitaminbevitel (RDA)

RDA (Recommended Dietary Allowance)

Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt egy vitaminból sem, az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA-nak (Recommended Dietary Allowance), azaz Ajánlott napi táplálékbevitelnek nevezett el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás-epidemiológiai kutatást végeztek el a szakemberek. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország – így hazánk is – létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb.

Az, hogy mennyi ásványi sóra és vitaminra van szükségünk, számos tényezőtől, kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.

Sportolói vitamin bevitel

Néhány évvel ezelőtt vezették be az ún. PDI (Performance Daily Intake= Sportolói bevitel) fogalmát, amely meghatározza, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot kell fogyasztanunk akkor, ha sportolunk. (Ez a fogalom Magyarországon még nem létezik a kutatási eredmények hiánya miatt.) A PDI természetesen tág határokat enged meg, hiszen azt, hogy valójában mennyi vitaminra van szükségünk akkor, ha például napi 2 órát kerékpározunk rendkívül nehéz objektíven, számszerűen meghatározni, hiszen függ saját szervezetünk táplálékhasznosítási képességétől, az izzadás mértékétől, az edzés fajtájától, intenzitásától, a külső hőmérséklettől, hormonális állapotunktól, genetikai adottságainktól.
Annyi bizonyos: ha sportolunk, akkor különös figyelmet kell fordítanunk táplálkozásunkra, ezen belül vitamin és ásványi só-ellátottságunkra is.

Milyen vitamint válasszunk?

Természetes és mesterséges formában is hozzájuthatunk a vitaminokhoz. Valójában az lenne a legmegfelelőbb, ha természetes úton juttatnánk be szervezetünkbe, mivel a természetes források felszívódási képessége jóval magasabb. E mellett, ha például a C-vitamint narancs vagy grapefruit formájában fogyasztjuk, nemcsak C-vitaminhoz, hanem értékes rostokhoz, egyéb ásványi anyagokhoz (pl. kálium) és flavonoidokhoz is jutunk. Ezek szervezetünk regenerációs képességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozni képesek.

Milyen vitaminok kaphatók a boltokban?

Mik azok az étrend kiegészítők? Lássuk, milyen jellemzőknek kell megfelelni, és ezek hogyan különböztethetők meg! Étrend-kiegészítő készítmény az az élelmiszer, amely vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve természetes antioxidánsokat tartalmaz külön-külön vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a szokásos élelmiszerekétől, ilyenek pl. a kapszulába zárt vitaminok, ásványianyag-készítmények, tabletták, pezsgőtabletták. Abból a célból hozhatók forgalomba, hogy lehetőséget adjanak az étrendből hiányzó tápanyagok pótlására. A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek részére ajánlott napi bevitel egyharmad részét, de a termék napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg az RDA értéket. Magyarországon az étrend-kiegészítők, a vitaminkészítmények forgalmazása jelenleg már (2004 január 1. óta) nem engedélyköteles, mindössze bejelentés szükséges a forgalmazás megkezdéséhez.
A multivitamin jelző csak abban az esetben használható, ha a deklarált vitaminok száma legalább négy, és ezek közül legalább kettőnek a mennyisége – az egyszeri alkalommal fogyasztott adagban – eléri a felnőttek számára ajánlott napi mennyiséget (2000-es RDA).

Az USA szövetségi nyilvántartás irányelve által előírt referencia napi bevitel /RDI/, az Európai Unió által kiadott RDA, a 2000-ben módosított magyar RDA és az 1996- ban közzétett magyar RDA értékek:

 

Összetevők USA RDI EU RDA A 2000-ben módosított Élelmiszer- szabályozási Törvény RDA értékei Az 1996-ban elfogadott RDA, amelyre jelenleg is hivatkoznak (prof. Bíró György, OÉTI)
A-vitamin 0,8 mg 0,8 mg 0,8 mg Ffi:0,8 mg Nő:1 mg
B1-vitamin 1,5 mg 1,4 mg 1,4 mg Ffi: 1,4 mg Nő: 1,3 mg
B2-vitamin 1,7 mg 1,6 mg 1,6 mg Ffi: 1,8 mg Nő: 1,5 mg
Niacin 20 mg 18 mg 18 mg Ffi: 18 mg Nő: 15 mg
B6-vitamin 2 mg 2 mg 2 mg 2 mg
B6-vitamin 2 mg 2 mg 2 mg 2 mg
B12-vitamin 0,006 mg 0,001 mg 0,001 mg 0,00 mg
C-vitamin 60 mg 60 mg 60 mg 60 mg
D-vitamin 0,005 mg 0,005 mg 0,005 mg 0,005 mg
E-vitamin 10 mg 10 mg 10 mg 12 mg
K-vitamin 0,08 mg Ffi: Nő:
Folsav 0,4 mg 0,2 mg 0,2 mg 0,2 mg
Biotin 0,3 mg 0,15 mg Ffi: Nő:
Kalcium 1000 mg 800 mg 800 mg 800 mg
Foszfor 1000 mg 800 mg 800 mg 620 mg
Jód 0,15 mg 0,15 mg 0,15 mg 0,15 mg
Vas 18 mg 14 mg 14 mg Ffi: 12 mg Nő: 15 mg
Magnézium 400 mg 300 mg 300 mg Ffi: 350 mg Nő: 300 mg
Réz 2 mg Nincs javasolt érték 1,4 mg 1,4 mg
Cink 15 mg 15 mg 15 mg Ffi: 10 mg Nő: 15 mg
Mangán 2 mg Nincs javasolt érték 4,0 mg 4,0 mg
Kálium Nincs javasolt érték Nincs javasolt érték 3500 mg 3500 mg
Klór Nincs javasolt érték Nincs javasolt érték 3000 mg 3000 mg
Króm 0,12 mg Nincs javasolt érték 0,12 mg 0,12 mg
Molibdén 0,075 mg Nincs javasolt érték 0,25 mg 0,25 mg
Szelén 0,07 mg Nincs javasolt érték 0,08 mg Ffi: 0,075 mg Nő: 0,06 mg
Fluor Nincs javasolt érték Nincs javasolt érték 1,5 mg 1,5 mg