Mikor hatástalanok a vitaminok?

B-vitaminokat és folsavat szedő hölgyek körében a szívinfarktus vagy a szélütés nem fordult elő ritkábban, mint azoknál, akik nem kaptak vitaminkezelést. A vizsgálatban csaknem hatezer nő vett részt, az eredményeket az Amerikai Orvosszövetség tudományos hetilapja közölte.

Az egyik leghosszabb időtartamú vitamintanulmány adatai nemrég jelentek meg a tudományos szakirodalomban. A WAFACS betűszóval jelzett vizsgálat csaknem nyolc éve indult és a résztvevő, átlagosan 63 éves hölgyek egyik csoportja B-vitamint és folsavat szedett, a véletlenszerűen kiválasztott másik csoport tagjai pedig csak ugyanolyan külsejű, de vitamint nem tartalmazó tablettát kaptak. A cikk folytatása “Mikor hatástalanok a vitaminok?”

Javasolt napi vitaminbevitel (RDA)

RDA (Recommended Dietary Allowance)

Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt egy vitaminból sem, az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA-nak (Recommended Dietary Allowance), azaz Ajánlott napi táplálékbevitelnek nevezett el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás-epidemiológiai kutatást végeztek el a szakemberek. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország – így hazánk is – létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb. A cikk folytatása “Javasolt napi vitaminbevitel (RDA)”

Tévhitek a vitaminokról

A C-vitamin túlzott bevitele vesekövet okoz.

1996 júniusában egy közlemény jelenti, hogy 45.251 férfi közreműködésével végzett kísérletben 6 éven át 1.500 vagy ennél is több mg C-vitamint kaptak naponta (ez veszélyesen soknak számít a gyógyszeripar által kitalált RDA-hoz képest). Életkoruk 40-75 év között volt, mivel ebben a korban a leggyakoribb a vesekőképződés.

A felmérés nem támasztotta alá azt, hogy a C-vitamin növeli a vesekőképződés esélyét, azaz nyugodtan kijelenthetjük, hogy a “nagy” adagban bevitt C-vitamin nem növeli a vesekőképződés kockázatát. (Joggal felmerül a kérdés, hogy az 1.500 mg akkor miért is veszélyesen sok? És miért hallgatnak arról, hogy 8.000 mg C-vitamin-t fogyasztott naponta annak felfedezője, Szent György Albert?) A cikk folytatása “Tévhitek a vitaminokról”

8 érdekes tény a vitaminokról

Vitaminra szükségünk van – ezt mindenki tudja. Most azt is megtudhatja, hogy az egyes vitaminokból mennyire van szüksége, vagy éppen hogyan biztosíthatja természetes úton őket szervezete számára. Sőt azt is, ki fedezte fel a vitaminokat, és milyen tévhitek élnek bennünk róluk.

Összeszedtünk 8 érdekességet, melyekről talán még nem hallott. Ha pedig már ismeri őket, nem árt, ha emlékeztetjük a vitaminszedés fontosságára! A cikk folytatása “8 érdekes tény a vitaminokról”

Tények és állítások a vitaminokról

Az étrend-kiegészítő készítményeket (melyeket sokszor táplálék-kiegészítőként emlegetünk) drogériákban, gyógyszertárakban, és nagyobb üzletekben a gyógyszerek vagy éppen a kenyérpirítók és mosógépek mellett egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk. Sok hiedelem és félreértés kapcsolódik hozzájuk, ezeket próbájuk most meg eloszlatni. A cikk folytatása “Tények és állítások a vitaminokról”